Makón 2012. január 20-án átadták a nagyközönségnek a Makovecz Imre, Csernyus Lőrinc és Turi Attila tervei alapján készült Hagymatikum gyógyfürdőt. A hivatalos megnyitó előtti napon a sajtó képviselőit Kovacsics Imre, a fürdő igazgatója és Csernyus Lőrinc éptész vezette körbe. Garai Péter képes beszámolója az épületbejárásról.
2012. január 20-án, pénteken megnyílt Makón a „fürdők fürdője", a Makovecz Imre, Csernyus Lőrinc és Turi Attila tervei szerint elkészült Hagymatikum. A város szélén kanyargó Maros lerakódott iszapjának és a területen feltörő hévízforrásoknak ugyan már jó ideje ismert volt a gyógyhatása, de eddig ezt kevéssé használták ki. A fürdőkomplexum építését megalapozott döntések, hosszas előkészítés és több éves tervezés előzte meg. A pályázat útján elnyert 1,5 milliárdos EU-s támogatással sikerült megvalósítani a mintegy 3,6 milliárd forintos beruházást. Kovacsis Imre, a Hagymatikum ügyvezetője évente 400.000-600.000 látogatóra számít - ez talán nem is tűnik túlzónak egy olyan 25.000 fős város esetében, ahol a helyi kulturális központ, a Hagymaház - Makovecz Imre első makói, a The Phaidon Atlas nemzetközi építészeti gyűjteményben is szereplő alkotása - éves szinten ugyancsak 400.000 fős látogatottsággal büszkélkedhet.
Makó központjában, a régi uszoda és fürdő területén készült el a szerves építészet legújabb, földből kinövő és az ég felé törekvő, emblematikus háza. Az ún. Régi Városháza romantikus épülete és egy neobarokk bérpalota között haladva érkezünk meg az új együtteshez, amelynek látványa fokozatosan tárul fel az odavezető úton. A főbejárat előtt kialakított, kolonnáddal övezett kis tér ma már Makovecz Imre nevét viseli. A kupolákkal fedett, organikusan nőtt struktúrát idéző épület szárnyai egymástól jól elkülönülő részlegeknek - gyógyászat, gyerekvilág, termál-, illetve élménymedencék - adnak otthont.
A pinceszinten vannak az öltözők és a szaunák - ez utóbbiak között újdonságnak számít a fényözön-, a gyógynövényes-, és a makói szauna. A földszinti tágas, világos medenceterekhez karzatszerű pihenők kapcsolódnak; a termálvilág tere és galériaszintje hajóorr formáját idézi. A gyerekek HagyManó birodalmában játszhatnak, míg a legkisebbek szüleikkel a baba-mama szobában pihenhetnek. A vendégek Hagymamma éttermében helyi ételkülönlegességeket kóstolhatnak meg.
Az élménymedencéket befogadó hatalmas, szinte szakrális jellegű, centrális tér közepén 10 méteres életfa emelkedik, a bevilágítóval megnyitott központi kupolát kisebbek sora veszi körül, kívülről nézve óriási hagymafejeket formázva. A belsőben stilizált emberfőkkel, angyalszárnyakkal és növényi motívumokkal egyaránt találkozhatunk. Kovacsics Imre szerint az épületnek lelke van, ami a különleges építészeti megoldásoknak köszönhetően „nemcsak testi, hanem lelki kikapcsolódást is nyújthat". A fürdés élménye valóban különleges, egyedi téri világgal párosul, amely színvonalas kivitelezői munkával valósult meg. Az ívelt felületek, szerkezeti részletek és csomópontok kialakítása nem mindennapi kihívást jelenthetett az építőknek - az eredmény azonban magáért beszél.
A fürdőkomplexum mögötti terület rendezése még nem készült el, az új látványosság várhatóan a tágabb környezetében is további megújulást fog hozni. A bővítés lehetősége is adott, a szomszédos ingatlanok közül több is egy - a fürdőhöz kapcsolható - gyógyszálló potenciális helyszíne lehet. A már ma is színvonalas szolgáltatásokat kínáló fürdőben a közeli Románia és Szerbia vendégire is számítanak. Az áraknak köszönhetően a Hagymatikum ezen térség számára is komoly vonzerőt jelenthet. Az újonnan megnyitott, jelenleg 150 embernek munkát adó létesítménytől nemcsak a város, hanem tágabb környezetének gazdasági fellendülését is várják. A dr. Buzás Péter polgármester nevével fémjelzett, évtizedes „következetes és összehangolt stratégiai fejlesztésért" 2010-ben Hild-díjjal kitüntetett település a közeljövőben további turisztikai és gasztronómiai fejlesztéseket tervez - többek között a Maros partján kalandparkot szándékoznak kialakítani.
Garai Péter