A Pesthidegkúti Klebelsberg-kastély kultúrtörténeti szempontból Magyarország legjelentősebb épületegyüttesei közé tartozik - itt születtek a trianon utáni Magyarország kultúrpolitikáját meghatározó döntések. A kultuszminiszter itt élt a nyári időszakban, itt fogadta befolyásos ügyfeleit, minisztereket, kormánytagokat és nemzetközi előkelőségeket - a legenda szerint a kertben található rózsákat maga József főherceg ajándékozta neki. Klebelsberg halála, majd az államosítás után üdülővé alakították, de volt iskola és szanatórium is. A ‘70-es és '80-as években is átépítették, a rendszerváltáskor privatizálták, ezután az épület megindult a szétmállás útján. A tulajdoni viszonyok tisztázása sokáig tartott, de 2008-ban az állam sikeresen visszavásárolta a terület nagy részét, az egykori kultuszminiszter lakhelye ekkor már siralmas állapotban volt. A 2014-ben induló építkezés az utolsó pillanatban mentette meg az épületet a pusztulástól - a terveket a szomszédos KultúrKúriát is tervező Kálmán Ernő jegyzi.
A szomszédos telken álló Forgách-Walla-kúria és elemi iskola épületegyüttes felújítását is a helyiek szorgalmazták – ez ma a Klebelsberg Kultúrkúria. A Polgárok Pesthidegkútért Egyesület vezetésével elkezdték letisztogatni a romokat, és fesztiválokat, rendezvényeket szerveztek a felújítás ügyének érdekében. Erőfeszítéseik sikeresnek bizonyultak, állami támogatással és önkormányzati beruházással 2003-ra Kálmán Ernő tervei szerint megújulhatott a Forgách-Walla-kúria és a mellette álló iskolaépület, mely a kezdeti üzemeltetési problémákon túljutva azóta megtalálta helyét a budapesti kulturális élet palettáján. A lokálpatrióta építésztervezők eredeti felújítási elképzelései is együttes hasznosítást terveztek a szomszédos Klebelsberg-kastéllyal. Az épületegyüttes zavaros tulajdoni viszonyai miatt akkor nem volt lehetőség a munkálatok megkezdésére - 18 évnek kellett eltelnie, hogy rendeződjenek a körülmények és megvalósulhasson a projekt.
Az épületről tervek nem maradtak fenn, az építkezés levéltárban fellelhető iratai és számlái, valamint Klebelsberg özvegyének emlékiratai adtak támpontot a tervezéshez. A török pusztítás után is állt már itt valamilyen épület - az elnéptelenedett területet Kurz báró kapta meg, majd több család tulajdonolta, Klebelsberg a Parsch családtól vásárolta meg az itt álló udvarházat és melléképületeket az 1920-as években. Klebelsberg Kunó házilagos kivitelezésben átépíttette a meglevő épületeket és egy új épületszárnyat is emeltetett. Az eredmény egy (dupla) U alakú, változatos tömegformálású kúria lett, a templom utca felől egy népiesebb, a kert felőli oldalon egy timpanonos, rizalitos, lizénákkal díszített teraszos épülettel.
Az, hogy a kultúrtörténeti szempontból rendkívül értékes épületet meg kell menteni, világos volt - az, hogy pontosan miként is hasznosítsák később, már többet változott. Egy 2013-ban született döntés szerint oktatási, kulturális és pedagógus-továbbképzési központot alakítottak volna ki benne pedagógusotthonnal, kollégiumi és gyerektáboroztatási lehetőségekkel. A felújítás alatt az építészek azonban úgy látták, ennél többre, nemesebb funkciók befogadására is alkalmas lehetne az épület, ezért javaslatukra a megbízó az igényszint emelését rendelte el. Az építészek és a megbízók a több ütemes együttműködés során így fokozatosan növelni tudták és változtatták a program kereteit annak érdekében, hogy a lehető legtöbbet hozzák ki abból, ami az épületegyüttesben megvalósítható. Ennek eredményeképp jelenleg egy 28 szobás, 3*** superior szintű vendégház és az előadóteremmel felszerelt Klebelsberg Emlékház került a falak közé - a gyerektáboroztatás lehetősége továbbra is adott, de elegánsabb programoknak, kiállításoknak, rendezvényeknek is otthont tud adni a ház. A teljes komplexum nem egyetlen személynek, hanem Klebelsberg korának, Magyarország első világháború és Trianon utáni talpra állításának állít emléket, utalva a még mai korunkban is fellelhető értékekre.
Az Emlékház a park felőli épületrészben kapott helyet. Az erősen megrongálódott épületet rendbe rakták: a falakat felújították, a nyílászárókat lehetőség szerint hol restaurálták, hol korhű kialakítású újakra cserélték. A belső teljesen megújult, Kálmán Ernőnek szabadon kezelték a belsőépítészetet. Belépve egy új kialakítású recepció fogadja a látogatókat, ahonnan korabeli hangulatot idéző elegáns szalon nyílik. Ide a korból és a környékről származó bútorok kerültek, melyek keverednek a legkorszerűbb mai légtechnikai és világítási megoldásokkal. Egyik irányban az évek alatt széthordott, most végre helyreállított könyvtárszoba található, mellette kutatószobát alakítottak ki. A másik irányban egy speciális, interaktív vetítésre képes projektorral felszerelt 21. századi tanterem nyílik. Itt található még a 60 fős előadótér, mely mozgatható falaival kiállítások rendezésére is alkalmassá tehető. Az épületbe került új bútorok között magyar díjnyertes design gyártmány is felfedezhető - például a Hannabi és a Plydesign darabjai az épület más részein is visszaköszönnek. Az Emlékház emeletén dolgozószoba, illetve két reprezentatív kialakítású professzori lakosztály található. Az egymásra tükrös terek historizáló berendezést és egyedi tematikát kaptak, amely nagyméretű fali tapétákon jelenik meg: az egyik szobát a Szegedi Dómnak, a másikat a Balatoni Limnológiai Intézetnek dedikálták, melyek Klebelsberg életművének jelentős részei.
A többi épületrészt a 60 fős kapacitású vendégház terei töltik ki. Az eredeti épület középső földszintes szárnya már annyira rossz állapotban volt, hogy nagy részét vissza kellett bontani és újraépíteni. A többemeletes svájci lak esetében logikus szerkesztésű fedélszék került az épületre, az arányokat elsimították és racionális rendet vittek az addig esetleges kialakítású tetőzetbe, az átalakításokkal egyúttal az épület akadálymentesítését is megoldották. Az épület működését korszerű energiahatékony megoldásként napelemek is segítik.
A vendégház három részre: a tanári, a sport és az akadémiai szárnyra tagolódik, amelyeket közös recepció és melegítőkonyha szolgál ki a földszinten. Az egyes szárnyak különböző karaktert képviselnek, és ezeken belül minden szoba is saját tematikát kapott. Mindegyik lakóegységet a kor egyik jelentős szereplőjéről nevezik el, a benti kialakításban pedig egész falat beterítő fotómontázson, korabeli képeken jelennek meg a hajdani idők jeles épületei, intézményei - mint a Klebelsberg által alakított népiskolák egy-egy példája (a hódmezővásárhelyi iskola), az általa támogatott tömegsport (műjégpálya), illetve a külföldi magyar intézetek (Bécsi Collegium Hungaricum), mely montázsokkal Klebelsberg kultuszminiszter munkásságának kortárs jelentőségét is bemutatják (úszás, vizilabda, vívás). Az adottságok miatt a szobák alapvetően kompakt méretűek, de jó minőségű anyagokkal, igényesen felszereltek. Az egyes szárnyak minőségi átmenetet is jelölnek: a fiatalos sport szárny a legegyszerűbb felszereltségű, a tanári szárnyban valamivel nagyobbak a szobák, az akadémiai szárnyban pedig kényelmes szobák és akár delegációk fogadására is alkalmas, tárgyalóval, gardróbbal kiegészülő, lakosztályokként is használható egységek találhatóak, ahonnan az előadóterem a hátsó kerten keresztül könnyen megközelíthető.
Az épület felújítása sikeresen elkészült, és annak ellenére, hogy az üzemeltetési megoldások még nem véglegesek, már használatba vehette a közönség a megújult tereket – a Visegrádi Négyek Építészeti Alapítvány júliusban műemlékvédelmi konferenciát szervezett a frissen elkészült épületben. Ezt az értékmentő munkát nagy tetszéssel fogadta az Ázsiai Építész Szövetség (ARCASIA) vezetősége. Az elkészült épületegyüttes kiválóan alkalmas tudományos konferenciák, wokshop-ok, közép-európai kulturális események, találkozások helyszíneként.
Varga Csilla