Geometria faragása

Zuglói ipari környezetben ipari csarnokok formavilágát idéző több traktusú nyeregtetős épület, homlokzati kiharapásokkal. Szász Loránd (Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kar) diplomaterve, amely az Equitone pályázaton II. helyezést, a Zuglói Önkormányzat diplomaterv pályázatán I. helyezést ért el.

Témám egy olyan grafikus iroda tervezése digitális nyomdával, amely a kapcsolatfelvételtől kezdődően, a tervezésen át, a kivitelezésig/nyomtatásig a helyszínt biztosítani tudja. A tervezett épület Budapest XIV. kerületének peremkerületén helyezkedik el, az M3-as bevezető és a vasútközlekedési terület között. A terület jellegzetes ipari és gazdasági épületei mellett lakóházakkal tarkított kép alakult ki.

Az tervezési helyszín sajátossága, hogy a délnyugati telekszomszéd területe három részre osztott, amelyből a két szélső úttá alakult a mélyebben fekvő telkek megközelíthetőségének érdekében. Az építési terület így saroktelekként működik. Saját telken belüli parkolók ezen út mellett lettek kialakítva, az épület DNY-i odalán. A környezet nem éppen ideális kreatív munkavégzésre, maga a terület látványa, gondozottsága miatt, illetve (főként) a zajhatások miatt sem. ÉNY-i irányból érkező vasútforgalmi zajok, illetve a hátsószomszédok kamiontelepként működnek, ezen zajhatásának csökkentése érdekében ennek az oldalnak (is) hátat fordítva, az épület egy belső udvar felé nyit, innen kapja a természetes fényforrásának és frisslevegő utánpótlásának bizonyos részét.

A környező ipari csarnokok formavilágát alkalmazva, több traktusú nyeregtetős épületet terveztem, amely összhangban van a kialakult formavilággal, azonban sajátosságát a homlokzati kiharapásaiból és belsőudvarából nyeri. A környezetre jellemző trapézlemezes homlokzat és tetőfedés helyett, nagytáblás szálcementburkolattal, illetve fémlemezfedéssel lett kialakítva az iroda. A nagy belmagasságú ipari épületek méreteihez idomulva, jelen eseteben az épület két szintet bír befogadni, habár ez csak egy traktusban alakult ki, amelynek földszintjén a vezetőségi szoba, a tárgyalótermek és vizesblokkok mellett egy meeting tér is helyet kapott és ennek a traktusnak az emeleti szintjén a kreatív iroda került elhelyezésre. A középső traktusban a bejárat mellett vendégváró, a távolabbi épületrészben pedig a teakonyha, étkező került kialakításra. A középső traktus e két része felel még a traktusok összeköttetéséért is, így a nyomda és a gazdasági helyiségek úgyszintén elérhetők bárhonnan.

Szász Loránd

A 2017 es Equitone pályázaton Patartics Zorán, Ybl Miklós- és Pro Architectura díjas építész méltatta a tervet:

„Cseppet sem ideális, ezzel szemben nagyon is valóságos feladat épületet tervezni olyan ipari környezetbe, minek alakítása során az építészeti szempontok nemigen merültek fel. Ebbe épületet helyezni, azzal a határozott szándékkal, hogy megjelenésével üzenjen, küldetésszerű, ám mégsem illúzió. Létezhet az az építtetői szándék és érdek, amit a megjelenés szolgálni hivatott. És ez a terv remek bizonyosság arra, hogy létezhet az a megjelenés, amely nem öncélú, sőt, amely logikusan levezethető a körülmények és az igények találkozásából. Ilyen tervvel van dolgunk. A területen, és a műfajban létező többhajós szerkesztés ismerősen hat, jó alap. A tervező az arányok megválasztásával képletszerűvé sűríti, így felerősíti a kapcsolódást annak ellenére, hogy a képlet az adott helyen nem kifejezetten jellemző, de éppen a két szomszédos telken jelen van. A képlet ereje fokozódik a tömegszerűség révén, valamint annak köszönhetően, hogy kifelé a felületek alapvetően zártak, a külvilággal a kapcsolatokat pedig a tervező a tömeg megbontásával – tehát nem egy nyílással, hanem az alapképlet szinte drámai csonkolásával – teremti meg. Mindezen gesztusok ellentétpárjai, a gondolat lekerekítései a belsőben rejlenek: a kifelé zárt épület belül nyílik meg. Kivett közepének karaktere a szerkesztésből adódik, a ház tereit is szervező és értelmező átrium. Ez a külső inverze, mire olyan határozottan nyílik a terek gyűrűje, mint ahogyan a ház zárt felületet mutat kifelé. Megoldást ad a megvilágítás és a szellőzés igényeire, oázisként teremt kapcsolatot a külvilággal a munkahelyek számára, és drámai értelemben megoldást ad a külső kapcsán felmerülő kérdésekre. Következetes, átgondolt alaprajzok, terek, formálás és anyaghasználat jellemzi a hallgatói tervet, egy határozott építész pályáját vetítve előre.”