Épülettervek/Hallgatói terv

Gödöllői gesamtkunst

2011.05.30. 11:05

Gödöllőn 1901-től 1920-ig működött művésztelep, egy szabadon szerveződött alkotóközösség. A múlt új életre kelt, mikor 1998-ban egy megüresedett ipari csarnokba költözött a Gödöllői Iparművészeti Műhely. Az acélvázas épület és a burjánzó növények, az összművészet kapcsolatát vette alapul és tartotta tiszteletben Boda Judit diplomamunkája kidolgozásakor.

Gödöllő anno…

Már a múlt század elején a szép táj, a nagy parkok és a jó közlekedés, valamint Budapest közelsége vonzotta ide a fővárosi polgárságot. Számos színész és író épített vagy bérelt itt villát. Ez a kellemes környezet megfelelő helyszínt biztosított egykoron a várost elhagyó, tiszta forrásokat kereső művészek számára. 1901-től 1920-ig működött a gödöllői művésztelep, egy szabadon szerveződött alkotóközösség, melynek tagjait közös életmód és életfelfogás kötötte össze. Céljuk a természettel való szoros kapcsolat és egy új életmód kialakítása volt, a művészet és élet szétszakadt egységének visszaállítása. Az iparművészeti ágazatok gyakorlása mellett bevonták a nép-, zene- és táncművészetet is. Szakmák és műfajok sokoldalúsága, egyfajta összművészeti törekvés volt jellemző. Egyesek saját telkeiken családi- illetve műteremházat építettek, mások házat béreltek az egykori Erdő utcában, mely eredetileg a falu határában húzódott.

 

 

…és ma

Az utca, mely már az alapító, Körösfői-Kriesch Aladár nevét viseli, ma a belváros határát jelenti, vagyis átmeneti helyzetben van a városi színtér közintézményei és a kisvárosias lakóövezet családi házai között. A művésztelep házai közül öt maradt fenn: a szövőműhely, Körösfői háza, az erősen átalakított Belmonte- és a Nagy Sándor-műterem házak, melyeket Medgyaszay István tervezett, valamint Remsey Jenő 1929-ben épített háza. Az egykori művésztelep szomszédságában, egy korábban nem a kolóniához tartozó telken a szecessziós hagyományokat ma egy képzőművész csoportosulás folytatja. 1998-as megüresedést követően költöztek a telken álló, a 70-es években épült acélvázas csarnokba. Az ipari létesítmény ma leginkább a városban és környékén élő iparművészek fóruma, alkotómunkára hely hiányában, korlátozottan nyílik lehetőség. A Gödöllői Iparművészeti Műhely fő tevékenysége a művészeti nevelés-oktatás mellett kiállítások és a közösségi események szervezése.

 


 

Telekfelosztás

A csarnok és a telek, mivel nem illeszkednek sem beépítés, sem anyaghasználat, sem méretek tekintetében, nem válnak tematikus elemévé a városszövetnek. Éppen ezért, illetve a szokványostól eltérő funkció miatt a közterülettel más kapcsolatot alakítok ki, mint az az utcában jellemző. Így az eddigi zárt előkertet megszüntetve, mely az utcában egyáltalán nem jellemző, egy utca bővületet, teresedést alakítok ki. Emellett a gesztus mellett a telepítés reagál a hagyományos porta különböző udvar- és kertfelosztásaira. Átértelmezve a sokszor nem direkt, de érzékelhető határokat elő-, virágos-, veteményes- vagy gazdasági kert között, különböző karakterű és használatú részekre osztom a telket. Az utca felől a telek mélye felé haladva, a területemen sávos felosztásban létrehozok először egy átmeneti, közönség számára nyitott és egy zártabb, hátsó kertrészt.

 


 

A fal és a kert

A különböző kertrészeket egy karakteres megjelenésű vasbeton fallal választom el egymástól, mely felfűzi az épületrészeket, külső és belső terek sorát. Hangsúlyossága ellenére nyitások, átlátások, bejutási lehetőségek rejtője is, játékos, a környező beépítéseket és a kert titokzatosságát idéző vonalvezetése oldja az anyag kemény megjelenését. Ezen vizuális kapcsolatok megléte mellett a valós átjárásokat az épületek jelentik a falon. A csarnok egy zárt átjáró, egy kapu a városi és a természeti környezet között, míg az új épületek pavilonszerű tömege több, lazábban kijelölt átjutási lehetőséget biztosít a hátsó kertekbe, melyek már az alkotómunka színterei.

A csarnok és a kert

Ugyan maga a csarnok önmagában nem képvisel építészeti értéket, izgalmas szerkezete és a jelenlegi, szemmel látható együttélése a kerttel rendkívül szerethetővé varázsolja. Falait a borostyán és a vadszőlő már behálózta, a kert szerves részévé téve azokat. Így nem csak egyes növények, a hátsókertben álló vörös tölgy és hárs, melyek a Művésztelep fái, illetve a telek északkeleti határán húzódó színekre komponált, virágos-bokros fás sáv, de az épület is megőrzésre kerül. Belső terének egységes kezelésével, a mostani tagolt felosztását megszüntetve alkalmassá válik nagyobb, csoportos foglalkozások illetve kiállítások megrendezésére. A térben elhelyezett kiszolgáló egységek többféle használatot tesznek lehetővé, a tér mobil paravánokkal szükség szerint még tovább tagolható. A funkcióváltás a meglévőtől eltérő megnyitásokat kíván, ezért az oldalfalakon szinte teljes hosszában elhelyezett tolóajtók biztosítanak intenzív kertkapcsolatot. Azért, hogy az átalakítások ellenére a jövőben se veszítse el jelenlegi karakterét és a kertben betöltött szerepét a ház, a rövidebb homlokzati falak elé feszített acél sodronyhuzalok segítik a lonc felkapaszkodását.

 

 

A műtermek és a kert

A hátsó kertbe tervezett épületek két nagyobb egységre bonthatók, egyrészt ide kerültek az egyszemélyes műtermek, másrészt a kiscsoportos tanfolyamoknak helyet adó foglalkoztatók. A kétféle funkciót egy-egy átfogó vasbeton tető fedi, melyek önálló tartószerkezetüknek köszönhetően nyugodtan és zavartalanul terpeszkednek a hátsókertben.  Ezáltal a már említett fal, illetve a tetők helyzete együttesen, durván meghatározza a műhelyek és műtermek tereit. A végleges térelhatárolást a kétrétegű, átszellőztetett, opálos, polikarbonát könnyűszerkezet adja. Ellentétben a telken kígyózó fallal, ez a nagy üvegfelületekkel ellátott szerkezet már-már nem is fal, hanem egy hártya, melyen keresztül az alkotóterekbe szükséges szórt fény jut. A műtermek közötti fedett-nyitott terek egyszerre ideálisak alkotómunka végzésére, és hivatottak erősíteni kint és bent kapcsolatát.

Boda Judit


Alkotóház, Gödöllő
készítette: Boda Judit
építészet: Álmosdi Árpád, Tótpál Judit DLA
épületszerkezettan: Dobszay Gergely PhD
tartószerkezet: Hegyi Dezső PhD
épületkivitelezés: Lepel Adrienn PhD
épületgépészet: Gyurcsovics Lajos, Filetóth Levente PhD
opponens: Golda János DLA