Milyen lépések vezettek el titeket a cég megalapításáig? 

Tóth-Gili Ferenc: Nagyjából 26 évvel ezelőtt fogant meg a Gil-Trade gondolata. Részben véletlenül sodort erre az élet: abban az időben raliversenyzéssel foglalkoztam – a rendezvények egyik főszponzora pedig a a Leier cégcsoport volt, és szóba került, hogy aktív részese legyek a Leier tevékenységének, mint az új központi, budapesti irodájuk vezetője. Ez azonban nem valósult meg. Eleinte építőanyagot árultam egy autókereskedés sarkában, minden egyes téglából prezentáltam egy darabot. Ezzel a kis üzlettel kezdődött minden, majd később nyílászárókkal bővült a kínálat, amely fokozatosan a fő csapásiránnyá vált. Kezdetben a saját családi házunk mellett állt egy külön épület, ott rendeztük be az első nyílászáró irodánkat, amely egészen jól működött egy darabig, azonban amikor egy nyaralás előtt az utolsó ügyfél éjfélkor hagyta el az épületet, úgy döntöttünk, bemutatótermet nyitunk. Klasszikus működéssel, 9-től 5-ig tartó nyitvatartással – így született meg az első 3. kerületi bemutatótermünk, majd a második, és végül a harmadik, aktuális, ahova két évvel ezelőtt költöztünk be. 

Hogyan alakult ki az aktuális cégstruktúra és termékkör? 

Tóth-Gili Ferenc: Az előző gazdasági válság idején saját szemünkkel tapasztaltuk, hogy a partnereink milyen olcsó, alacsony minőségű termékeket vásárolnak Lengyelországból, csak hogy képesek legyenek fennmaradni, azonban mi nem voltunk hajlandóak ezt a vonalat képviselni. Mivel mi már akkor is több ablakot adtunk el, mint amennyit sokan gyártani szerettek volna, ezért ellenkező irányba, a minőség felé tettünk lépést. Ezek után nem viszonteladóként működtünk, hanem gyártatni kezdtünk, minden lépést mi magunk felügyeltünk az anyagok kiválasztásától a beszerzésen át egészen a beszerelésig. Így jött létre a saját termékkörönk, amely kizárólag nálunk kapható Magyarországon (sőt, több termék Európában is), és amelyet azóta folyamatosan, szinte napról napra fejlesztünk. Annak idején műanyag ablakkal kezdődött az utunk, utána óhatatlanul bekapcsolódott az árnyékoló, beltéri ajtó, ezután igény támadt a fából és alumíniumból készült nyílászárókra is. Ebben a műfajban mi egyedülálló módon gondolkozunk, ugyanis teljes csomagot kínálunk, a termékkürönk pedig elég széles spektrumon mozog. Ezeket a tényezőket folyamatosan finomítjuk, igyekszünk a legjobbak között lenni, a legjobbnak lenni, sőt, nem titok, én szeretnék Magyarországon a legjobb lenni ezen a területen. Folyamatosan kutatjuk a külföldi piacot, célunk, hogy mindig naprakészek legyünk üvegezés, vasalatrendszer, profilrendszer, beépítéshez kapcsolatos segédanyagokkal kapcsolatos innovációk terén, majd ezeket – amennyire lehet – próbáljuk meghonosítani a hazai színtérben. Főleg lakóházakra és kevésbé projektekre szakosodtunk – az elmúlt években az újépítésű családi házakra került a fókusz.

A nyílászárók gyártása belföldön vagy külföldön történik? 

Tóth-Gili Ferenc: Belföldön – amikor módunkban áll, mi mindig a belföldi piacot szeretnénk segíteni. Persze, volt olyan időszak, amikor az ablak egyetlen alkotóeleme sem volt magyar, mert bizonyos szakmák és beszállítók működése minőségben nem egyezett a mi gondolatainkkal. 

Milyen alapanyagokból készülnek a fa nyílászáróitok? 

Tóth-Gili Ferenc: Magyarországon az építkezések túlnyomó többségénél az építők nem nyílászáró fa alapanyagból készítik az ablakokat, hanem épületfából – sokszor ehhez igazodik a felületkezelés is. Ablakok esetében egy német beszállító félkész fa termékeivel dolgozunk, amire azt mondják: ha nincs földbe ásva, tehát nem érintkezik közvetlenül talajjal, ötven év garanciát vállalnak rá, ha földbe ássuk, „csak" huszonöt évet – persze, miért ásnánk a földbe. Egy időben sokat, sőt, mondhatom, hogy tevékenységünk 40%-át Nyugat-Európában folytattuk – Ausztria, Svájc, Németország, a legtávolabbi pont Malmö, Svédország, ahova adtunk el és építettünk ablakot. Egy időben Ausztriába és Svájcba kimondottan olyan fa alapanyagból készült ablakokat szállítottunk, amelyre nem kértek, pontosabban a helyi szokásoknak megfelelően nem kaptak felületkezelést, ugyanis az ablak akkor is ablak lesz az elkövetkezendő fél évszázadban, ha egyetlen gramm felületkezelést sem kap az anyag. Az ottani divat szerint – egyébként speciális klímával rendelkeznek az osztrák és svájci hegyek – nagyon szépen beoxidálódnak, beszürkülnek, bebarnulnak ezek a faanyagok. Az oxidációs folyamat után, mikor ez a természetes védettség megjelenik a külső oldalon, nagyon lassan romlik a minősége. Ilyen például a vörösfenyő is – Velence például vörösfenyőből készült cölöpökön áll. 

Ha az ügyfél fa nyílászáróra vágyna, de a tervezett keret nem engedi, milyen költséghatékony alternatívát kínáltok? 

Tóth-Gili Ferenc: Mi minden esetben a jó minőségű faanyag használatát preferáljuk, ilyen téren nálunk nincs kompromisszum, nem kínálunk neki rosszabb minőségű fa alapanyagot – amennyiben valóban fából készült ablakot szeretne az ügyfél. Ha nem, és rugalmasabban kezeli a kérdést, akkor azt javasoljuk neki, hogy fa hatású műanyag nyílászárót válasszon a projekthez. Épp a közelmúltban simogatta a felületét egy asztalos, és megjegyezte, milyen régen látott tölgyfából készült ablakot – megtévesztésig hasonlít az eredeti anyagra. Ezeket a modelleket úgy hívják, fóliás nyílászárók – mi kizárólag olyan fóliát használunk, amelyet 22 000 órás Xenon-teszt eljárás alá vetettek, amely körülbelül egy huszonnégy éves öregedési ciklusnak felel meg. Ez azt jelenti, hogy az általunk eladott műanyag fóliás ablakok huszonöt évig nem változhatnak meg ránézésre, külső oldalon. Alumínium nyílászárókat sokáig nem kínáltunk az ügyfeleknek, mivel egészen a közelmúltig az összes kültéri nyílászáró közül az alumínium rendelkezett a leggyengébb hőszigetelő tulajdonsággal – azóta a mi termékpalettánkban már található olyan alumíniumból készült darab, amely bőven túlteljesíti a passzív ház kritériumait, ezt tanúsítvány bizonyítja.  

Mi a helyzet egy régi típusú, speciális, akár népi szecessziós ház íves nyílászáróival? 

Tóth-Gili Ferenc: Ésszerű határok között kezeljük ezt a kérdést: van egy szegmens, ami nem a mi kompetenciánk, hanem az ügyeskezű asztalosé, akinek legfeljebb két projektje van az évben. A modern nyílászárókat adott profilokból legózzuk össze – az íves lét pedig semmilyen anyagnak nem természetes tulajdonsága, sem a fa, műanyag, alumínium nem viselkedik megfelelően egy ilyen környezetben. Néha persze szükséges, de ezeket a megrendeléseket, munkatípusokat nem vállaljuk – temérdek kompromisszumot kéne megkötni, hogy az megvalósítható legyen.

Szűrítek a beérkező megrendeléseket?  

Tóth-Gili Ferenc: Abszolút, minden héten érkezik olyan megkeresés, amit vissza kell utasítanunk. Ezeket általában udvariasan elhárítjuk, mindenkinek visszajelzünk, hogy mi más szférában dolgozunk, az adott projekt nem a mi műfajunk. Sajnos jó pár éve nem a minőségi nyílászárók beszerelésére helyezik a hangsúlyt egy beruházásnál, mi pedig nem szeretnénk olyan termékkört tartani, amelynél egy idő után problémák jelentkezhetnek. Márpedig négy tényező elengedhetetlenül fontos egy építkezésnél: a jó betonozás, a falazás, a szigeteléssel kapcsolatos kérdések, tehát a víz-hő-pára, és a nyílászáró. 

Mennyire terelhetőek az ügyfelek (és építészek) egy adott projektnél?  

Tóth-Gili Ferenc: Finomítgatjuk az építészek elképzeléseit – mi ezzel foglalkozunk, és természetesen abszolút megértjük, ha ezen a területen nem annyira naprakész az adott ügyfél vagy akár építész. Alapvetően azt érzékeljük, hogy akikkel évek óta rendszeresen együtt dolgozunk, ők már pontosan tudják, mikor fordulhatnak hozzánk, mikor engedhetik el az ügyfél kezét. 

Kékesi Krisztina: Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor racionalizálni kell az elképzeléseket, terelgetni az építészeket, elvégre nem feladatuk tudni, mik a legújabb trendek nyílászáró-fronton, meddig lehet elmenni például egy vasalattal vagy üvegezési módozattal. Műszaki, statikai szempontból szinte mindig hallgatnak ránk, a designt pedig néha felülbírálják, de az alkotói szabadságot meghagyjuk nekik – ezt saját, lakberendezői tapasztalatból is támogatom.

Tóth-Gili Ferenc: Nekem van egy küldetéstudatom: akkor is segítünk eligazodni a beépítések, nyílászárók terén az ügyfélnek, ha végül nem minket választ – de a tapasztalat az, hogy aki betér a bemutatóterembe, és a saját szemével látja, hogy mennyire elkötelezettek vagyunk, miben különböznek a mi szolgáltatásaink és termékeink a többi cég kínálatától, azok nemigen mennek máshova. 

Újépítésű vagy műemléki épülettel kapcsolatban, illetve Budapestről vagy vidékről érkezik több megkeresés? 

Tóth-Gili Ferenc: Szezonálisan változik, támogatásoktól függ. Ebben a kérdésben sokat számítanak az uniós és állami támogatások (felújításoknál, cseréknél) ugyanis ezek mindig előre viszik a gazdaságot – természetesen többen jönnek, amikor nincs krízishelyzet, válság, akkor többé-kevésbé egy szinten működik az élet, mindkét típusú megrendelés jellemző. 

A helyszínnel kapcsolatban: mi bárhova elmegyünk – ez a megrendelői oldalról nehezebb kérdés. Kevesen vállalják, hogy felutazzanak vidékről egy személyes konzultáció miatt, pedig megrendelés előtt elengedhetetlen, hogy előtte megnézze, megfogja a termékeket, és persze velünk is találkozzon. Mivel ezek nem webáruházból vásárolt termékek, nem kidobható elajándékozható darabok, hanem többmillió forintos tételek alkalmanként – ha valaki arra hivatkozik, hogy messze vagyunk, az illető nem a mi ügyfelünk. Összességében kétharmad Budapest és vonzásköre, egyharmad a vidék – a külföldi munkákat pedig elengedtük, bosszantóan felhígult a piac. 

Hogy néz ki egy egyedi nyílászáró megrendelés lépésről lépésre?  

Kékesi Krisztina: Nálunk a csapatot építész, építőmérnök, lakberendező, logisztikus, beépítő munkatárs, és egyéb releváns szakágból érkező kollégák erősítik. Ez azért elengedhetetlenül fontos, hogy mikor megérkezik hozzánk az ügyfél, bármilyen formátumban csomóponti rajzokat tudunk neki készíteni: hogyan illeszkedjen a nyílászáró az adott épülethez, síkokhoz, helyszíni felméréseken egyeztetünk építésszel, kivitelezővel, minden olyan anyagot megkapnak tőlünk az ügyfelek, amelyek adott esetben egy kiviteli terv részeként megjelennek. Ha az ügyfél nem költ rá, mi ezt ingyen és bérmentve rendelkezésre bocsájtjuk. Tehát az építésszel és az ügyféllel karöltve közösen átnézzük az alaprajzokat, metszeteket, homlokzatot, adott esetben a konszignációt, majd különböző verziókat készítünk – ez alapján az ügyfél kap egy részletes ajánlatot. Amennyiben elfogadja az árajánlatot, és már megfelelő státuszban jár az építkezés, kimegyünk a helyszínre, és felmérünk. Egy mérés sok-sok órát vesz igénybe, mivel a helyszínen felmerül rengeteg kérdés, párhuzamosan egyeztetünk a beruházóval és a különböző szakmákkal. Ezután elkészül a végleges változat gyártmány tervekkel, komoly dokumentációval, majd átlagosan két hónapot vesz igénybe a termékek legyártása. Természetesen volt már ennél lényegesen hosszabb procedúra is – a beltéri ajtóknál ugyan a legtöbb folyamat gépiesített, de sok a manufakturális része a gyártásnak, ezeket pedig nem lehet kispórolni a produkcióból. Bő két hónap a vállalási határidő, amely magába foglalja a gyártás előkészítését, a visszaigazolásokat, a logisztikai folyamatot, a szállításokat, beépítéseket, egyeztetéseket az ügyfelekkel és a különböző szakmákkal, mint például a kőművessel, gipszkartonossal vagy burkolóval. Ezt pedig már csak a befejezés és az átadás követi. 

Tóth-Gili Ferenc: Elég sokszor egyeztetünk az ügyfelekkel pontosan azért, hogy minden folyamatban segítsük, tereljük őket. Klasszikus mondás szerint: ha házat építesz, az elsőt építsd az ellenségednek, a másodikat a barátodnak, a harmadikat magadnak – én szeretném, ha az ügyfeleink az első házat már rögtön maguknak építenék. Nem adjuk fel az elveinket, minden projekthez azt a megoldást ajánljuk, amelyet magunknak is választanánk, nem a legolcsóbbat, nem a legdrágábbat, hanem éppen az ideálisat. Ésszerűsítünk, minden kockázat kizárásával, biztonsággal dolgozunk, nem csinálunk olyat, ami statikailag ellentmond, vagy technikai problémákat okoz, vagy a határon billenne. Biztosra megyünk. Alapvetően azért működik jól a cég, mert az elégedett ügyfelek adják tovább az elérhetőségeinket egymásnak, maximálisan, minden tekintetben kiszolgáljuk őket. 

Korábban említettétek, hogy főleg lakóházakra és magánprojektekre szakosodtatok – miért éppen ez lett az irány? Közületi projekt megrendelések is szerepelnek a referenciáitok között? 

Tóth-Gili Ferenc: Abszolút. Régen elvállaltunk nagyobb projekteket, például kórházakban, irodaházakban, áruházakban, autószalonokban, kollégiumban. Sajnos ezekben a szegmensekben (az eddigi tapasztalataink szerint) az olcsó holmit viszik. Egy közbeszerzésnél szinte kizárólag olyan termék épül be, ami épphogy „átcsúszik a léc alatt", amikor a kivitelező választ, szinte törvényszerű, hogy az alacsony ár dönt majd a kérdésben – nekünk pedig nincs ilyen termékünk. Mi ennek a szakmának a szépségét, mintsem a nagyságát keressük (és csináljuk). 

Kékesi Krisztina: Abban az időszakban, amikor a vállalkozás indult, a felújításokra állami támogatást adtak, így kimondottan sok felújításban, ablakcserés projektben vettünk részt. Azóta már ezt a műfajt is tökélyre fejlesztettük olyannyira, hogy most már tudunk külön stábot ajánlani az ügyfélnek, aki a beépítés utáni javításért felel, így az ügyfélnek nincsen más dolga, mint elhagyni a terepet, majd visszajönni, amikor elkészül. A legjobb példa erre, amikor huszonnégy ablakot cserültünk ki a New York Palota lakott szobáiban – a vendég elhagyta a szállodai szobát, és mire visszatért, az új nyílászáró a helyén volt. Kizárólag az tűnhetett fel neki, hogy a szoba jóval csendesebb és melegebb lett az utolsó látogatása óta.  

Unalomig ismételt kérdés, de annál fontosabb: hogyan mutatkozik meg a cég működésében a fenntarthatóság? 

Tóth-Gili Ferenc: Kizárólag olyan faanyaggal dolgozunk, amely ültetvényből származik, elvégre szeretnénk, ha az utókornak is élhető lenne a környezet. Egy korábbi megrendelőnk, akinek az egyik slágertermékünket, egy trópusi fából készült nyílászárót szállítottunk Ausztriába, certifikátot kért az ablakról, amelynek két elemet kellett tartalmaznia: kifizették a favágókat, és nem őserdőből származik a faanyag. Mi ennek megfelelően élünk és gondolkodunk. Illetve a mi nyílászáróink beépítésénél olyan légtömörséget igyekszünk létrehozni, ami akár ötven-hatvan évig is fennmarad – nincsen ennél fenntarthatóbb hozzáállás. Míg egy mobilia bármikor cserélhető (persze, ezek sem kétfilléres tényezők), egy kültéri ajtót nem cserélünk ötévente. Az általunk eladott és beépített ablakok élettartama többszörös más cégek termékeihez képest. 

Kékesi Krisztina: A lehető legkisebb ökológiai lábnyomra törekszünk – például az említett trópusi fa szállítása és feldolgozása a lehető leggazdaságosabb és legtudatosabb metódusokkal történik.  

Tóth-Gili Ferenc: Továbbá lényeges, hogy ezt a jelenlegi kis- és közepes vállalkozás nagyságrendet szeretnénk megtartani a jövőben is, nem akarunk ész nélkül nagyobbra nőni, ugyanis ez a jelenség minden esetben a minőség rovására megy. Nálunk két szent dolog van: a minőség és a határidők – ezekkel nem viccelünk. Amikor egy ügyfél eldönti, hogy nálunk képzeli el a jövőt, és az egyeztetések során elmondja, mikorra szeretne nyílászárót telepíteni, mi arra az időpontra kapacitást biztosítunk számára. Ha ezt valamilyen oknál fogva nem tudnánk teljesíteni, például gyártói oldalon betelt az év, inkább nem vállaljuk a projektet, minthogy több hónapnyi csúszással teljesítsük a munkát. 

Mi történik, ha – több évtized után – egy termék eléri élettartamának a végét? Mi egy nyílászáró hosszú életének a titka? 

Tóth-Gili Ferenc: Minden ablak addig működik, amíg a vasalat funkcionál, legtöbbször emiatt kell nyílászárót cserélni. Azonban, ha rendesen legyártottuk a terméket, valamint a beépítés és a használat is szak- és rendeltetésszerűen történt (időről-időre egy alapos karbantartással kiegészítve), egy nyílászáró projekt egy emberöltő. Miután egy autóban is fontos az olajcsere, a nyílászárókra ez ugyanígy érvényes. A tartós fogyasztási cikk azt jelenti, hogy egy termék akkor tartós, ha karbantartjuk. Extra szolgáltatásként minden termékünkre tíz év teljeskörű garanciát biztosítunk, amennyiben a megrendelő köt velünk egy úgynevezett karbantartási szerződést, amely üveg- és vasalattörésen, illetve felhasználói hibán kívül minden javítást lefed. 

Kékesi Krisztina: Az egyik kollégánk gondoskodik a „gyorsszervizekről" – kisebb beállításokat, javítási munkákat akár 24 órán belül is el tudunk végezni. 

Tóth-Gili Ferenc: Újrahasznosítás terén a fa a legkényesebb minden anyag közül. Amikor Ausztriában megjelent a nagy ablakcsere-boom, nem az ablakosok vagy az üvegesek gazdagodtak meg, hanem az, aki a kibontott szerkezetek megsemmisítését elvállalta. Ugyanis azokat az alkatrészeket, amelyeken évtizedeken keresztül maszatolták a festéket, nem szabad elégetni, elvégre elfüstöljük a kemikáliát a levegőben, elásva pedig a földben okoz katasztrófát. Ezért erre Ausztriában külön iparág jött létre: olyan módszerekkel semmisítették meg az elhasznált elemeket, hogy a metódus ne károsítsa a környezetet. Itthon nem létezik hasonló technológia, és mivel nem fordulhat elő, hogy árokpartra vetjük, a kibontott szerkezeteket egy bérelt raktárban tároljuk, majd egy nagyobb mennyiség után különböző konténerekbe szétválogatjuk, megkülönböztetve az üveget, veszélyes hulladékot, vasalatot, és a faanyagot, végül ezt a szelektált hulladékot – borsos áron – elszállíttatjuk. Ez egy égető probléma Magyarországon, tényleg nincs rá megoldás. Persze, ha műanyagot kell cserélni, az egy végtelenül egyszerű folyamat, bedarálva könnyedén újrahasznosítható, például fuga távtartóként.  

Biztosítotok workshopokat, továbbképzéseket a különböző szakágaknak? 

Kékesi Krisztina: Másfél évvel ezelőtt egy lakberendező partnerünk megkérdezte, miért nem csatlakozunk a LOSZ-hoz, mint céges tag, elvégre nagyon aktív a szövetség, sőt, rendezvényszervezési lehetőséget is biztosítanak. Mivel rendszeresen érkeznek hozzánk ügyfelek (akár tervezőkkel) termékbemutatókra, konzultációkra, és remek visszajelzésekkel, hasznos tapasztalatokkal távoznak, úgy gondoltunk, megszűrjük a közeget, és meghirdetünk egy szakmai alaptanfolyamot, ami a nyílászárók típusaira, például ablakokra, beltéri ajtókra és a beépítési folyamatra fókuszál. Tavaly hét workshopot szerveztünk, idén is ennyit tervezünk.

Tóth-Gili Ferenc: Fontos, hogy egy termék jó legyen, de épp olyan fontos, hogy az a termék megfelelően legyen beépítve – épp ezért elengedhetetlen a beépítő csapat folyamatos edukálása. Folyamatosan képezzük őket, minőségellenőrzést tartunk, a szupervíziót is szupervízió alá vetjük. Mivel nem vagyunk sem gyártók, sem viszonteladók, kakukktojásként mi gyártatjuk a termékeinket, a beépítés is ennek megfelelően zajlik. Kizárólag saját beépítőkkel dolgozunk, ez a minőség garanciája. 

Melyik terméktípust emelnétek ki a kínálatotokból? Melyek a bemutatóterem legfontosabb elemei? 

Tóth-Gili Ferenc: Európa legjobb hőszigetelésű alumínium nyílászárója, a legbiztonságosabb, legtartósabb és legjobb hőszigetelésű műanyag ablaka a mi termékpalettánk részét képezi, alufából a miénk a legfiligránabb, legnagyobb üvegfelülettel rendelkező alufa-szerkezete. Ennél a darabnál a tok sem látszik, annyira filigrán, emellett ötszörös gumitömítéssel és passzív ház tanúsítvánnyal rendelkezik. De vannak egészen ritka, finom darabok – ezt a teljesen autentikus, kívül bronz, belül tölgyfa modellt eddig egyedül az olaszoknál láttuk, ott készülnek ilyen darabok, de sajnos a magyar piac sem pénzügyileg, sem gondolkodásmódban nincs még felkészülve ezekre a magas színvonalú termékekre. 

Nálunk fából, alumíniumból, műanyagból és ezek kombinációiból készült bejárati ajtók találhatóak a kínálatban – minden termék teljesen egyedi, nincsen előre legyártott típus, se méret, se raktárkészletünk, mivel minden modellnél különböznek a műszaki tartalmak, a felület, felületkezelés, anyaghasználat. Az abszolút slágertermék az előtérben található, külső oldalon porszórt alumínium ajtó – erre a termékre harminc év garanciát biztosítunk, síkban záródik, sarkos, szögletes, minimál stílusú, megfelel az aktuális trendeknek. Az egyik alumíniumajtónk egy bárki számára elérhető darab – kívülről épp olyan, mint a nagytestvére, azonban néhány kompromisszumos megoldás teszi megfizethetővé. Ebből a típusból tizennyolc különböző modell létezik hat különböző színállásban, tehát a többi termékhez képest limitált választékban, de ez a mennyiség lássuk be, így sem kevés. A kompromisszum a látszó pántokban jelenik meg, azonban automata záródással készül, alul-felül acélcsapok és acélkampók sorakoznak – az ajtó csukódásnál automatikusan záródik a két komponens, így, ha soha nem fordítom el a kulcsot a zárban, akkor is eléri az RC2-es biztonsági fokozatot. A nagytestvére síkban záródik a belső oldalon, nincsen látszó vasalata, a beépítési mélység 104 mm. Süllyesztett fogantyúja a végtelenségig variálható, akár Swarovski kristályokkal kikövezhető, akár karbonbetéttel, faborítással burkolható. Teljes űrkorszak, ugyanis ujjlenyomat-leolvasóval, kódpaddal, mobiltelefon-zárral, illetve szemírisz-érzékelővel is felruházható. Beltéri ajtóknál szintén határ a csillagos ég: a 3 méteres tapétaajtótól kezdve a klasszikus, látszó pántos, rejtett vasalatos, síkban záródó beltéri ajtókon át egészen a szinkrontolós üvegajtóig minden megtalálható a palettában. Mindkét oldal, minden egyes részletével tökéletesen személyre szabható, színválaszték terén korlátlan lehetőségek állnak rendelkezésre. 

A nyílászárókhoz szükséges kiegészítők, például ablak- és ajtókilincsek is megtalálhatóak a termékpalettátokban?  

Kékesi Krisztina: Minden neves európai kilincsgyártó termékei megjelennek a kínálatunkban – prémium holland, olasz kilincsek és fogantyúk, a klasszikus stílustól egészen a legmodernebb modellekig. Egyre nagyobb rá az igény, abban a szegmensben, ahol mi dolgozunk, a belsőépítészeket komolyan bevonják a beltér kialakításába, akik szeretik összhangba hozni a legapróbb részleteket is, köztük a fogantyúkat, bútorvasalatokat. 

Vannak olyan trendek, amelyek aktuálisan jellemzőek a piacra? 

Tóth-Gili Ferenc: Mi sokszor megelőztük már a trendeket – nem mindig közízlés, ami nekünk tetszik. 

Kékesi Krisztina: Alapvetően minden évben elmegyünk két-három jelentős szakmai kiállításra – az itt megjelenő stílusokat mi is igyekszünk beépíteni a kínálatba. Számunkra kedvez, hogy az utóbbi években ilyen jelentős növekedés történt belsőépítészek és általánosságban a szakma iránt érdeklődő emberek számának tekintetében – mindenképpen kedvező, amikor van miről beszélni. Az aktuális trendek mögött nincsen koncepció, gondolatiság. Irányzatok mindig voltak, vannak és lesznek, például már egy jó pár éve az antracit-fehér kombináció tarol, de a szakmán belül érezzük ennek a lecsengését. A fa örök, a tölgy pedig mindig visszatér az enteriőrökbe. A tölgy-fekete kombináció hat éve jelen van a kínálatunkban, de csak két-három éve keresnek ilyet specifikusan. A Construmára egy új irányzatot tervezek, natúr, taupe és bronzos árnyalatokkal – tehát egy kis melegséget a hidegszürke térhódítása után. 

Cselőtei Boglárka

Borítókép: Kékesi Krisztina és Tóth-Gili Ferenc – fotó: Koanfoto – forrás: Gil-Trade