30 évvel a csernobili nukleáris katasztrófa, és 5 évvel a Fukusimai atomerőmű-baleset után, valamint a globális éghajlatváltozás és a fogytában levő fosszilis nyersanyagok okozta kihívásokra is reagálva, az utóbbi időben világszerte fokozottabb figyelem irányul a megújuló energiaforrások felé. Az építészet is igyekszik reflektálni a megváltozott energiafelhasználásra: passzív házakat, fenntartható épületeket terveznek; ugyanakkor több figyelem irányul az átfogóbb megoldások felé. Most induló sorozatunkban ilyen törekvéseket kívánunk bemutatni, kiemelve miként lehet egy megújuló energiájú erőmű környezetének része; vagy hogyan válhat egy nagyobb épület avagy üzem önmagában is energiatermelővé; milyen átfogó építészeti, energetikai megoldásokat lehet alkalmazni egy városrész – vagy akár egy miniállam – „zöldítésére”, fenntarthatóságára.
Japánban a 2011-es atomerőmű-baleset radikálisan átrajzolta a hagyományos nyersanyagforrásoktól elzárt szigetország energiatérképét. A biztonsági okokból hirtelen leállított 50 atomreaktor korábban a japán áramellátás bő negyedét szolgáltatta. Noha az energiaéhség igen nagy, az ország mégsem kíván fosszilis nyersanyagok elégetésével energiához jutni, a nukleáris termelés pedig csak a korábbi szint töredékére állt vissza, mindemellett számos hang szól annak végleges leállítása mellett is. Az elmúlt fél évtizedben nagy lendülettel fogtak bele a megújuló energiatelepek fejlesztésébe, amelyek nem csak biztonságos és környezetkímélő módon tudnak üzemelni, hanem a szükséges „nyersanyag” a helyszínen fellelhető, nem kell máshonnan importálni, szállítani. A tokiói kormány komoly erőkkel támogatja a megújuló energia előállítással foglalkozó magánvállalkozásokat, a sűrűn lakott országban azonban nem egyszerű megfelelő terepet találni az új erőművek telepítésére.
Az 1959-ben, eredetileg ipari kerámiagyártásra szakosodott, ma Kyocera Corporation nevet viselő multinacionális elektronikai megavállalat vezető szerepet játszik a naperőművek előállításában, telepítésében, üzemeltetésében. Több új telep létesítését tervezi jelenleg is – van, amit az ország partjainál a tengerre építenének –, tavaly pedig egy évek óta bezárt golfpályán kezdett naperőmű építésébe. A Kiotó térségében létesítendő 23 MW teljesítményű telep, jövő szeptemberi átadása után 8100 otthont látna el elektromos energiával. Ezzel a tartomány legnagyobb ilyen jellegű létesítménye lesz.
Az 1990-es és 2000-es években felfutó ingatlanpiaccal együtt felfejlődött a golfélet is Japánban, amely már a korábbi évtizedben is igen népszerű sportággá vált. Ekkor számos új pályát alakítottak ki, de a hullám lecsengésével többet be is kellett zárni, mert nem tudták kitermelni a magas üzemeltetési költségeket. Az elhagyott telepeknek próbálnak új funkciókat találni: lakóparkok, kereskedelmi egységek épülnek ide, legújabban pedig a naperőművek ideális telepítésének lehetősége merült fel. Az ilyen pályákon változatosak a terepviszonyok és kevés az árnyékoló felület, csak néhány fa áll, újakat nem kell kivágni, így ezek a területek jól alkalmasak a környezetbarát energiát előállító naperőművek létesítésére – emelték ki a Kyocera szakemberei.
A Kiotó közeli erőmű csak az első, de egyértelműen nem az utolsó ilyen jellegű továbbélése a bezárt golfparadicsomoknak: a Kyocera már bejelentette, hogy Kagosima prefektúrában hasonló telepet létesít, de lényegesen nagyobb kapacitással. Itt már évi 92 MW napenergia termelését tervezik, amellyel legalább 30.000 háztartás – egy Gyöngyös méretű város – energiaigényét lesznek képesek kielégíteni.
Bán Dávid