Gondolatok a Várkert Bazárról

Potzner Ferenc építész-művészettörténész gondolatai a Várkert Bazár újjáélesztésének eszközeiről, a hely történeti topográfiájáról, szellemiségéről, az együttes eredeti ikonográfiai programjáról, illetve ezekkel összefüggésben a lehetséges funkciókról.

Megközelítések, ideák a Várkert Bazár revitalizációjához
A Várkert Bazár alapvető problémája kezdettől fogva a várossal való kapcsolat hiánya, amelyet ma a várba való feljutás lehetőségének hiánya is tetéz, így a helyzet sokkal súlyosabb, mint régen. Teljes zárvány a Várkert Bazár! Meg kell teremteni az IDEÉRKEZÉS, az ITT TARTÁS, valamint a TOVÁBBENGEDÉS lehetőségét! Be kell kapcsolni a Várkert Bazárt a Város és Vár vérkeringésébe! A vendégmarasztaló funkciók is csak ekkor működnek.

Ennek eszközei és módjai:
Vízi kapcsolat a Várossal – Pesttel
Kikötő építése a Kioszk előtti rakparton, onnan akadálymentes feljutás az Ybl Miklós térre.  Rendszeres hajóforgalom a Vigadó tér és a Várkert Bazár déli vége között, valamint a Duna hosszában.  

Kijárat a Dunapartra
Ez felveti a rakpart Várkert Bazár előtti szakaszának süllyesztését és lefedését, hogy a promenád a vízparton legyen kiépíthető. Ezáltal a várhegy, a királyi palota látványa is fenségesebb lenne. (Az 1930-as évekből ismert terv a víz - a Duna - látványelemként történő használatát mutatja: vízből induló szökőkutak és vízi színpad, éjszakai megvilágítással.)

Gyalogos dominancia megteremtése az Ybl Miklós téren
Ennek feltétele a Várkert Bazár előtti átmenő forgalom megszüntetése, a csak közösségi és célforgalom átengedése, forgalomcsillapítással (30-as tábla). Ez megteremtené a kiülés lehetőségét az Ybl Miklós térre a bazársorok előtt.

Feljutás a Várba, a Déli Királyi kertek átjárhatóvá tétele
Több ponton, eltérő módon (lépcső, mozgólépcső, lift) kell megteremteni a feljutás gyalogos- akadálymentes lehetőségeit. Megvizsgálandó az Ybl Miklós által az erődrendszerre telepített lépcsők, lépcsőházak, lépcsőtornyok közül némelyik újraépítése, valamint Hauszmann kerti feljáróinak újra funkcióba helyezése, illetve újraépítése.

Ezek teljesülését követően merülhet fel az itt tartás lehetőségének megteremtése, olyan funkciók telepítésével, amelyek biztosítják az épületegyüttes önfenntartását.

FUNKCIÓALKOTÓ, FUNKCIÓT BEFOLYÁSOLÓ ELEMEK
A lehetséges funkciók alapvetően összhangban kell, hogy legyenek az együttes TÖRTÉNETI TOPOGRÁFIÁJÁVAL. A HELY városszerkezeti elhelyezkedése, történeti múltja, szellemi, épített és eseménybeli hagyományai támpontokat adnak a rendeltetésről való gondolkodáshoz. Bölcs dolog a valóságos kötődésű, a helytől nem idegen, nem erőltetett funkciók telepítése, amelyeknél nem merül fel, hogy ezt miért pont itt, miért nem máshol tesszük? Ehhez figyelembe kell venni, hogy mik voltak a Várkert Bazárban, mik vannak, és mik lesznek a közelben (a Várban - Királyi Palotában).

Közel van a hömpölygő Duna. Ez a területen az alábbi elemekben jelenik meg: vízi út – kikötő - Vízvezetéki épület (Várkert Kioszk) - Ciszterna - Vízi rondella - vízkivételi mű - Dunai zárófal – Vízhordó lépcső. Indokolt a (vízi-) DUNA-STRATÉGIÁRA épülő funkció - vagy funkcionális elem - beépítése a koncepcióba. Figyelembe vehető a déli irányban a fürdők jelenléte és közelsége (Rácz-fürdő, Rudas-fürdő).

Meghatározó a Királyi kertek, az erődrendszer, a Királyi Palota közelsége. Ezen területi elemek kommunikációját, szerves egységét újra létre kell hozni. A feljutások helyeinek van hagyománya, ezek újraépíthetők /Ybl, Hauszmann alapján/, és lehetséges újakkal is kiegészíthetők.

A kert
A Várkert Bazár kerti terasza a királyi kertek legimpozánsabb eleme, egy geometrikus neoreneszánsz kert. A királyi kertek rekonstrukciójával egy kerttörténeti rondó valósítható meg - barokk kert, neobarokk kert, neoreneszánsz kert, angol tájkert, szimbolikus egyházi és világi kert – a barokktól az 1960-as évekig. /Lásd: a budavári királyi kertek revitalizációja/

Az erődrendszer
Felvezető, előkészítő szerepének kiépítése szükséges a Királyi palotához való megérkezéshez:
az Öntőház udvarban  Európai Ifjúsági  találkozók, a Vízhordó lépcsőbe kőtár /Lapidárium/, a Lőportárba kávézó-könyvshop és kiállítás. A Kortinafalak közötti várfalkoronára gyilokjáró, a Déli kortinafalra kilátóterasz építése, ezáltal a palota körüljárhatóságának megteremtése. A Déli Nagyrondella testébe várjátékok, színielőadások szervezése.

A Királyi Palota
Leendő rendeltetései (államigazgatási funkció, Bál-, és Büfétermek, Nemzeti Kincs-és Ereklyetár, Vármúzeum, Szálloda és Konferencia-helyszín) feltételezik a várlejtőkön - így a Várkert Bazárban is - létesítendő funkciók kompatibilitását.

Milyen képződmények, elemek, funkciók voltak a Várkert Bazárban?
- NAGYMÉRETÜ ÉPÜLET a Déli és az Északi kortinafal között, a Dunai zárófal mögött.
   Hartmann Schedel Világkrónikájában, 1493. Buda legrégebbi ábrázolásán látható.
- FA SZÍNHÁZ /Hölzernes Th./: A déli bazársor helyén, egy 1790 körüli angolkert tervlapon.
- VÍZSZIVATTYÚ /Aerarial Wassermachine/: a Lépcsőpavilon déli oldaltere mögött, 1790 k.
- VÍZGÉPHÁZ /Brunnenmaschin-Gebaude/: Franz Schupp angolkert alaprajzán 1850.
- GEOMETRIKUS SÉTAKERT a végén DíSZKÚT, a pesti veduta fenséges látványával
- GROTTA, valójában álgrotta, barlang bejárati építménye a kertben, a Gloriett tengelyében
- ÁTJÁRÓ A DÉLI KERTBE - BEJÁRÓ A KAZAMATÁKBA: Korábbi előzményekre
     visszatekintő Ybl-féle átjáró az Öntőház udvar és a Déli kertek között.
- TENISZPÁLYA az Öntőház udvarban /Lásd: Szörényi Mihály kertfelvételi rajzát, 1910-ből/
- TESTŐRSÉGI PALOTA, Öntőház lépcső, kerti lépcső, lépcsőtorony, Kortinafal, nagyterasz
- LAKÓHÁZAK: az együttes kissé elforduló déli végén bérházak épültek)
- NŐI FESTŐISKOLA: a bazárokban helyezték el
- MŰTERMEK: főként szobrászműtermek működtek a háború után a bazárokban
- IFJÚSÁGI PARK: a volt kerti teraszon rendfenntartós (Ifjú Gárda) koncertek vendéglátással.

Mi az Ybl-együttes (építmény és kert) eredeti funkciója - IKONOGRÁFIÁJA ?
Déli vagy Fülkepavilon: csak szimbolikus és kompozíciós szerepe van, gyönyörködtet.
Ábrázolásai:
A homlokzati ívháromszögekben
- JUNO: Jupiter felesége, az ég királynője, a házasság és a születés védnöke
- JUPITER: az istenek királya, az ég, a nappali világosság és a vihar istene
A homlokzatra nyíló íves fülke hátfalán
- FLÓRA és ZEPHYR: az érintetlen természet, a virágzás, a nyugati szél istenei

Északi vagy Lépcsőpavilon: szimbolikus és funkcionális szerepe is van, építészeti toposz.
Ábrázolásai:
A homlokzati ívháromszögekben
- CERES: Jupiter testvére, a földművelés, a termékenység - az aratás - istene
- APOLLO: a fény és a költészet istene
- CERES: Jupiter testvére, a földművelés, a termékenység - az aratás - istene
A homlokzatra nyíló íves fülke hátfalán
- VERTUMNUS és POMONA: az ember által művelt természet istenei

Gloriett: az évszakok (Tavasz, Nyár, Ősz, Tél) allegóriái, egyben a négy őselemet (Levegő, Tűz, Víz, Föld) megszemélyesítő szobrok, amelyek a fizikai világ teljességét reprezentálják a nyugati kultúrában. A kert változó arcai, életkorai, egy örök ciklikus rondó résztvevői: élet - halál- élet…. 

A Gloriett mögött, a Grotta előtti szökőkútban kútszobor állt. Alakja:
TRITON: Poszeidon és Amphitrité fia, félig ember - félig hal tengeri istenség, kezében kagylókürt /Lásd még: Athén, Szelek tornya/

A kétoldali lépcsős rámpafeljáratok fordulóinak díszítése: griffmadár
A griff legendás mitológiai állat, minden teremtmény urának tartották, a gazdagság őrzőjeként is ismert volt. Az antikvitásban az isteni hatalmat szimbolizálta, és egyben az istenvilág védelmezőjének tekintették.

A Várbazár ikonográfiai szempontból az Istenek Lakhelye, az ember által érintetlen (angolkert) és megművelt természet (geometrikus kert) egységes kompozícióban való kifejezése. A természet örök körforgásának, a változásban való állandóságnak a kifejezője. Kompozíciós szempontból: a természet egy kimetszett szakaszának kompozíció általi berendezése. Városi léptékben Pestről a budai látkép konstans ortogonális eleme. Előtte végigjárva és a Dunán hajózva, a kert változó szegélye, színpompás előtér-díszlete.

Az épületegyüttes és a kert kompozícióin tetten érhetők a Kárpát-medence szellemiségei.
Hamvas Béla öt Géniusz egyidejű, változó összetételű jelenlétét mutatta ki a Kárpát-medencében: ezek a mediterrán Dél, a polgárosult Nyugat, a homályos Észak, a végtelen Kelet, és Erdély. Ezek összessége a magyar Géniusz, amely integráló erő, olvasztótégely etnikailag és kulturálisan e földrajzi és történelmi helyen, összefonta-keverte az itt élő népeket anélkül, hogy eredeti géniuszaikat eltüntetné. (Meggyesi Tamás professzor úr után szabadon)
„Aki a hely szellemeit (SZELLEMISÉGÉT) nem tiszteli, annak számára a géniuszok pusztító démonokká válnak. …..Ezért nem csupán tévedés, hanem bűn is a hely géniuszainak válogatás nélküli irtása egy olyan primitív és arctalan civilizáció jegyében, amelyik csak az ember biológiai létét tartja fenn, de szellemét, lelkét és kultúráját elpusztítja.” /M. T./

Meg kell idézni a hely szellemeit /szellemét/, felmutatni, hogy egyedülálló érték, pompás örökség, nemzeti kincs. A pusztuló érték megmentésén túl a továbbfejlesztés lehetőségeit is fel kell mutatni, az itt lévő szellemiségekre, hagyományokra, topográfiára alapozva.
A többféle hagyományt (jelenvaló szellemet - szellemiséget – géniuszt) figyelembe véve általánosságban megfogalmazható a többcélú, - multifunkcionális - jelleg helyénvalósága, amely a Várkert Bazár korszakaitól inspirálva merít a lehetséges funkciók kiválasztásakor, és figyelemmel van a jelenvaló topográfiai, ikonográfiai szegmensekre.

Az előzőeket figyelembe véve:
 
A VÁRKERT BAZÁR ÖNFENNTARTÓ, TERMÉSZETES FUNKCIÓI LEHETNEK:
- Kulturális események
Állandó és időszaki kiállítás, Antik műtárgy kiállítás, Kamarakoncert, Színpadi találkozók, Színész előadóestek, Kamaraszínpad, Víziszínpad, stb.

- Kulináris-vendéglátó funkciók
Éttermek, Vendéglők, Kávézók, Borozók, Sörterasz, Büfék stb.

- Zenei események  
Könnyűzenei koncertek, Retró koncertek, Zenei előadói estek  

- Korszaktörténeti-eszmetörténeti események
A helyszín és környezete történetét, szimbolikáját bemutató kiállítások és előadások

- Turisztikai események:
 Nemzeti kulturális és kulináris napok, Várkert napok, Hagyományőrző vár-, és passiójátékok

- Kereskedelmi események
Kézműves vásárok, Mesterségek ünnepe, Börzék, Bazárnapok, műtárgy aukciók

Mindegyik felsorolt minőségnek helye lehet a területen, de meg kell találni a minőségi szegmensek jelenlétének arányát és helyét, mérlegelni kell, hogy az állandó vagy időszakos reprezentáció a megfelelő jelenlét.

A HELYREÁLLÍTÁS ALAPTÉTELE:
Teljes, korhű rekonstrukció, amelyben az épületegyüttes és a kert elválaszthatatlanul egységet alkot! Kivétel lehet az Öntőház udvar, amely nem jelenik meg pregnánsan a városképben, ezért a funkcionális elvárások szerint alakítható (Formálása koronként eltérő volt).  A korhű rekonstrukciónak, mint kiindulásnak szükséges alárendelni a funkciók területi és megjelenésbeli elosztását. Ez predesztinálja, hogy a bazárok feletti teraszon csak az eredeti kertkompozícióba simuló, annak rejtekében működő funkciók jelenhetnek meg:
- GROTTA KÁVÉZÓ - az Ybl Grotta mögötti - kert alatti - kávézó, a grotta előtti kiülővel.
- KERTI TERASZ ÉTTEREM – a Fülke pavilon tengelyében elhelyezkedő pergolás, zöld homlokzatú étterem.

Az Ybl Miklós téren a Bazárok – amfiládos – összenyitásával egyedülálló enteriőr-élmény jöhet létre, ezt az ülő - szemlélődő - ember érzékeli. Ezért ide éttermi-kávéházi funkciót kell telepíteni (hangulatában lásd: Klösz György fotográfiáját az Operával szembeni Drechsler-palota teraszáról.) Ennek előnye a bazáronkénti „sajáttér”, ugyanakkor teljes áttekintéssel az oldalsó terekbe és kitekintéssel a Dunapartra és a pesti oldalra. A fronton tehát a kulináris-kiülős vendéglői hangulat lehet a meghatározó! A kiszolgáló helyiségeket a bazárok mögé, illetve oldalt a csatlakozó épületek bejárati szintjeibe, az utcafronti traktus helyiségei mögött helyezhetők el.

Azon funkcióknak, amelyeknek helyük van a területen, de nem kommunikálnak a történeti miliővel, a történelmi kulissza mögött, illetve a csatlakozó lakóépületekben kaphatnak helyet. Itt is szerencsés, ha a funkció a hely szellemiségének, hagyományának reinkarnációja, a helyszínnel összeférhető, különben mint idegen testet kiveti magából a hely géniusza. Ide valók a KIÁLLÍTÁSOK, a KÜLÖNFÉLE BÖRZÉK, a KONCERTEK, és a RETRÓK

Fontosnak tartom a hely történeti funkcióinak dokumentálását, ehhez az alábbi példákat javaslom:

- Kétoldali kerti feljáró rámpa, középen a Gloriett-tel
 A kerti teraszra érkező rámpák alatti hosszanti térben egyik oldalon a királyi kertek és a várkertészet történetét bemutató kiállítás, a másik oldalon a Várkertbazár szimbolikáját és analógiáit bemutató kiállítás vezetné be a látogatót a hely szellemiségébe.

- Vízi Rondella -Vízhordó folyosó -Vízkivételi mű stb.
A Vízhordó folyosóban építette meg Kempelen Farkas a budai vár vízellátását biztosító vízszivattyúját. Meg lehetne építeni egy darabját. Szerintem szenzáció lenne!

- Ifjúsági Park interaktív kiállítása
Ez létrehozható lenne a többcélú rendezvénytérhez kapcsolódóan, fény-, és hangeffektekkel.
Fontos, hogy legyen egy átfogó, állandó része, de szükséges lenne hozzá egy változó, időszaki kisterem is, amely mindig nagyít, ráfókuszál egy előadóra, vagy zenekarra, felmutatva a pályafutását. Így a látogatók nem unnák meg. Ehhez előadások és koncertek kapcsolódhatnának. A felsorolást és a példákat még folytatni lehetne!

A kitűzött cél az, hogy a Várkert Bazár szellemiségének, topográfiájának és rangjának megfelelő funkciókkal gazdaságosan működtethető, hosszútávon fenntartható legyen!

Budapest, 2011. Szent Márton napján.                                                     

Potzner Ferenc
építész-művészettörténész