Görög katolikus templom, Mátészalka
"Már a megbízás sem hétköznapi: Lengyel Istvánnak ez a harmadik temploma Mátészalkán: szülővárosában az emlékezetes református templom mellett ő tervezte a római katolikus templomot is. A görög katolikus templomot az orosz középkori templomok, Novgorod, Szurdal, Pskov festői szabálytalanságú évszázados falai ihlették." A mátészalkai Görög katolikus templom vezető tervezője Lengyel István volt.
A templom építési telke a Meggyesi út (471 sz. főút) és a Baross László út között, a régi görög katolikus temető területének egy részén található. A területet kertes családi házak, kereskedelmi létesítmény, autóközlekedési tanpálya és az említett utak határolják. A területet mind nagysága, megközelíthetősége (gépkocsival és gyalog), valamint a vasút által megosztott város nyugati oldalán élő (görög katolikus) hívek létszámaránya alkalmassá tette templom építésére, de ugyanígy kedvező körülmény volt a köztemető "szomszédsága" (halotti misék, megemlékezések tartása), továbbá a teljes közművesítettség.
A templom hossztengelye a Meggyesi úttal párhuzamos (keletelt). A templomtestet keretezve és ezzel mintegy kijelölve a templomkertet, változó magasságú falazott téglakerítés húzódik, mely a keleti telekhatáron urnafallá szélesedik. A két fal között lévő urnahelyek befele fordulva adnak intim, meghitt, bensőséges helyszínt az urnaelhelyezés szertartásának. Tervei 2006-ban készültek el és kivitelezése jelenleg is folyik. Az épület kivitelezését az Ipari Szakmunkásképző Intézet végezte több éven keresztül. A tanulók gyakorlati idejük egy részében folytatták, folytatják a munkát, hol ütemesebben, hol egy-egy évet kihagyva. Hiányzik még a kerítés és az urnafal egy része, parkolók, térburkolatok, valamint a belsőben a képfal befejezése, képek elhelyezése. A diadalív feletti ablak savmaratott üveg mögötti színes üvegcsíkokkal történő fedése is várat magára.
Lengyel István háromegyháza
A kilencvenes évek első felében nem kevesebb, mint hat templomot tervezett Lengyel István debreceni építész, ezek közül ez a mátészalkai nemcsak a legkésőbbi, de az egyik legérdekesebb is.
Már a megbízás sem hétköznapi: Lengyel Istvánnak ez a harmadik temploma Mátészalkán: szülővárosában az emlékezetes református templom mellett (ennek volt a szatmári fatemplomokhoz hasonlóan különálló fatornya, természetesen mai formanyelven – a ház ma is jó állapotú és izgalmas), ő tervezte a római katolikus templomot is. Ritka lehetőség ilyen több felekezetet átfogó templomsorozat tervezése. A három templom nemcsak azért különbözik egymástól, mert mások a liturgikus elvárások – például a görögkatolikusok megkövetelték a centralitást –, hanem azért is, mert Lengyel más és más előképekkel fogott neki a tervezéshez. A görög katolikus templomot az orosz középkori templomok, Novgorod, Szurdal, Pskov festői szabálytalanságú évszázados falai ihlették. Ez a tervezett esetlegesség olvasható le az additív tömegképzésről: itt egy kilépő szentélyfal, ott egy felugró fal a bejáratnál, egy áthidalóval metszett körablak a szentélyrekesztő falon. Festőiségben így aztán nincs hiány, egyedül talán a józsavárosi templomról ismerős nyolcszögletű torony tűnik kicsit keresettnek.
Lényeges az anyagkezelés is: a vízszintes csíkokkal falazott téglafal erőteljesen tektonikus, míg a másodlagos szerkezetek (nyílászárók, farácsok, az egyedi padok és nem utolsósorban az ikonosztáz) natúr fából készültek. A fémfedés különösen a nyolcszögletű toronynál szembetűnő – idén éppen ezért kapott Kujbus Mihály bádogosmester „Év tetője" díjat. A belső tér letisztult: a hajó centrális jellegét a sarokablakok erősítik – kissé nyolcszögletűvé téve a teret. Az ikonosztáz kissé még befejezetlen, de az eredeti, feszített huzalos megoldás már valószínűleg nem fog megvalósulni, így a felső gerendázat, ami a huzalokat fogadná, már csak a szentélyt hangsúlyozza. Ezzel együtt a belső, egyszerű fa berendezés nem bántó. Még jókora északi és déli falak ásítanak üresen, várják a festett képeket. Befejezetlen még az épületet körítő fal is, ami az épület bejárati előtetőjéhez is felemelkedik majd, és teljesen körbeveszi az épületet, a keleti oldalon urnákkal gazdagodva.
A kivitelezés is rendhagyó: a közösség az anyagra adta össze a pénzt, a munkát a helyi szakiskola tanulói végezték gyakorlómunkaként. Kicsit vegyes így a minőség, de az épület formaképzése, szerkesztése ezt is elbírja, mint ahogy a másfél évtizedes kihagyást is a tervezés és az elkészülés között. Végül is a templomok az örökkévalóságnak és nem a következő évtizednek épülnek.
Csanády Pál
Megjelent az Alaprajz 2008. május-június Tető+Tér mellékletében.
