Győr Városi Egyetemi Csarnok

"A tömegek komponálásánál törekedtek az ortogonális vízszintes és függőleges térhatárolások és az íves térlefedés tiszta geometriájú csatlakoztatására. Az íves felületek a bütühomlokzaton visszatükröződnek, így a hatalmas méterek ellenére lebegő, légies megjelenésűek." Rosta S. Csaba és munkatársai (RAS Építész Kft.) tervei alapján épült meg a Győr Városi Egyetemi Csarnok.

A Győr-Révfaluban található - korábbi KTMF főiskola, később Széchenyi István Főiskola, mai nevén - Széchenyi István Egyetem a városépítészeti elvek szerint kampuszként , szinte önálló egységként épül be a városi szövetbe. A hagyományosan kistelkes, alacsony magasságú családi házas beépítés felszámolásával és a Mosoni-Duna vízparti területeinek mentett oldali végigkísérésével ehhez kiváló körülményeket teremtett az első Főiskolai épületkomplexum, melyet Hofer Miklós tervezett. Ezek az épületek em igazodnak a környező lakó épületekhez, funkciójukból adódóan más léptékűek, magasságuk és építészeti karakterük is lényegesen különböző. A kampusz nem része az intenzív, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal teleszőtt Város lüktető életének. Ez a földrajzi helyzet kedvező az önálló és elkülönülő főiskolai-egyetemi aurához, városépítészeti indokok miatt mégsem lényegtelen ma ismét átgondolni a dinamikus fejlődés összekötő kapcsait a várossal.

A közeljövő fejlesztési tendenciái jelentősen befolyásolják a tervezési terület közvetlen és tágabb környezetét.

1. A közlekedés feszültségeinek levezetésére a csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre alkalmas Vásárhelyi (Kis-Erzsébet) híd helyett közúti forgalmi híd készül, biztosítva a Belváros - Sziget és Révfalu közvetlen gépjármű összeköttetését, a védett Belváros keresztezése nélkül. A kampusz helyzete így változik, a központi egyetemi épületek új megvilágításba kerülnek.
2. A Főiskola egyetemmé válásával párhuzamosan, a hallgatók emelkedő számával összhangban fejlesztések indulnak: Egyetemi Könyvtár, új előadók és konferenciaterem az Étkező tetején, a Kollégiumi szárny folytatása.
3. A közeljövőben beinduló termálfürdő fejlesztése a Püspökerdő és a Holt-ág közötti területre Fürdőszálló komplexumot prognosztizál.
4. A győri vízisportok (evezés, kajak-kenu) egyre több figyelmet kapnak, infrastrukturális hátterük fejlesztése várható. Evezőspálya, lelátó, strand, sétaút a töltés tetején.
5. A Hédervári út - Szövetség utca csomópontja és nyomvonala átépül, a Főiskola súlypontja északra tolódik.

Az egykori SZIF vezetése és Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata közös elhatározással a meglévő ideiglenes tornacsarnok mellé egy 2000 + 1000 férőhelyes Városi-Egyetemi csarnok felépítése mellett döntött. E beruházás a Főiskola Egyetemmé válásának fizikai feltételeit megteremtő beruházások között az első. A program megfogalmazása szerint a Csarnok szolgálja az egyetem testnevelési óráit, tömegsport igényeit valamint nyitott többcélú épület a városi polgárok számára is. Itt lehet megrendezni a Főiskola hivatalos ünnepségeit is, úgy mint diplomaosztó, évnyitó, évzáró, bál stb.

Egyúttal alakalmas tudományos konferenciák számára s nem kizárt más rendezvények és koncertek megtartása sem. A városi programok közül a vásárok, információs börzék megtartása lehet a jellemző. A multifunkcionális épület tervezésére Győr Megye Jogú Város Önkormányzata nyílt, országos, titkos építészeti pályázatot írt ki, melyet a RAS Stúdió nyert meg.

A Főiskola tervezője, Hofer Miklós építész az épületek telepítésekor az észak-déli ortogonális raszterrendszert dolgozta ki. Minden épület e szerint épült fel, magassági és homlokzati értelemben is tagoltan. A rendszer kötött, szabadságait csak a homlokzati struktúrákban és a sziluettek képzésében éli meg. A későbbi beépítések látszólagos tagadást vállaltak fel, a diagonális irányt és az átlátszóságot állítva szembe a korábbi tömör felületekkel. Virág Csaba MATÁV épülete, valamint a könnyűszerkezetes kis tornacsarnok az eredeti épületek tagadásaként fogható fel.

A sportcsarnok tervezési területe nem volt kiemelt helyen, inkább a mai Főiskolai rend hátsó, tartalékterületeként fogható fel. Jelentős rálátás nem adódik, s az RRT kötöttségei nem adtak lehetőséget új, attraktívabb helyszín kiválasztására, a koncepció újragondolására.

A térburkolati rendszereknél a tervező igyekezett kijelölni a közönségforgalmi áramló utakat, azaz orientálni a hirtelen, lökésszerűen érkező és távozó közönséget a kétoldali, illetve az egy szinttel feljebb megadott bejáratok felé. A parkolóból érkező gyalogos sétány - mely ülőpadokkal, a meglévő és telepített fákkal hangulatos rávezetést ad a főbejárathoz - egy fekvőrendőrrel kombinált gyalogátkelővel keresztezi a fő szállító forgalmat. A napi forgalom esetén várható, hogy a bejárathoz legközelebb keresnének helyet a vendégek - zavarva ezzel a gyalogos közlekedők szabad áramlását. Az íves vonalú, sötétszürke burkolati jelet éjszaka a burkolatba süllyesztett díszvilágító fényvetők teszik teljessé: súroló fények világítják meg a homlokzatot. Ezekkel az eszközökkel teremtik meg a kettős, azonos súlyú bejárat rendszerét.

A tervezési terület déli oldalán található a kétszintes étteremépület a hozzá tartozó konyhával, melyet a közelmúlt teremhiánya miatt átalakítottak, a felső szinten előadótermeket létesítettek. A tervezett csarnok II. emeleti VIP és sajtóhelyiségeit egy zárt átjáróhíd köti össze az étteremépület lépcsőházával.

Környező épületek építészeti megjelenése

A tervezők elemezték a környező épületek építészeti tömegalakítását, és ennek alapján a következő karakteres elemeket kívánták felidézni az új épületen:

• A lépcsőtornyok kiugró vertikális tömegét;
• A végigfutó szalagablakok vízszintes sávjait;
• A végfalon beforduló tömör falsávok és szalagablakok rendjét;
• A felületi homlokzati strukturált beton "kannelurázott" felületeit;
• Az étterem épület szimmetriáját, kiugró tömegének szélességét a fejépületnél;
• A tömegeket megosztó sziluettet adó magassági különbségekből összeállított kompozíciót.

Építészeti eszközeik a következők:

• A csarnok fő tartószerkezetét jelentő gerinctartó "oszlopai" - a lépcsőház és a vasbeton mag - rímelnek a kollégiumi épület lépcső tornyaira.
• A felső tartó, valamint a menekülő-dohányzó folyosó, öltözőablak sávok is szalagablak-szerűen futnak végig. Az előcsarnok északi főhomlokzata a szalagablakokból és lépcsőházi hasítékból kialakított "arc".
• A keleti - nyugati oldal jellemzően a tömör falfelületekből és a lamellákkal kialakított, mozgatható alumínium árnyékolóból áll, hasonlóan a kollégium északi falához.
• Az oldalfalakon alkalmazott fényterelő és árnyékoló lamellákat a homlokzati beton csíkozásnak megfelelő, annak felnagyított textúrájaként formálták.
• Osztott tömegként a hosszoldalakon a végigfutó lelátószerkezet lapos tetős sávja és a homlokzatról visszahúzott íves térlefedés jelenik meg az együttesben. Fontosnak tartották továbbá, hogy átmenetet teremtsenek a nagy belmagasság-igényű belső tér és a közvetlen szomszéd laborépület magassága között.

A tervezés fő szempontjai

Gazdaságos fenntarthatóság (legkisebb beépített légtér, alaprajzi felület, praktikus szempontok).

A sportpályák alaprajzi méretei és térigénye egy hasábokból összetett kubatúrát határoz meg. Ebbe a lefedett térbe semmilyen tartószerkezeti elem nem lóghat, állhat be. A vízelvezetés és a hó kezelésének problémáit a külső kontúrra írt dongaív kezeli leggazdaságosabban. A beépített légtér így lesz a legkisebb, azaz a megfelelő térérzet mellett ez a megoldás adja a legkisebb fűtendő, hűtendő, frissítendő mennyiségű bezárt levegőt. A gazdaságos fenntarthatóság szempontjai szerint alakították ki a 3902 m² beépített alapterületre vetített 44931 légköbméter belső teret.

A csarnok közlekedési rendszere tiszta és áttekinthető, a küzdőtér a megadott helyekről mindenütt jó rálátási szöggel bír. A takarítási feladatok gépesíthetők. A csarnok üzemeltetése 4-5 fős személyzettel megoldható. Raktározási felületei a megadott beépítési kubatúrán belül a maximálisak, további raktározási területek a volt kompresszorházban építhetők ki.

A gazdaságos üzemeltetés egyik záloga az, hogy a nappali rendszeres használat alatt a lehető legjobb látási viszonyok legyenek, mesterséges fényforrások használata nélkül. A létesítmény fenntartási költségei hatványozottan csökkenthetők, ha a keleti, déli, és nyugati napot a csarnok küzdőterére juttatják. Az alapelv az, hogy a káprázatmentes fény csak reflexió útján kerülhet be a térbe, valamint a nézőkkel szembe sem vezethető a fény akadálytalanul.

A tömegek komponálásánál törekedtek az ortogonális vízszintes és függőleges térhatárolások és az íves térlefedés tiszta geometriájú csatlakoztatására. Az íves felületek a bütühomlokzaton visszatükröződnek, így a hatalmas méterek ellenére lebegő, légies megjelenésűek. A tömegek optikai csökkentésére a hangsúlyozott vízszintes osztásokat, szalagablakokat, árnyékolókat alkalmaztak.

A megadott szimmetria feloldására szolgál a kétoldali szétválasztott bejárat a középső, tengelyes bejárat helyett. Ezzel lehetővé válik a szektorok, oldalak logikájában való jegykiadás és az ellenőrzés is. Ugyanakkor a szintbéli szétválasztással gyakorlatilag elkülönülnek az egyetemi és városi közönségforgalmi bejáratok is.

Elrendezési variációk , többcélú hasznosítás, mobil lelátók, székek

A csarnok gazdaságos üzemeltetésének elengedhetetlen feltétele a flexibilitás, a többcélú hasznosíthatóság biztosítása. A sport-funkciók mellett szóba jöhetnek koncertek, konferenciák, vásárok, kiállítások. Sportrendezvény esetén a maximális nézőszám a mobil lelátók felhasználásával 2000 fő.

A főiskolai tornaórák, illetve egyéb edzések időszakára a terem megosztható egy függesztett hálóval, amit a hossztengelyben álló acél rácsostartóra erősített acéltartó hord. Így az elválasztás edzőpályák részére kialakítható. A játéktér mérete lehetővé teszi egy kézilabdapálya és egy keresztben felfestett kosárlabdapálya egyidejű használatát.

RAS Építész