Épülettervek/Középület

Hamarosan felépül a ceglédi GULAG-GUPVI Emlékhely

2021.06.23. 08:02

Magyarországon 1944 őszétől sorra alakultak a munkatáborok, melyekből hadifoglyokat és civil internáltakat hurcoltak a Szovjetunióba. A legtovább fennálló, és egyben a Kárpát-medence legnagyobb ilyen jellegű intézménye a ceglédi hadifogoly-gyűjtőtábor volt, melynek helyén hamarosan az áldozatokról megemlékező látogatóközpont létesül. A DVM Group által készített terveket a történeti szakirodalomból származó idézetekkel, illetve a tervezők szavaival mutatjuk be. 

GULAG - GUPVI – A történeti háttér áttekintése

„A Hadifogoly- és Internáltügyek Főigazgatósága felügyelete alatt működő (GUPVI) kényszermunka-tábororokban több, mint négymillió külföldi rab fordult meg. A foglyok 23 nemzetet képviseltek. Túnyomó részük (85%-uk) német, japán és magyar volt." [1]

„A GUPVI táborrendszer mellett működtek a GULAG táborok, vagyis a Táborok Főigazgatósága által felügyelt munkatáborok. A három leghírhedtebb táborkörzet a kolimai, a norilszki és a vorkutai volt. Azokat a foglyokat, akiket elítéltek, a GULAG felügyelete alatt működő táborokba szállították, ezért nem kerültek bele a hadifoglyok és internáltak nyilvántartásába. Ezen elítéltek száma 14 000 fő körül mozgott." [1]

„A >málenkij robot< a magyar köznyelvben a polgári lakosság elhurcolásának szinonímájává vált. A mai Magyarország területéről mintegy 200 000 polgári lakost hurcoltak el >málenkij robotra<." [1]

„A 2. Ukrán Front 34. számú hadifogoly-gyűjtőtábora valószínűleg 1944 novemberétől 1946 nyaráig létezett Cegléden. Az egyik legnagyobb magyarországi fogolykoncentráció itt jött létre. A láger gyűjtőtábori funkciója mellett igen jelentős tranzittábori feladatokat is ellátott. Két különálló részlege volt. Az egyiket a császári és királyi huszárlaktanya épületeiben alakították ki, ez 1946 nyaráig működött. A másik az 1930-as években épült páncélos laktanya volt, amelyet 1945 szeptemberéig használtak. Kétszeres szögesdrótkerítéssel volt mindkettő körülvéve, amely mellett az őrség állandó járőrszolgálatot teljesített. A lágerek sarkain fából épített őrtornyok álltak golyószórókkal és fényszórókkal felszerelve. A ceglédi tábor lakóit a legkülönbözőbb területekről hozták ide. A foglyok több napi gyalogmenetben érkeztek Ceglédre. A hadifogolytábor nemzetiségi összetételét tekintve túlnyomó többségben, mintegy 70-80 %-ban magyarokból állt. A németeken kívül még osztrákok, szlovákok, románok, délszlávok, olaszok, lengyelek és egyéb nemzetbeliek is voltak itt. A tábort hosszú fennállása alatt több, mint 200 000 fogoly járta meg." [1]

„A civil foglyok magukat tréfásan fácánnak és nem fogolynak nevezték – ezzel is jelezve civil voltukat – hiszen ők nem lehetnek >hadifoglyok<, legfeljebb hadifácánok. Ez a visszaemlékezéseken túl a ceglédi téglafeliratokon is megjelenik." [2]

„Mindenesetre annyi biztos, hogy a ceglédi lágerben legkevesebb 5000 fogoly az életét vesztette főként a járványos fertőző betegségek, a has- és flekktífusz, a vérhas, valamint a rendkívül gyenge élelmezés és mostoha higiénés körülmények következtében. Túlnyomó többségük a honfitársunk volt, akiknek többségét jeltelen tömegsírban földelték el. Hozzátartozóik semmiféle hivatalos tájékoztatást nem kaptak a szovjet szervektől. Az édesanyák, édesapák, a feleségek, a gyermekek, a testvérek csak a túlélőktől vagy a Magyar Vöröskereszttől kaptak, ha egyáltalán kaptak tájékoztatást a szerettük tragikus haláláról." [2]

„Így indultak sokan az utolsó útjukra, hogy valahol a hazától távol, egy embertelen birodalom oltárán áldozzák fel őket. De, akik továbbindultak, még reménykedhettek a túlélésben. Azonban sok ezer honfitársunknak a ceglédi szovjet koncentrációs tábor életük utolsó állomása lett, mert a kegyetlen lágerélet borzalmait nem sikerült túlélniük. Ők valahol a két laktanya területén, körülötte vagy valamelyik ceglédi temető jeltelen tömegsírjában alusszák örök álmukat." [2]

„A ceglédiek jó része nem tud róla, hogy Cegléden a második világháború végén szovjet fogolytábor volt. A fogolytábor az egykori huszár- és páncélos laktanyában működött. Az a két laktanya később szovjet támaszpont lett, és csak a szovjet csapatok távozása után, 1992-ben derült ki, hogy a (hadi)foglyok feliratokat készítettek a tábor épületeinek külső, nyerstégla falaira, és sok felirat megmaradt." [2]

„2016-ban a ceglédi fogolytábort történelmi emlékhellyé nyilvánították, és a kormány az egyik épület helyreállításáról, GULAG - GUPVI emlékhelyként történő működtetéséről döntött." [2]

ÉPÍTÉSZETI TERVEZÉS

Előzmények

A Kormány 1873/2016. (XII. 28.) Korm. határozata a kommunista diktatúra idején internáló- és kényszermunkatáborként, illetve hadifogolytáborként működtetett létesítmények egykori helyszínein emlékhelyek létrehozásáról, illetve fejlesztéséről, valamint a megvalósításukhoz szükséges források biztosításáról rendelkezett. A ceglédi huszárlaktanya szállásépületének és az előtte fekvő, alakuló térnek a bevonásával szándékként felmerült egy központi, magyarországi Gulág emlékhely kialakítása.

Tervezési megbízásunk

Megbízásunk a régi ceglédi huszárlaktanya területén lévő két telken (Cegléd, Szolnoki út, Hrsz.: 2631/57 és 2631/38) és a rajta található 1905-ben épült laktanyaépületben újonnan létesülő GULAG-GUPVI Emlékhely és Emlékpark generáltervezési feladatait foglalja magába.

Az épület, mely jelenleg a magyar állam (Magyar Nemzeti Vagyonkezelő) tulajdonában van, az 1879-1902 között épült ceglédi lovassági laktanya 1. számú legénységi épülete volt, tervezte Tóásó Pál építész.

Tervezési Program

A Tervezési Programot, a GULAG-GUPVI Emlékhely történeti szakmai tartalmát a Veritas Történetkutató Intézet határozta meg. A tervezés során a történészektől kapott iránymutatások feldolgozásra kerültek a dokumentációban.
Az épületben elhelyezésre kerülő GULAG-GUPVI kiállítás megtervezése nem volt a generáltervezői megbízásunk része. Az általunk meghatározott belsőépítészeti koncepciót és a kiállítás installációját az azt készítő tervezőcsapattal együttműködve hangoltuk össze.

A tervezési területet északi irányból lakóépületek határolják, keleti oldalról egy tüzép, nyugati és déli irányból pedig a laktanya megmaradt épületei. A tervezési terület a Szolnoki út felől közelíthető meg. A telken belüli elhelyezkedés miatt már a Szolnoki út mentén elhelyezésre kerül egy emlékpark oszlop (totem), mely jelzi, milyen irányban lehet megközelíteni az emlékhelyet és a parkot.

Az épület eredeti bejárata az északi homlokzaton a lépcsőházba nyílt, ami a tervezett közfunkcióval nem volt összeegyeztethető. A létrejövő múzeum - kiállítótér főfunkcióhoz, a reprezentatív érkezést biztosítandó, az épület előtt egy új kortárs épülettömegben előteret, szélfogót alakítunk ki, ahol helyet kap többek között a jegypénztár, az információs pont, a ruhatár és a biztonsági őr is.

A bejárati előtéren áthaladva, a régi épületrészbe lépve egy dupla belmagasságú aulatérbe érkezünk. A dupla légterű aula kialakításához az eredeti földszint feletti födémet elbontottuk. Az aula új térarányával alkalmassá válik nagyobb rendezvények lebonyolítására, ugyanakkor kiállítótérként is tud egyidőben működni.

Az épület jobb oldali épülettraktusában a földszinten múzeumpedagógiai oktatóterem és egy előadóterem kerül kialakításra. Az átellenes épülettraktus földszinti helyiségeiben büfét és múzeumboltot alakítottunk ki, kapcsolódó raktár és előkészítő, kiszolgáló funkciókkal. Ezen funkciókat az aula terén keresztül lehet megközelíteni.

Az aula mögötti közlekedőre felfűzve találhatók a vendég vizesblokkok, személyzeti kiszolgáló helyiségek, illetve a meglévő lépcsőtér mellett újonnan beépítésre kerülő akadálymentes lift. A lifttel és a központi lépcsőn keresztül az emeleti szintekre lehet feljutni.

Az első emeleten a dupla légterű aulát közlekedő veszi körül, melyről a kiállítóterek nyílnak. Ezen a szinten kialakítunk egy vendég vizesblokkot és a kiállítótereket kiszolgáló raktárfunkciót is.

A második emeleten történész kutatói irodák kapnak helyet: egy vezetői iroda, titkárság és egy egybefüggő irodatér négy főre kialakítva. Az irodákhoz kapcsolódik teakonyha, irattár, szerver helyiség és személyzeti vizes blokk. A vezetői iroda és titkársági iroda önálló vizesblokkokat kapnak.

Az irodatér közlekedőjének két végén időszakos kiállítások számára kiállítótereket alakítunk ki. A bal oldalon megtartva az eredeti tetőformát, egylégterű, egybefüggő szabad (állószék nélküli) tetőteret alakítunk ki, mely alkalmas arra, hogy időszakos kiállításokat rendezzenek benne. A jobb oldali épülettraktus tetőszerkezetének elbontása után egy kortárs, modern megjelenésű tetőráépítést terveztünk, ahol szintén időszaki kiállítások, filmvetítések, konferenciák számára is alkalmas, elegáns, reprezentatív, flexibilisen szeparálható, alakítható multifunkcionális teret alakítunk ki.

Kilátópont

A tetőráépítés felső, fedetlen tetőszintjén kilátópont létesül, ahonnan az emlékparkra, a régi tábor területére nyílik kitekintés.

Az épület új rendeltetése, a kiállítótér, látogatóközpont funkciójának biztonságos kiürítése céljából az épület mögött egy kültéri szabad lépcső készül. A lépcső az udvar szintje és a tetőráépítés járható tetőszintje biztosítja a szabadtéri vertikális közlekedést.

Anyaghasználat

A tetőráépítés és a bejárati új épületrész építészeti megjelenése kontrasztot képezve a régi épületrészekkel kortárs, modern formavilágot és anyaghasználatot tükröz. A homlokzatokon megjelenő logók, feliratok, illetve a párkány, könyöklő, homlokzati élképzések corten acéllemezből készülnek.

A homlokzat burkolata – sötét, fekete, égetett hatású hőkezelt fa –, horizontális textúrája, tagoltsága finoman megidézi a régi fa oldalú vasúti vagonkocsikat, melyekkel a foglyokat szállították ide Ceglédre és innen tovább a Szovjetunióba. Az emlékpark látogató bejáratának kapuelemei, illetve a park bejárata előtt kialakítandó emlékpark oszlop (totem) is ezt a faburkolatot kapja.

Emlékpark - szimbolika, környezetrendezés

A laktanya épületei körül jelentős fás, cserjés állomány található. A terület egésze rendezetlen, mozaikos képet mutat, a megmaradt épületek közül vannak olyanok, melyek felújításra kerültek, jelenleg lakóépületként funkcionálnak. A három egymás mellett álló, egymáshoz nagyon hasonló épület közül a Szolnoki úttól legtávolabb álló idősotthonként működik. A középső, funkció nélküli, a Szolnoki úthoz legközelebbi épület kerül megújításra, az előtte lévő burkolt felülettel együtt, mint GULAG-GUPVI emlékhely.

A tervezési helyszínre érve a már említett jel segítségével a belépési ponthoz érünk. Ez a hely mind a gyalogos, mind az autós megérkezés helyszíne. Ebből a pontból jutunk be az emlékparkba, ahonnan három eltérő útvonalon is eljuthatunk az épületig. A terepszinten maradva, a tervezett út vonalvezetése töredezett, több irányban zsákutcában találhatjuk magunkat. A megtört vonalvezetés mellett a burkolat architektúrájának, valamint a növényzet sűrűsödésének változatossága is sugallja a rabok útját, azokat a stációkat, melyeket bejártak a táborokban eltöltött idő alatt. A megérkezésnél még sűrű növényzet veszi körbe a látogatókat, az épület felé haladva a természeti értékek csökkennek, a burkolt felületek aránya kerül többségbe, a tér egyre sivárabbá válik. A szabadtéri kiállító felületek felülnézeti képe szögesdrótra emlékeztet, ezek a beton felületek időszakos vagy akár állandó kiállítás helyei lehetnek. A szórt burkolat frakciójának változásán keresztül – a kisebből a nagyobb felé haladva – a tábori élet rögös útja jelenik meg.

A tervezési terület déli oldalán található nyiladék magasodó beton támfalában lenyomatként jelennek meg a feltárt téglák. A süllyesztett térben lefelé haladva átélhetjük a rabok kilátástalan helyzetét, mely alatt a hatalmas tömegben és bezártságban ez egyetlen kiút felfele, az ég felé vezetett. A nyiladék végében megjelenő magas pont a laktanya őrtornyát szimbolizálja.

Az emlékhely parki részén betonpadokat helyeztünk el, mind az út mentén, mind pedig a zsákutcákban. A tervezett parkolókat telken belül, a déli oldalon alakítottunk ki. Ezen kívül az északi és nyugati oldalon kaptak helyet további személygépkocsi és buszparkolók.

A töredezett burkolat közötti foltokba cserjékből, díszfüvekből és más évelőkből álló díszes kiültetéseket alkalmazunk, a növények megválasztásakor törekedni szeretnénk a tajga éghajlati öv növényvilágát megidézni. A belépési ponttól haladva az épület fele egy felbomló rasztert alkotnak a tervezett fák, emellett a lakó épületek felé eső oldalon fasor szolgálja az optikai lehatárolást.

Projekt ütemezése

A 2019. év végén megkezdett tervezési szakasz idén lezárult, jelenleg a kivitelezés előkészítése zajlik. A GULAG-GUPVI Emlékhely várhatólag 2022 nyarán kerül átadásra.

Források:

1. GULAG, Magyarok a Szovjetunió táboraiban (1944-1956) kiadvány, VERITAS Történetkutató Intézet, Szakály Sándor

2. Téglába vésett történelem, A ceglédi fogolytábor történeke és téglafalainak feliratai, Bognár Zalán, Jójárt György, Reznák Erzsébet

Csécsei Ákos

Szerk.: Paár Eszter Szilvia