Gúzsba kötve táncolni

A Zuglóban megépült 59 lakásos Komócsy-ház homlokzata látszólag a különböző nyílások könnyed játékából alakult ki. A valóságban azonban az alkotók, a munkacsoport.net építészei komoly sakkozás árán hozták létre azt a kiosztási rendet, ami megfelel az OTSZ vonatkozó előírásainak is, ugyanakkor mindegyik lakást megközelítőleg egyforma bevilágítással látja el.

Hely
Ha Zugló kertes házai között sétálgatunk a fák alatt, nem is sejtjük, hogy a tömb, amely mellett elhaladunk ipari üzemet rejt, mondjuk egy galvanizálót, de lehet, hogy egy csokigyárat. Mindez meglepő, de valóságos. A Komócsy utcában, közel a Bosnyák térhez, korábbi kisüzemek helyén, hat telek összevonásával alakult ki az új telek lakóépület céljára. A telek mélyen benyúlik a tömbbe, és bár javarészt a Komócsy utcára néz, ereszt egy csápot azért a Fűrész utcára is. A beépítést lehetőségünk volt választani, így a nagyobbik rész oldalhatáron álló lett, a kisebbik (a csáp) a környezetében már kialakult zárt sorú beépítést követi.

A kialakult új telek mérete okozta azt a dilemmát, hogy egy kisvárosias környezet képes-e elviselni egy ekkora telken elhelyezhető méretű, hagyományok nélküli tömeget, amely 60 lakásával terpeszkedne az épületek között. Megoldásként a lakásokat több kisebb tömbben helyeztük el, alkalmazkodva ezzel a környék karakteréhez, széttöredezett struktúrájához, kisebb épületekből álló beépítéséhez. Öt tömb közül négy a Komócsy utcára néz, egy pedig a Fűrész utcára, mégsem beszélhetünk különálló tömegekről, az öt tömb egységet alkot. Egy hosszanti közlekedőtengely köti össze őket, amely a Komócsy utcával párhuzamosan halad, néhol kiöblösödik lépcsőházzá, néhol híddá alakul, néhol csak keresztülszel egy tömböt. A hossztengely közepén, a Komócsy utca felől kevésbé hangsúlyos keresztirányú elemet helyeztünk el bejáratként. Két merőleges irányú tengely metszéspontjában alakítottuk ki a főlépcsőházat és a felvonót. E középpontban létrejött „spontán” teresedés lehetőséget adott egy hangsúlyosabb közösségi tér kialakítására. Innen a központból közelíthetőek meg a szintek lépcsőn, liften keresztül, a lakások pedig a tengelyekre fűzött függőfolyosókról. A melléklépcsőház szintén a hossztengelyen helyezkedik el, a Fűrész utcai homlokzat irányában.

A tervezett épületek pince + három szint + manzárd kialakításúak. A pincében kaptak helyet a parkolók, tárolók. A földszinten a lakások teraszokkal kapcsolódnak a közös kertbe, az első és második emeletre erkélyeket, zárt erkélyeket terveztünk, a manzárdszinten tetőformából kiharapott teraszokra nyílnak a szobák, illetve tetőablakok híján innen is vannak bevilágítva.
Egy ekkora méretű beépítés jelentős hatással van a környezetére, a környék hangulatára, megítélésére, ezért választottuk a fegyelmezett tömegformálást, ugyanakkor e feszességet plasztikus homlokzatképzéssel oldottuk.

Random
Az építészeti minőség és esztétikai többlet hozzáadása a vállalkozók által finanszírozott projektekben nem egyszerű feladat. Az ingatlanfejlesztők megtérülési számításaiban egyrészt a terület építési előírásoknak megfelelő maximális igénybevétele a fontos, másrészt mérlegelni kell az épületen alkalmazott anyagok, elemek, dekorációk költségét.

Formailag a Komócsy-ház a „ház” fogalom vizuális leképezése, ezt a formát rajzolják a gyermekek. Amellett, hogy telepítése ötletes, tömege végtelenül egyszerű, minden formálási többlettől megfosztott. Az egyetlen díszítő eszköz, amely a kezünkben maradt a megbízóval történt folyamatos egyeztetések végére, az a homlokzat beborítása egyszerű elemekkel.

A nyílászárókat sablonizáltuk. Háromfajta elemet használtunk a homlokzaton. A nagy négyzet alakú dobozokat, a kis négyzet alakú ablakot (90/90), az emeletmagas nyílást, teraszajtóként, fix elemként vagy az emeleteken parapettel ellátva ablakként (90/265), illetve ezek kombinációját. A homlokzaton kialakult nyílásosztás „rendetlenségét” tudatosan véletlenszerű szerkesztés okozza. Ez a szerkesztés bizonyult ugyanis a legmegfelelőbbnek az adott körülmények között.

A „vonalkód-trend” már többször szóba került ezen a fórumon, egy korábbi épületünkkel magunk is indítottunk egy vitát e témában. (lsd.: írásunkat) ezért erről nem is szólnék. Ám a randomszerűséget ugyanez a probléma, ismételten az OTSZ 5. számú rendelete generálja a Komócsy-ház homlokzatán, amellett, hogy hangsúlyozzuk, hogy számos más épület itthon és külföldön nem egyeztethető össze mindezzel. A nyílások elhelyezésénél több szempontot kellett figyelembe venni. Mivel emeletmagas nyílászárókat is használtunk, az OTSZ homlokzati tűzterjedésre vonatkozó előírásaira tekintettel be kellett tartanunk az 1,30 m távolságot a nyílások között, amely - abban az esetben, ha egymás fölé kerülnek - nem lett volna elég még úgy sem, hogy az ablakokat és ajtókat a fal belső síkjára toljuk. Pozícionálta a nyílásokat továbbá a homlokzaton megjelenő szerkezet, a pillérek és lakáselválasztó falak, valamint a kis helyiségméretekből adódó, sűrűn elhelyezett válaszfalak. Szempont volt a megrendelő igénye is arra, hogy a hasonló méretű lakások nagyjából egyenlő mennyiségű nyílást kapjanak, és a mi igényeink arra, hogy mindezek a megkötések mellett a nyílások esztétikailag is megfelelő helyre kerüljenek. Mindezen kritériumokat figyelembe véve már nem is volt olyan egyszerű a nyílások méretét és pozícióját megtalálni. Könnyítette a feladatot az erkélylemezek beiktatása, mert ez legalább az OTSZ előírásait teljesítette. A dobozok –tulajdonképpen beüvegezett loggiák – elhelyezése elég kötött volt, nagy méretük miatt ezek csak megfelelő méretű helyiségek homlokzatára kerülhettek, egymástól kellő távolságra és nem nagy mennyiségben. Tehát a könnyednek, szertelennek, véletlenszerűnek ható szerkesztés valójában egy komoly logikai játéknak bizonyult.

Különbözőség
Nincs két egyforma lakás. Az alaprajz tervezésénél törekedtünk arra, hogy a lakások egyediek legyenek, ezért alakult úgy, hogy nincs két teljesen egyforma, a homlokzati nyílások elrendezése, az erkélyek különböző pozícióba tologatása és méretbeli különbsége változatosságot nyújt. A manzárdszinten a tetőformába véletlenszerűen vájt „lyukak” teraszként funkcionálnak, amelyeket homogén üvegezett felületek kereteznek. A legfelső szint lakásai e teraszok felől kapnak megvilágítást. A teraszokkal nem spóroltunk, egy lakásnak több is jutott, amelynek oka volt egyrészt, hogy nem akartunk tetőablakokat alkalmazni, másrészt az építménymagasság számításnál ezek csökkentő tényezőnek bizonyultak, így ez a szempont is megszabta a mennyiségüket.

A homlokzatburkolat kérdése
Az épület felülete vakolt, homogén, szürkésfehér. A tömegbe vájt felületekre valami más minőséget, finomabb kiképzésű, színes anyagot, például mozaik burkolatot, vagy csillogó vakolatot gondoltunk. Végül csillogó zöld falfestés került a homlokzat síkja elé ugró dobozok, és az épület tömegébe vájt manzárdszinti teraszok falainak felületére.

Lakók
Miután az építész elengedi a ház kezét, nincs befolyással homlokzatot érintő kérdésekre, döntésekre. Aki beköltözik egy ilyen épületbe, el sem tudja képzelni, mekkora vizuális károkat okoz minden applikált elemmel a ház egységén, főképp, ha az csúnya is. Köszönetet szeretnénk mondani minden fórumon, ahol csak lehet azoknak a lakóknak akik tiszteletben tartják az épületet homogenitását és ha mégis homlokzatra kerül az individuum, akkor azt a homlokzat egységes képét szem előtt tartva teszik.

vezető tervezők: Bulcsu Tamás, Fortvingler Éva, Móser Balázs, Harnos László
statika: Medek Ákos, Szarka Gergely
gépészet: Goda Róbert
elektromosság: Zay Zoltán
generáltervező: munkacsoport.net
koncepció: 2006 december-2007 május
engedélyezési terv: 2007 június - október
kiviteli terv: 2007 október-2008 március
kivitelezés éve: 2008 március - 2009 október