Fontosnak tartjuk, hogy a résztvevők az építést, az alkotás örömét ismét felfedezzék, olyan tradíciókat, munkamódszereket kaphassanak, amelyeket a hétköznapokban nem lehet elsajátítani, megismerni. Az egy hetes kétkezi munka célja, hogy a résztvevők hagyományos építészeti eljárásokat, technikákat sajátítsanak el. Figyelmet fordítunk arra is, hogy a helyben élők számára hosszú távon is hasznosítható építmény szülessen.
A jövőben olyan metodikák, kutatások is a tábor elemévé válhatnak, amelyek társadalmi szinten felvetődő igényekre reagálnak.
Az Alkotó Műhely építészeinek vezetésével, szervezésével zajló tanulmányútra az előző táborhoz hasonlóan, versenypályázat útján juthattak be a fiatal építészhallgatók.
A TÉMA
A pályázóknak olyan hagyományos épülettípus(ok)ból álló kulturális, szabadidős tevékenységet támogató közösségi építményt kellett tervezniük, amely alkalmas lehet szabadtéri fellépések, rendezvények megtartására, befogadására. Alternatíva lehetett a falusi portákra ma is jellemző állattartó és tároló építmények újragondolása, azt a mai korba helyezve, korszerű módon megvalósítva, egyfajta pozitív, de a hagyományokra támaszkodó mintát adva a közösség részére.
A kiválasztott helyszín a falu legrégebbi épülete, a XIX. században épült nádfedeles parasztház, a későbbiekben - a helyreállítását követően, skanzen jelleggel - az eredeti lakó funkcióját kapja vissza, ezért turisztikai és kulturális szerepet is be fog tölteni. A település ennek megvalósítására külön pályázott, ezért ez nem volt része a feladatnak. A pályázati kiírás a parasztház udvarát jelölte meg helyszínül. Mivel a nádasház a falu központjától távolabb helyezkedik el, ezért fontos volt, hogy az építmény jellege a helyszínt a falu vérkeringésébe bekapcsolja.
A beérkezett 20 pályamunkából végül a zsűri Tarcsi László Górészínház tervét ítélte a legjobbnak, mely végül megvalósult a táborban. Az építő munkában 26 fő, debreceni építészek, építészhallgatók, határon túli építészek és BME-s diákok vettek részt.
A MEGVALÓSÍTÁS
A szállásunk a falun kívül, a Körös-Maros Nemzeti Park területén volt, ahonnan biciklivel jártunk be minden nap a munka helyszínére. Minden reggel átbeszéltük az aznapi tennivalókat, az aggregátor beindulása jelezte a napi kezdést.
Az építők csapatokat alkottak, így egyszerre több munkafázis is zajlott párhuzamosan. Az alapozást a helyiekkel előre elkészítettük, mire kezdődött a tábor, hogy csak a faszerkezetre koncentrálhassunk. Először a keretállások, merevítő szerkezetek készültek el, majd a rácsozat, illetve kukoricacsutka került az építménybe. Törekedtünk a hagyományos fakötések használatára, de nem nélkülözhettük a szegezett és csavarozott kapcsolatok kialakítását sem.
A helyiek időnként megálltak, vagy bejöttek - érdeklődtek, hogy haladunk. A falu érdeklődése folyamatosan végigkísérte a nyitott kapuk mellett folyó építést, sőt ilyenkor, mint a népmesékben, szájról-szájra terjedtek a hírek. Ezek a pár perces látogatások, eszmecserék jó alkalmak voltak a kapcsolatépítésre.
Szoros munkarendben zajlottak a napok, a korai kelés és késői fekvés közötti időszakot csak az ebédidő és a késő esti poharazgatások szakították meg. Az utolsó napon a szép számmal összegyűlt falu lakosai záróműsorral avatták fel és köszönték meg a táborozóknak az építményt. Ez méltó lezárása volt az egyhetes munkának, lehetőséget adva beszélgetéseknek és értékelésnek is.
A hosszú, hónapokig tartó előzetes - sokszor nehézségekkel teli - szervezői munka feszültsége feloldódik az elkészült munka láttán.
Kézműves - gyerektábor
A górészínház építése mellett bekapcsolódtunk a faluban párhuzamosan zajló gyermektábor programjába, bevonva a helyi fiatalokat is a munkálatokba.
Mi, a kézműves tábor szervezői azzal a nyilvánvaló céllal érkeztünk Biharugrára, hogy az építésztábor alkotásérzését közvetítsük a nagyobb hagyománnyal bíró gyerektábor felé.
Saját táborunk során nem adaptáltunk már ismert, hagyományos építészetpedagógiai irányzatokat, hanem a megjelenő gyerekek érdeklődését próbáltuk felkelteni a számukra vonzó manuális tevékenységek bemutatásával. Mivel gyermekekről volt szó, akik hamarabb vesztik érdeklődésüket, így - ellentétben az építésztábor motivált hallgatóival - itt elsősorban inspirációt kellett nyújtanunk.
A kézműves és építész szemlélet eleve két irányba terelte a gyermekeket: a hagyományosnak mondható kézműves foglalkozások elsősorban egyszerűbb és gyorsabb eredménnyel bíró ötletekkel próbálták hívogatni a gyerekeket. Ebben a formációban napról napra egyre több gyerek fedezte fel a saját keze alatt születő értékeket. A másik - építész - csoport nagyobb gyermekei saját maguk köré építettek teret, az első napi makettkísérletből kinőtt gondolatok alapján. Itt a táj adta legegyszerűbb anyagok vessző-házai nőttek ki, és a fa ágai közé fűzvesszőkből kötött madárfészekben is mindig ültek gyerekek. A saját kézzel készült építmények felszabadult játékok helyszínévé váltak.
Az volt a célunk, hogy minél több gyereket vonjunk be a programba, emellett szerettük volna, ha mindenki felfedez egy, a számára később fontos anyagot, színt, vagy éppen formát. Az ebben az életszakaszban jellemző nyitottság, fogékonyság nagymértékben hozzájárul az egyes anyagok és fogások megismeréséhez, a közös munka által szerzett élményekhez.
Jutalmul sok rácsodálkozó tekintetet, az elvégzett munka örömét kaptuk.
Szervezők: Győrffy Zoltán, Novák Róbert, Törös Attila
Építők: Ábel Viktor, B. Tálas Ákos, Balogh Natália, Csapó Anna Viktória, Dobos Bence László, Fenesi Ferencz, Győrffy Zoltán, Hegedűs Richárd, Homoki Zsolt, Keller Ferenc, Kiss Szilvia, Lakatos Ferenc, Lovadi Kinga, Mórucz László, Nagy Tamás, Novák Róbert, Papp István, Saghi Brigitta, Szilágyi Hajni, Tar Dániel, Tarcsi László, Tibai Vivien Friderika, Törös Attila, Varga Mariann, Veres Laura, Vizi Kata Veronika
Gyerektábor: Törös Attila, Törös Ildikó, Gábor István, Gábor-Tóth Ildikó, Nagy Imre, a kemencés tábor szervezői és a gyereksereg
Támogatóink:
Körös-Maros Nemzeti Park
Strabag
HBMI Építész Kamara
Welding 2000 Kft. - WNT Kft.
Gyulai-Fafém Zrt.
Törös Lajos
id. Győrffy Zoltán
Bana László (DryvitProfi)
Sztányi Róbert (Monolit 3000)
China Tibor
Biharugra Önkormányzata
és a biharugrai lakosok