Haladékot kapnak a közel nulla energiaigény követelményeit nem teljesítő épületek
Az eredeti kormányrendelet szerint 2021. január 1-től csak közel nulla energiaigényű épület kaphat használatbavételi engedélyt. A módosított rendelet hat hónap haladékot ad a megfelelő tanúsítványok megszerzésére.
Az energiahatékonyság növelése érdekében, 2010-ben meghozott európai uniós irányelvek alapján 2014-től öt lépésben szigorodtak volna az energetikai követelményekre vonatkozó jogszabályok. 2019 januárjában életbe lépett a negyedik fázis, miszerint az építési tevékenységgel érintett, hatóságok használatára szánt vagy ezek tulajdonában álló épületeknek meg kell felelnie a közel nulla energiaigény követelményeinek, példát mutatva ezzel más beruházásoknak. Az eredetileg idén januártól érvényesülő utolsó fázis ezt az előírást bővíti ki minden építési tevékenységre, függetlenül az épület tulajdonosától, használójától, az építési engedély beadásának dátumától. A tavaly december 29-én megjelent kormányrendelet ennek hatályba lépését 2021. június 31-re változtatta.
A rendelet szövege szerint:
Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a következő 77/E. §-sal egészül ki: „77/E. § (1) A 40. § (3) bekezdés d) pontjában, a 40. § (5) bekezdés b) pontjában és az 54. § (6) bekezdés d) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni, ha az építészeti-műszaki dokumentáció alapján az épület kialakítása nem közel nulla vagy annál kedvezőbb energiaigényű, és a használatbavételre 2020. december 31. napját követően kerül sor. Ezen épületek esetében a 19. § (4) bekezdés i) pont ib) alpontjában foglaltaknak 2021. június 30. napja utáni használatbavétel esetén kell megfelelni.
Vagyis az idei év júniusáig elkészülő épületeknek még nem kell megfelelniük a közel nulla energiaigény követelményeinek.
Az Építési Jog portál szerint az enyhítés oka az, hogy sok 2018-2019-es terv esetében még nem vették figyelembe a közel nulla energiaigény követelményeit, figyelmetlenségből, vagy hibás szakmai döntések következtében, de sok esetben az építkezés szereplőitől független körülmény – például a koronavírus, vagy éppen az utóbbi pár évben felmerült munkaerőhiány – miatt nem sikerült időben befejezni a kivitelezést. Ezen beruházásokon kívánt segíteni a kitolt határidővel a jogalkotó.
A jogi portál arra is felhívja a figyelmet, hogy az enyhítés az egyszerű bejelentéshez kötött épületekre is vonatkozik, melyekhez nem használatbavételi engedély, hanem hatósági bizonyítvány szükséges. Ellenben, ha bővítésről, felújításról van szó bármilyen épülettípus esetén, akkor a szigorúbb, de a közel nulla energiaigény követelményeinél némileg megengedőbb energetikai követelményeket kell már betartani.
Forrás: Magyar Közlöny / Építési Jog
