Az Óbudai Kísérleti Lakótelep a hazai lakásépítés egyik legfontosabb emléke, épületei mégsem rendelkeznek semmiféle műemléki védettséggel. A mintatelephez tartozó pavilonépületek közül már több is átépítés áldozata lett. Most ez a sors várhat a Vörösvári út és a Váradi utca sarkán található különleges gázfogadó épületre is. Vagy mégse? A továbbiakban Szabó Máté Erő Zoltánnak, Budapest főépítészének címzett levelét közöljük, ami nemcsak rámutat a kis épület értékeire, hanem javaslatokat tesz megmentésére is.
Tárgy: Az Óbudai Kísérleti Lakótelep gázfogadó épületének értékmentése és hasznosítása
Tisztelt Főépítész Úr,
A BFVK Zrt. oldalán megjelent hirdetéssel kapcsolatban keresem Önt, melyben az 1032 Budapest, Vörösvári út 17005/32 hrsz. ingatanon álló üzemen kívüli gázfogadó épületet kínálják eladásra.
Az alábbiakban engedje meg, hogy néhány szóban összefoglaljam az épület jelentőségét és két javaslatot fogalmazzak meg az eladással kapcsolatban.
Az Óbudai Kísérleti Lakótelep az 50-es és 60-as évek fordulóján, a tömeges lakásépítések megindulása előtt, az egyik első lakástípus-kísérleti együttes volt. A kor neves építészei nyílt tervpályázaton mérték össze tudásukat, a legjobbnak ítélt terveket pedig próbaképpen meg is építették. A telep épületei így a rendkívül magas építészeti színvonal mellett elképesztő változatosságot is mutatnak – mintha élő kiállítás volna - lépcsőházról lépcsőházra járva, újabb és újabb bravúros építészeti megoldással találkozhatunk.
A lakótelepről 2011-ben a Kiscelli Múzeumban nagyszabású kiállítás nyílt „Korszerű lakás 1960 - az óbudai kísérlet" címmel, majd a kiállításhoz kapcsolódóan, azonos címmel, Branczik Márta és Keller Márkus könyve is megjelent, mely példamutató részletességgel dolgozza fel a telep társadalom- és építészettörténeti vonatkozásait.
A gázfogadó épülete az Óbudai Kísérleti Lakótelep része, azzal együtt, annak kiszolgálására épült.
Az épület a korára oly jellemző héjszerkezetű építmény, mely egyszerű, de szép példája a második világháború utáni modernista magyar építészetnek. A vasbeton héjszerkezet lényege, hogy a szerkezet „héjszerű" vékonyságát erőtanilag kedvező geometriával ellensúlyozza – így hozva létre a könnyed és futurisztikus formavilágot.
Szép példa a kor héjszerkezetű épületére a nemrég felújított Idegenforgalmi és postahivatal (Bérczes István és Szittya Béla, 1962) a Tihanyi Öregkikötőben, ami ma is népszerű vendéglátóhelyként működik, vagy a Szántódi Rév épülete (Dianóczky János, 1962–1963). Hogy a közelben maradjunk a Kosztolányi Dezső téri volt buszpályaudvar tetőszerkezetét, vagy a Széll Kálmán téri legyezőt is ide sorolhatjuk. Érdekesség, hogy a Műszaki Egyetem oktatóreaktor-épületének formavilága is egészen hasonlatos.
Az Óbudai Kísérleti Lakótelep épületei semmiféle műemléki védelem alatt nem állnak, így fordulhatott elő, hogy a telep három egyforma pavilonépületéből kettőt teljesen eltérő módon, és eredeti karakterüktől megfosztva újítottak fel.
Az egyik pavilon magastetőt és cserépfedést kapott, a másikról pedig teljes egészében eltávolították az építészeti karakterét jelentő síkból kiugró, egybefogott monitor-ablakot, és azt esetlegesen elhelyezett különálló nyílászárókkal helyettesítették.
A fenti újraértelmezések a történeti és építészeti kontextusból teljességgel kilógó, torz megoldásokat szültek, egymás mellett bemutatva hogyan lehet az egységességet és az épített értékeket eltűntetni.
A funkcionális újjászületés és felújítás természetesen üdvözlendő cél, de ezt az épület fentiekben részletezett építészeti, építészettörténeti és kulturális jelentőségének szem előtt tartásával kell elérni.
A javaslatok:
1.
Az épület köztulajdonban tartása, értékmentő felújítása, majd közösségi funkció létrehozása.
A gázfogadó egy rendkívül frekventált – a lakótelep szempontjából kapu pozícióban lévő - területen áll. A csomópont igazi városi közösségi tér. Rendelőintézet, gyógyszertár, éttermek, játszótér és a szombati piac is pár méterre található. Az 1-es villamos és több busz is megáll itt.
Jól működhetne itt egy új közösségi funkció: például egy info-pont, ami az Óbudai Kísérleti Lakótelepet mutatja be, esetleg bérbe adva egy kávézó, vagy akár ezek kombinációja. De rengeteg más kreatív funkció szóba jöhet még.
2.
Ha az eladás nem elkerülhető, úgy - az épület fenti értékeit szem előtt tartó megújítását elősegítendő - az ingatlant javaslom helyi védelem alá helyezni.
A javaslatban hivatkozva Budapest Főváros Önkormányzata Közgyűlésének 30/2017. (IX. 29.) önkormányzati rendeletének 21.§ és 23.§-ra,a településkép védelméről.
A védelem sok esetben sajnálatos módon a funkcionális és építészeti megújulást nem segíti, inkább konzerválja a leromló állapotokat. Ezért érdemes lehet a védett épület felújítását pénzügyi támogatással ösztönözni.
Fővárosunkban egyre gyakrabban tűnnek el a második világháború utáni magyar építészet értékeit jelentő épületek – legutóbb a Várban lévő teherelosztót ítélték bontásra a széles körű tiltakozás ellenére.
Kérem, támogassa a fenti javaslatokat, hogy az Óbudai Kísérleti Lakótelep a II. kerületi a Napraforgó utcai kísérleti lakótelep, vagy a berlini Hansaviertel útjára léphessen. Ezek a telepek jó példái annak, hogy egy modernista lakótelep képes a megújulásra, és különleges értékké válhat az egész város számára.
Az első lépcsőfok ez a gázfogadó.
Budapest, 2020. szeptember 11.
Tisztelettel,
Szabó Máté
okleveles építészmérnök
az Óbudai Kísérleti Lakótelep lakója
A levél tartalmával egyetért és céljait támogatja:
Branczik Márta
művészettörténész
„Korszerű lakás 1960 - az óbudai kísérlet" című kiállítás kurátora, és a könyv társszerzője
Dévényi Tamás
Ybl-díjas építész
ÉME-Mesteriskola alelnöke
Skardelli György
Kossuth-díjas építész
Szabó Levente
Ybl-díjas építész
BME Középülettervezési Tanszék tanszékvezetője
Tima Zoltán
Prima Primissima és Ybl-díjas építész
Erő Zoltán válasza alapján a szerző beadványa eleget tesz a helyi védettségi kezdeményezés követelményeinek. Az előterjesztésről várhatóan 2021 elején fog dönteni a Fővárosi Közgyűlés.
Szerk.: Kovács Dániel, Winkler Márk
A tematikus felvetések megjelenését az Építészfórumon az NKA támogatja.