Gondolatok találkozása – A 3h Építésziroda terve a Pázmány Campus pályázatán

A PPKE új campusára kiírt tervpályázat pályaművei közül ezúttal a Csillag Katalin és Gunther Zsolt által vezetett 3h Építésziroda terveit mutatjuk be, akik az új egyetemet mint a különböző gondolatok találkozásának fórumát vizionálták.

PREAMBULUM

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) a fővárosban, mégpedig annak kiemelten értékes, hatalmas presztízzsel bíró részében, a Palotanegyedben hozza létre új Campusát. A történelmi tradíciókban gazdag környékbe való illeszkedés és a Pázmányi örökségnek, hagyománynak való megfelelés, ugyanakkor egy modern, az innovációs kihívásokra válaszoló és szerethető épületegyüttes létrehozása jelentették a pályázat kettős kihívását.

Az új egyetem fórumként működik világunkban, ahol hasonló karizmával kell fellépni, mint annak idején Pázmány Péter tette. Az ellenreformáció kiemelkedő alakjaként a protestáns prédikátorokkal kellett felvennie a harcot. Ékesszóló prédikációival sokakat vezetett vissza a protestantizmusból az elhagyott katolikus egyházba. Mai világunkban a vallástól való elfordulás a kihívás. Pályázatunk egyik célja, hogy ahogy anno Pázmány volt a magyarországi katolikus megújulás lelke, most az új Campus adjon otthont ezen funkció betöltésének.

Ennek egyik módja olyan látens és egyértelmű fórumok megteremtése, melyek nyitottak mindenki számára és helyet adnak a gondolatok találkozásának csakúgy, mint a Raffaello-féle Athéni iskola, ahol az antik bazilikát idéző térben folytattak párbeszédet az ókori filozófusok és gondolkozók. A pályamű oktatási főépületében lépcsősen elhelyezett auditóriumsor, előtte tágas szabad térrel, a különböző szabadidős tevékenységhez vagy kiállítótérként is használható aulák és az épületeket kívülről körülölelő zöld kertek mind ilyen fórumok. A belső közlekedési utak öblösödései, melyek kifelé is megnyílnak, az oszlopcsarnokok, valamint az árkádos rendszer modern átfogalmazása a dialógus, interakció helyszínei.

Nem is lehetne napjainkban igazabb a Pázmányi mondás: „Értelmünk tanítására és akaratunk izgatására nincs annyi ereje a füllel hallott tanításnak, mint a szemmel látott példának." Ahhoz, hogy az új Campus a hazai és a nemzetközi tudományos vérkeringésben is résztvevő, modern oktatási intézmény lehessen, sokrétű és inspiráló terekkel operáló, élményszerű környezet létrehozására van szükség. Az egyetem előremutató, innovatív téri és formai megoldásoknak köszönhetően lesz vonzó. Fontos ugyanakkor, hogy a jövő felé nyitottság a múlt erejéből is táplálkozzon. Jelenjenek meg a klasszikus, archetipikus formák – az aula előterét képező piazza; árkád, mely a kolostorok kerengőinek is szerves része; térfüzérszerűen átjárható terek és kertek sora; nyugalmat sugalló oszlopok – és anyaghasználat. Ezeknek az elemeknek köszönhető, hogy a Campusba lépve egy otthonos, meghitt érzés fog el.

Pályázatunkban kiemelt figyelmet fordítottunk az intézmény értékrendjével való összhangra. Az új Campus egy olyan, a diákok életében meghatározó szerepet betöltő közösségépítő helyszín, mely méltó konkurenciája az egyre inkább teret nyerő virtuális térnek. Megtaláljuk benne az ötletes, mobil bútorzatú tanuló-szórakozó közösségi tereket, a zsibongó agorát, a külsős látogatókat is fogadó sportcsarnokot és parkot. Pázmányról köztudott, hogy pozsonyi palotájának kertjében maga kertészkedett, fákat ültetett. Mivel az egyetem elkötelezett híve a környezetvédelemnek és fenntarthatóságnak, a tetőkerteken, zöld parkokon felül, szakaszosan is üzemeltethető és költséghatékony környezettudatos megoldásokkal láttuk el az épületeket. A sok évszázados hagyomány, a katolikus szellemiség folyamatos jelenléte, vagyis az emlékezés helyszíne a kápolna, a diákok által is javasolt emlékfal a központi aulában és a Károlyi-palotában helyet kapó emlékszoba, ahol összeérhet múlt és jelen.

Az új Campus akkor élhet együtt a várossal, ha gazdagítja a kialakult városképet, ha minél több szálon kötődik környezetéhez. Megfelel annak gazdag történeti múltjának, párbeszédet folytat a szomszéd épületekkel, nem pedig egy tájidegen zárvány. Ez az Egyetem alapidentitása.

TERÜLETALAKÍTÁSI, ÉPÜLET ELHELYEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSZETI KONCEPCIÓ

Palotanegyed – a sűrűség városépítészeti lenyomata. A Palotanegyed sajátja a sűrűség, amely kitapintható az utcák, terek szűkösségében, az udvarok feszes arányaiban, függőfolyosóinak drámai egymáshoz való közelségében. Az utcák, a belső udvarok helyenként tömör, helyenként átjárható térszövetet alkotnak. A terület másik sajátossága az épületek karakteres megjelenése: palotaszerűek, és nagyrészt eklektikus építészeti stílusúak. Díszítésük mértéke az utcák sűrűségéhez mérhető.

A tömb rehabilitációja. A Campus területe a Magyar Rádió volt tömbje, a Nemzeti Múzeum és kertje, valamint a sűrűn beépített Palotanegyed határán helyezkedik el. A Festetics, Esterházy és Károlyi Palota a múzeum irányában fésűszerűen helyezkedik el, majd az épületek mögöttük veszik fel sűrű udvaros jellegüket, amely a negyedre jellemző. Ezért vált fontossá a jelenlegi beépítésbe szervetlenül beékelődő, Pollack Mihály téri épületek bontása. Ezáltal felszabadult az eredeti beépítésben megjelenő palota – kert – palota – kert – palota egymásutánisága. Az új egyetemi főépület homlokzatát a paloták vonalától visszahúztuk, hogy fenti képlet érvényesülni tudjon. A Bródy Sándor utca felé néző traktust megtartottuk, azonban a mögötte lévő épületeket lebontottuk, a helyükre kerülő udvarok, szárnyak a Palotanegyed jellegét idézik. Fájó szívvel bontottuk el a Szentkirályi utcai épületeket, ezzel azonban az egyetem egyik központi, külső teresedésének biztosítottunk helyet.

Az új épületegyüttes elhelyezése. A beépítés kontúrja a negyedre jellemző térszövetet hoz létre. A szövet udvarokat és kerteket vesz körül, az előbbiek mérete és aránya megegyezik a környéken található társaiéval. A kertek elsősorban a Nemzeti Múzeum nagyvonalú parkját hivatottak folytatni, fokozatosan feloldódva az egyre sűrűsödő beépítésben. Az egyetem egyik főbejárata egy, az utca terét tágító piazzáról nyílik, a másik a paloták közötti teresedésről. A szűk udvarok és kertek szövedéke két helyen nyílik meg: az egyik a rehabilitált Károlyi-kert, a másik a Festetics palota mellett a régi kertet újrafogalmazó zöldfelület. Mindkét teresedés egy-egy újabb bejáratot jelöl ki.

A beépítés kontúrjára illeszkedő tömegek összképe rendkívül összetett.  A Nemzeti Múzeum szomszédságában a párkánymagasság a szomszédos palotákét hűen követi, majd kiegyensúlyozottan növekszik a tömb belseje felé. Fő feladata egyrészt a változatos megjelenés biztosítása, ezáltal egyfajta „nőttség" sugallása, másrészt a zavaró tűzfalszakaszok semlegesítése. Ez utóbbinál nem egyértelműen eltakarásról van szó - hiszen a budapesti utcaképek meghatározó elemei a tűzfalak - sokkal inkább a nyugtalanító részletek visszacsendesítéséről.  A Szentkirályi utcában az utcakép védelmében az új beépítés a 17m-es párkánymagassági előírással ellentétben a szomszédos épületek kialakult párkánymagasságához igazodik és a homlokzattól lépcsőzetesen visszahúzva csatlakozik a tömbbelsőhöz. A változó magasságú tömegek kínálják a tetőkertek kialakításának lehetőségét. Így a távolból, a magasból – például a Gellérthegyről - szemlélve összefüggő zöld foltként kiviláglanak a pesti magastetők sűrűjéből.

A bontás. A két, Pollack Mihály tér felé néző volt rádióépületek zavaróan illeszkednek az utcaképbe. A két szomszédos palota képe nem érvényesül az őket megillető minőségben. A meglévő rádiós irodaház és üzemépület térszervezése nem illeszthetőek a campus hatalmas térprogramjába, ezért ezeket elbontásra javasoljuk.

A Bródy Sándor utcai szárny értékeit szem előtt tartva ehhez igazodik a kollégium épületegyütteshez. Viszont ebbe a koncepcióba nem illeszthetőek a mögöttes épületszárnyak, ezért ezeket is elbontásra javasoljuk.

A Szentkirályi utcai három tömb. A két egyetemi tömb összekapcsolásához elengedhetetlen egy piazza létrehozása. Ezért esik áldozatul az északi épület teljesen és a 22-es stúdiót tartalmazó épület. A koncepciónk egészét szem előtt tartva és a gazdaságos térszervezését, az egész sor tömbjeit elbontásra javasoljuk. Tudván azt, hogy a 22-es és a 6-os stúdióhoz rengeteg emlék, történeti és műszaki érték kötődik, javasolt létrehozni egy rádiótörténeti múzeumot a Kunigunda utcai MTVA épületében, ahol a „gyárszerű" atmoszférát egy-egy ilyen enteriőr nagyon jól tudja egyensúlyozni. Ebben a múzeumban elhelyezhető lenne a többi, kisebb a rádióra utaló tárgy és emlék, mint például a csendjelzők, a betekintőszobák, vezérlők, ikonikus stúdiók stb.

KÖRNYEZETALAKÍTÁS ÉS ZÖLDFELÜLETI RENDSZER

A PPKE Új Campus Projekt tervezésének egyik központi feladata olyan kortárs dísz és funkcionális szabadtér-rendszer kialakítása, mely egyformán szolgálja az egyetemi élet minőségének növelését, valamint a környező belváros szövetébe úgy illeszkedik, hogy azt ökológiailag is előnyösen befolyásolja. A tervezett zöldfelületek és udvarok olyan rendszert képeznek, melyek lehetőséget biztosítanak az aktív pihenésre, a közösségi egyetemi életet előre mozdítják, ezen kívül pedig teret biztosítanak az elvonulásnak, egyéni pihenésnek és tanulásnak.

A terület környezetalakításI, gyalogosforgalmi, zöldfelületi, mikroarchitekturális elemeinek részletes ismertetése a csatolt műleírásban olvashatóak.

FUNKCIONÁLIS RENDSZER ISMERTETÉSE

Az új egyetemi épületegyüttes funkcionális tagolása során a tervezési programot logikusan lekövető egymáshoz szövetszerűen kapcsolódó épülettömbök alakultak ki. A fő megközelítési pontok (Pollack tér és Szentkirályi utca) közötti központi területen alakul ki az épületegyüttes gerincét és súlypontját adó oktatási tömb. Ehhez északi irányban a terepszint alá süllyesztett tornacsarnok és sport funkciókat valamint a speciális oktatási területeket is magában foglaló tömbön keresztül a Bródy Sándor utcáról nyíló kollégiumi tömb kapcsolódik. A reprezentatív funkciókat, könyvtárat és régészeti intézetet az Esterházy palota épülete fogadja be, ami keleti nyúlványával kapcsolódik a központi oktatási tömbhöz. A funkcionálisan és térben is jól leválasztható központi hivatal az előkelő Károlyi palotában kap helyet. Két szint terepszint alatti beépítés foglalja magába a terület déli oldalán az oktatási tömb alá is benyúló mélygarázst, üzemeltetési területeket és a funkcionálisan terepszint alatt is kialakítható oktatási területeket.

A funkcionális rendszer részletes ismertetése a csatolt műleírásban olvasható.

ÉPÍTÉSZETI FORMÁLÁS

Homlokzat- és tömegképzés. A kialakult történeti beépítésbe harmonikusan illeszkednek az újonnan tervezett épületek. A főbejáratok jelölése a környező paloták eszközrendszerével történik. A Festetics, az Esterházy és a Károlyi Palota rizalitos, előreugró kapuzatának emlékét hozza vissza a főépület bejárata. Lépcsőzetesen visszaugró rétegei hívogatóan terelik az épület belsejébe a diákokat. A kapu, mint jel érthető, ráadásul a paloták környezetében nem tolakodó építészeti elem.

A homlokzaton megjelenő oszlopok és a mögöttük visszahúzott sík plasztikus megjelenést kölcsönöznek az épületeknek. Az oszlop, mint a klasszikus építészeti formanyelv alaptoposza mindenki számára érthető, és a jövőben is olvasható lesz. A környezetében található épületek homlokzatdíszeivel rokonítható, egyfajta időtlenség lengi át. Ugyanakkor magában foglalja a földszinten végigfutó árkádsort is. Az oszlopok és a mögöttes homlokzat törtfehér színű homogén mészkővel burkolt. A világos megjelenés erősíti az oszlopsorok és a mögöttes felületek fény és árnyék játékát.

A homlokzat külső héján megjelenő oszlopok ritmusa egyrészt reagál a mögötte lévő térszervezésre: a nagy lépcsőzetesen összenyitott belső tereknél kiritkul és megnyílik a környezete felé, a zárt funkcióknál besűrűsödik, másrészt passzív elemként kontrollálja a természetes megvilágítását a belső tereknek: a tömb alsó, kevésbé megvilágított szintjein kiritkul, míg a felső jobban megvilágított szinteken besűrűsödik. Mindez változatos megjelenést kölcsönöz a homlokzatoknak, de a formanyelv egységes marad.

Tartószerkezet. Az újonnan tervezett épületek szerkezetileg jellemzően monolit vasbeton falas kialakítással valósulnak meg. Alapozásuk lemezalapozás, melyről monolit vasbeton pillérek és falak indulnak. Födémei jellemzően sík vasbeton lemezek, a nagy fesztávolságú terek fölött alulbordával ellátott vasbeton lemezek. A lemezalap alatt tömörített homokos kavicságyazat készül. Az épület pincetömbjét az alaplemezhez sarokmereven csatlakozó vízzáró vasbeton falak határolják. A pinceszinten készülő födémek alul- felül sík monolit vasbeton szerkezetek, melyeket monolit vasbeton pillérek és falak gyámolítanak. A pinceszinti rámpalemezek a határoló vasbeton falra, valamint a rámpa melletti kísérő falra terhelnek. A két pinceszint kiemelésének szintje várhatóan a nyugalmi talajvízszint alatt található, ezért a munkatérhatárolás vízzáró résfalas határolás védelmében oldható meg. A terület déli oldala, a Károlyi kert és az alatta tervezett kétszintes mélygarázs a metró védelmi zónájába esnek. A mélygarázs alapozási síkja kb. +94,75 mBf, ami még biztonságos távolságban (8,05m) található a metró műtárgyaktól. Mivel a mélygarázs ezen a területen felépítmény nélkül tetőkert borítással tervezett, ezért kialakítás a metró műtárgyakra káros többlet terhelést nem jelent. A tervezés során metróvédelmi zónavizsgálatot el kell készíteni. Az épület felszerkezete jellemzően monolit vasbeton falas szerkezet. A függőleges teherhordó elemek vasbeton falak, melyek szervesen illeszkednek az épület funkcionális kialakításához, jellemzően a nagyobb terek, vagy tércsoportok határoló falai is egyben. Másik jellemző pozíciójuk a homlokzati falak, valamint a közlekedési magok. Ezek a falak az épület merevítő elemei is egyben a függőleges tárcsahatásuk révén. A tervezett födémlemezek jellemzően alul–felül sík szerkezetek, melyek jellemzően a monolit vb. falakra támaszkodnak. A funkcióból adódó nagyobb fesztávok helyén monolit vasbeton gerendákkal gyámolított vb. lemez tervezett. Ezekben az esetekben formálásukkal a tér(élmény) részévé tesszük azokat. Az épület lépcsői vasbeton szerkezetek, melyek a födémekre, a körítő falakra feltámaszkodó pihenőlemezekre terhelnek. A központi aula látványelemeként is működő lépcsője monolit vasbeton szerkezetű. A homlokzat külső ritmusos oszlopsoros rétege az épület teherviselésében nem vesz részt, a kéthéjú homlokzat külső rétegeként értelmezhető, ahol az oszlopok a homlokzati falakba konzolosan bekötő lemezeken ülnek.

Épületszerkezet. Az épületegyüttes pinceszinti szerkezetei a mértékadó talajvízszint alatt helyezkednek el, a pinceszinten viszonylagos és teljes szárazságot igénylő helyiségek egyaránt megtalálhatók. Az előzőeket vízzáró monolit vasbeton alaplemez és pincefal határolja. Azon területek határoló szerkezetein, melynek funkciója megköveteli a teljes szárazságot, vízhatlan szigetelést kell készíteni kiegészítő lemez szigeteléssel. Az épület zárófödémei felett egyenes rétegrendű lemezes csapadékvíz elleni szigeteléssel készülnek extenzív és félintenzív zöldtetőként kialakítva. Az épületben az öltöző vizesblokkoban és a wc csoportokban használati víz elleni szigetelést kell készíteni. Az épület hővédelmét a homlokzati falakon és tetőfödémeken teljes felületen elhelyezett, méretezett vastagságú kőzetgyapot és polisztirol hab hőszigetelés biztosítja. A belső falak a nagyobb mechanikai igénybevételű, illetve nagyobb belmagasságú helyeken falazottak (szükség esetén rejtett merevítő bordavázzal), öltözői vizesblokkokban a gépészeti installáció kivitelezési optimalizálása miatt szerelt gipszkarton rendszerrel készülnek. Az épület homlokzati felületein a vasbeton szerkezethez rögzített hőhídmentes csomóponti kialakítással hőhídmegszakításos, porszórt felületű alumínium nyílászárók, függönyfalak kerülnek. A nagy kiterjedésű térszín alatti terekben, mint a sportpálya, felülvilágítókkal biztosítjuk a természetes bevilágítást.

3h Építésziroda

A részletes műleírás a csatolt dokumentumok között taláható.

Szerk.: Hulesch Máté