Fürdőház Keszthelyen – Mezei Fruzsina diplomaterve

Keszthely sajátossága, hogy a Balaton-part csak egy fő csomóponton keresztül közelíthető meg. Mezei Fruzsina diplomatervében erre a problémára keresett megoldást egy új fürdőépület elhelyezésével a strand déli oldalán, amely új tengelyt jelölhet ki a part felé.

Keszthely Zala megyében, a Balaton észak-nyugati oldalánál található. A város élénk turizmussal, jelentős történelmi múlttal és kultúrával rendelkezik. 25 ezer lakosa mellett vonzáskörzete is mértékadó. A nyári hónapokban azonban mint üdülőváros is funkcionál, így főszezonban a szolgáltatásokat igénybevevők száma akár meg is háromszorozódhat. Az archaikus arculatú belváros, valamint a világi központot magába foglaló barokk kastélyegyüttes mellett a Balaton-part is nagy jelentőségű. Ez a terület azonban színvonalában nem éri el a város többi részét, valamint más balatoni üdülőhelyekhez képest partszakaszának kialakítása, funkcionális elrendezése nem mérvadó. A strandon található épületek elaprózódása rendezetlen területet eredményez, mind más-más építészeti arculatot mutatva, különböző rétegek egymásra halmozódva.

 A fürdőházzal egy olyan egységes atmoszféra megteremtése a cél, amely ezeken a széteső elemeken túlmutat, azokat összefogja, kapcsolatot alakít ki a történelmi múltat megjelenítő városközponttal. Az úthálózatot tekintve láthatjuk, hogy a strand területe teljesen elzárkózik a többi városrésztől. Egyetlen kapcsolódási pont alakul ki a Helikon park irányából, ezen az útvonalon közelíti meg a gyalogos, illetve az autós forgalom egyaránt a területet. Az egyetlen kapcsolat a fő tér, és a városi strand bejárata között alakul ki, amely azonban a hosszú strandterület elzárkózását eredményezi, amelyre a vasút vonala is ráerősít. Emellett a part több szakaszra tagolódik, amely meggátolja a part-menti sétálás lehetőségét, lehatárolja azt. A strandhoz tartozó parkolók is szétszórva találhatóak meg a terület körül, valamint a mennyisége is minimális, téli szezonban is megtelítve, útszéli parkolást eredményezve.

A cél az lenne, hogy a város ne egyetlen ponton kapcsolódjon a strandhoz, valamint az egész Balaton-part egy sétányon követhető legyen a különböző gócpontok érintésével. Az új csomópont a strand területének határán található, szorosan kapcsolódik a vonat- és buszállomáshoz, erősítve helyének a szükségességét. Így egy újabb tengely alakul ki a Madách utca meghosszabbításában, a strand déli határán. A tengely mentén egy nagyobb parkolóház helyezhető el a vasút, illetve a buszállomás közelében, így az autós forgalom fellazítható, esetleg teljesen kiszorítható a partszakaszról, mégis a közelben megoldható a parkolás. A két bejáratot összekötő, a strandon átívelő sétány bejárhatóvá teszi az egész partszakaszt, amely a téli időben teljesen nyitva állhat a látogató előtt. A strand területét egységesen szeretném kezelni, a növényzet megóvásával és egy természetközeli partszakasz kialakításával. A fürdőház elhelyezkedése a strand déli határára esik, ezzel is megakadályozva a terület széttagoltságát, a különböző "szintű" fürdőzés elhatárolását. A fürdőház épülete így nem határol le zöldterületet a strandból.

A tengelyhez, valamint a vízzel való kapcsolathoz képest több beépítési változatot is vizsgáltam, amelyek közül a tengelyre szerveződő beépítést találtam a legjobbnak. Így a megérkezés tereként is szolgálhat az épület, magába foglalva a strand kiszolgáló funkcióit, mint jegypénztár, öltözők, mosdók, büfé. Az épület három funkcionális részből áll: a zárt fürdőház, a strand felé forduló kiszolgáló blokk, valamint a kettő között átívelő móló. A stég déli oldalára szerveződő fürdőház kiszolgáló blokkja magába foglalja az öltözőket, mosdókat, valamint a személyzeti kiszolgáló funkciókat. Ezen a blokkon túl a keskeny beton sáv, amelyre egy vastag falként tekintek, ami minden privát funkciót magába foglal, mint a kisebb medencék, szauna, gőzkabin, merülőmedencék, és az emeleten masszázsszobák, pihenőterek. Ezen túl a teljesen nyitott, egybefüggő medencetér következik, amelyben kisebb nagyobb medencék, és pihenőterek váltják egymást.

A homlokzat kialakításakor a koncepció az volt, hogy mindig a megfelelő tömeg, elem legyen a hangsúlyos. Az északi homlokzaton a negatív téren van a hangsúly. A sétány folytatásában található a bejárat a strandra, a stégre, illetve a fürdőházba is, így ennek kiemelése volt a fontos. Emiatt síkszerű homlokzatra törekedtem, amely erősíti a sétánynak a térbeliségét, kisebb megnyitásokkal. A homlokzat anyaga fa, amely a természetközeli környezetbe illeszkedést erősíti. Az északi homlokzathoz hasonló déli homlokzaton már más elemeken van a hangsúly. Az épület itt a kilátásra fókuszál.

Mezei Fruzsina

Szerk.: Hulesch Máté