Future Architecture Platform 2021 – Öt magyar nevező a nemzetközi pályázaton
A Future Architecture Platform 2021-es pályázata a szolidáris együttműködés és kollektív önszerveződés kérdéskörét járja körül. A több száz pályamű között öt magyar is van, ezeket mutatjuk most be.
A Future Architecture Platform a tavalyi év végén ötödik alkalommal hirdette meg nemzetközi ötletpályázatát, Landscapes of Care címmel. A platform egy páneurópai kezdeményezés, melynek célja, hogy a fiatal, feltörekvő tehetségeket összekösse az európai építészeti múzeumok, fesztiválok és más kulturális intézmények képviselőivel, lehetőséget biztosítva arra, hogy a gyakran kísérleti jellegű, konceptuális ötletek nagyobb nyilvánosságot kapjanak.
A pályázatnak nincs a hagyományos értelemben vett nyertese, nem hirdetnek első vagy második helyet, de 25 kiválasztott pályázó részt vehet egy kreatív csereprogramban, ahol lehetőségük nyílik prezentálni ötletüket és kapcsolatokat kiépíteni a kulturális intézményekkel, akik segítenek a projektek továbbvitelében. Idén összesen 457 pályamű érkezett 63 országból, a 25 győztes mű ezek közül lett kiválasztva a következők szerint: 18 ötletet a Future Architecture Platform tagintézményei választottak ki, 3 pályaművet a korábbi évek győztesei szelektáltak, 1 projekt juthatott tovább a közönségszavazás alapján, további 3 pályázó pedig a Mies van der Rohe Young Talent Architecture Award győzteseiből lett kiválasztva. A közönségszavazás tegnap este zárult, a 25 győztes pályaművet ma hirdették ki a platformon. A kiválasztottak listája a cikk végén megtekinthető.
A magyar indulók
Tavaly mindössze két magyar pályázó vett részt a versenyen, idén ez a szám valamivel magasabb, öten neveztek be pályaművükkel. Bár a 25 kiválasztott mű közé egyik sem jutott tovább, a pályázóknak nem érdemes csüggedni, mert a Future Architecture Platform célja, hogy minél több nevezőt bevonjanak az éves programjukba. A projektek sokszínűsége jól illusztrálja, milyen sokféle módon lehet az építészetről, épített környezetről gondolkodni.
Győrffy Rachel: Towards a Potemkin City
Győrffy Rachel építész, tanulmányait Münchenben végezte, közel tíz éve dolgozik építészként Németországban és Magyarországon, jelenleg a MOME doktorandusza. Elméleti megközelítésű pályaműve a rekonstruktivizmusnak nevezett építészeti trendet elemzi. A rekonstruktivizmus kifejezés a német Arch+ építészeti magazin 204-es lapszámának (Krise der Repräsentation) értelmezése szerint az újjáépítés, az újra építés cselekvésére utal. Győrffy szerint a rekonstruktivizmus egy tünet, mely az építészetben manifesztálódik és a társadalom kollektív, ködös, soha nem létezett múlt iránt érzett nosztalgiájából és az évtizedek után is félretett vagy meg nem értett modernista vízió és tervezői szempontok elutasításából áll össze egy faux-utópiává, melyben a jövő az idősikon immáron mögöttünk helyezkedik el.
A témát a Megfagyott Muzsikus Virág Csaba Teherelosztójának sorsára kiírt ötletpályázatára benyújtott pályaművével illusztrálja Győrffy, melyet Hercha Laurával közösen készített.
MÓKEMBÉ: Islands of Espacement
A MÓKEMBÉ név már ismerős lehet azoknak, akik a közelmúltban olvasták az Építészfórumot. Az elmúlt hetekben a Baki Áron, Gadolla Máté, Kőműves Márton és Takács Ákos MOME-n végzett építészekből álló csapat diplomaterveit cikksorozatban mutattuk be. A Future Architecture pályázatára benyújtott tervük eredetileg egy isztambuli önkormányzat által kiírt pályázatra készült, helyszíne a Taksim tér. Tervükkel azt vizsgálják, hogyan lehet egy köztér működését absztrakt és formális eszközökkel megváltoztatni annak érdekében, hogy az „minden és mindenki" számára találkozási ponttá váljon. Egy óriási gyűrűvel kötnék össze a tér különböző pontjait, mely egyúttal a tér struktúráját is meghatározná.
A jelenleg Fuzzy néven alkotó Gedeon Tekla a londoni Architectural Association School of Architecture építész szakán diplomázott, munkásságában ember, természet és technológia egymáshoz való viszonyát vizsgálja, a spekulatív design módszerei segítségével. Gedeon elmondása szerint az ´Extended Forest´ című projekt egy újfajta tervezői praxist mutat be, ami radikálisan újraértelmezi az építészek szerepét a természeti világ megőrzésében. „A munkám a hosszú távú stratégiai gondolkodás és a feltörekvő virtuális valóság építészeti alkalmazásán keresztül konfrontálja a szemlélőt a jelen sürgős természeti problémáival. Az ´Extended Forest´ egy olyan párhuzamos világot jelenít meg, ahol multidiszciplináris szakmák, erdészeti gazdálkodások, biológiai tudományok és mitológiai történetek szervezett archívuma tárul elénk egy generációkat és kultúrákat átívelő virtuális oktató platformként. Célja a világ erdeinek hosszútávú védelme."
Architecture Uncomfortable Workshop: Planning and building methods
Ki volt előbb: az építő vagy az építész? Az építőkből lettek építészek, ahogy megértették az építés folyamatát, vagy az építészekből lettek építők, amikor anyagba öntötték immateriális gondolataikat? Az Architecture Uncomfortable Workshop pályaműve arra keresi a választ, milyen eltérő szerepe van építészeknek és építőknek az épület létrehozásakor, és hogyan lehetne közelebb hozni egymáshoz a mára sok szempontból egymástól eltávolodott tudástípusokat.
Open Doors Hungary: Home away from home
Az Open Doors egy sokszínű, proaktív és a befogadó társadalomért elkötelezett közösség, ahol a kreativitás és a design eszközeivel élve teret adnak a kultúrák közötti párbeszédnek. A pályázatra egy koncepciójavaslattal neveztek, miszerint a bevándorlók (otthonukat elhagyók) kreatív döntéshozatali folyamatokba történő bevonása pozitív hatással van az új környezethez és közösséghez történő kapcsolódásra, és ennek a megpróbáltatásokkal teli folyamatnak a megsegítésére. Ezen elvek mentén a szervezet nemzetközi önkétes csapata menekült gyerekekkel közösen rendbehozott és közösségi térré alakított például egy-egy fóti medencét, és ilyen szemlélet szerint működtetik MiraDoor nevű közösségi helyüket Budapesten.
A 25 győztes projekt
O U R S - Magdalena Havlová (CZ)
Architherapy - Erika Henriksson (N)
Climate Care - Soft Agency (D)
F_WALKS - fem_arc collective (D)
Honey, I´m Home! - Edit Collective (GB)
Invisible Landscape - Uncertainty Network Office (USA)
Narratives of Space in Film - Oaza Collective (HR)
The caring city - Col·lectiu Punt 6 (E)
An Architecture of Chronic Illness - Anna Ulrikke Andersen (N)
Architecture & Education - L´Atelier Senzu (F)
Dance is politics - á la sauvette (E)
Disability x Maternity - Frani O´Toole (USA)
Reclaiming public space - Santos Collective (P)
Sonic Acts of Noticing - Julia Udall (GB)
Two Houses - Verena von Beckerath, Niklas Fanelsa, Momoko Yasaka, Maximilian von Zepelin in collaboration with Jens Franke (D)
Cocinas Alterinas - Gabriela Aquije, Mayar El Bakry (CH)/(D)
Infrastructures of Care - Sanatorium Premium + kultura (RUS)/(NL)
Materia Prima - Materia Prima (MEX)
Minorities in metropolis - Juan Gonzalez del Cerro, Jorgelina Zabert (E)
Queer commons - Alexander Auris (B)
Afro-Futures in European Enclaves - Menna Agha, Mário Barros, Diogo Henriques (B)
Back to Nature - PUZZLE (NMK)
Stage for the City - Monika Marinova (BG)
Off the Grid - Willem Hubrechts (B)
OASI - OASI (E)
Forrás: Future Architecture Platform
