Hasít a szerb építőipar

A nyolc kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség, az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association) legfrissebb előrejelzése szerint a szerb építőiparnak áll a legjobban a szénája. A Szlovéniát, Horvátországot, Szerbiát, Romániát, Bulgáriát, Oroszországot, Ukrajnát és Törökországot átfogó elemzés elkészítéséhez a helyi kutatóintézetek szolgáltatják az alapvető információkat és statisztikákat.

Az EECFA kelet- és nyugat-balkáni országaiban az építőipart tekintve még mindig optimista a jövőkép. A régió egészére nézve az EECFA új előrejelzését ugyan kis mértékben lefelé módosította, országos szinten eltérő eredményeket regisztrálunk. Az előző előrejelzési fordulóhoz képest kevésbé pozitívak a kilátások Horvátországban, míg Szerbiában és Szlovéniában a korábbinál is optimistábbak. Romániában — mely a régió legnagyobb építési piaca — a magasépítésre vonatkozó előrejelzést módosította lefelé az EECFA.

Bulgária: irodák és ipari építkezések

Bulgária építési teljesítménye gyorsul, 2018 egészére visszamenőleg hét százalékos növekedés várható. A lakásépítés továbbra is bővül a gazdaság élénkülése és a reáljövedelmek növekedése, valamint a lakáshitelek rekord alacsony kamatlábai miatt. Emellett a nem-lakáscélú építés is várhatóan növekedni fog, főként az irodaépítés és az ipari építkezések okán. A mélyépítés fellendülése 2018-ban is folytatódott, 2019-ben és 2020-ban pedig az EU által finanszírozott, régóta várt infrastrukturális projektek megkezdése hozhat további lendületet. Emiatt a teljes építési teljesítmény várhatóan 2019-ben 7 százalékkal, míg 2020-ban 6 százalékkal fog nőni.

 

A legnagyobb piaca Romániának van

Románia építési teljesítménye az EECFA szerint várhatóan 6 százalékkal fog bővülni 2018-ban, ami némileg alacsonyabb, mint a korábbi becslés. Ugyan a jelenlegi és jövőbeni növekedésnek a lakásépítés a mozgatórúgója, de a túlkínálat, a megnövekedett munkaerőköltségek és a drágább jelzáloghitelek miatt a lassulás jelei mutatkoznak. A nem-lakáscélú építés várhatóan az előrejelzési horizonton is nőni fog majd; de a hosszabb távú növekedést visszafogják a korlátozottan rendelkezésre álló munkaerő és a magasabb bérköltségek. A 2016-os és 2017-es kétszámjegyű visszaesést követően az előrejelzési időszak végére a mélyépítés növekedhet. Összességében a román építési piac kilátásai 2020-ig pozitívak, még akkor is, ha valamivel kevésbé optimisták, mint korábban.

Húznak el a szerbek

A szerb építési teljesítmény nagyon erős növekedést produkál, mind a köz-, mind a magánszférában. Különösen nagy növekedést könyvelhet el a lakásépítés, de a nem-lakáscélú szegmensek is bővülnek, ezen belül a kiskereskedelmi épületek nyújtják a legjobb eredményt. A kiadott építési engedélyek száma minden alszektorban az összes eddigi rekordot megdönti, ami erős fellendülést ígér – gyakran kétszámjegyű növekedéssel – 2020-ig. A mélyépítés is bővül; az út, vasút és energetikai nagyprojektek 2020 után is fenntartható növekedést fognak eredményezni.

Hárommilliárdos építési piac Szlovéniában

A szlovén építési piac 2017-ben gyors ütemben növekedett, mely növekedés valószínűleg folytatódni fog a 2011 és 2016 közötti erős visszaesés után. 2019-ben a teljes építési teljesítmény várhatóan – 2010 után először – 3 milliárd eurót ér majd el. Az erős gazdasági növekedés mind a magán, mind az állami beruházásokra ösztönzőleg hat. A 2019-re és 2020-ra előrejelzett gazdasági növekedés az építési piac bővülését is magával fogja hozni, sőt, megvan a lehetőség a további növekedésre is, ha az elhalasztott mélyépítési nagyprojektek ebben az időszakban elkezdődnek.

 

 

Törökország stagnálhat

Törökországra számos korábbi előrejelzési fordulóban úgynevezett soft-landing forgatókönyvet jelzett előre az EECFA, azonban a 2018 nyár folyamán történt drámai árfolyamgyengülés a török építőipar sok strukturális problémáját felszínre hozta. Emiatt még a korábbinál is pesszimistábbak az előrejelzések: míg az előző válságok idején a hirtelen visszaesést rövid időn belül jelentős emelkedés követte, most akár több éven keresztül alacsonyabb szinten stabilizálódhat a piac. Oroszországban kevésbé pesszimisták a prognózisok, mint az előző előrejelzési fordulóban, mivel egy közelmúltban bejelentett kormányzati program várhatóan pozítívan befolyásolja majd a piacot.

A 2018-as török valutaválság miatt hatalmasat ugrottak a fogyasztói és a termelői árak, valamint az építési költségek. A jelzáloghitelek kamatlába mintegy két és félszeresére emelkedett. A reál lakásárak visszaesése miatt azonban a lakáseladások stabilizálódtak. Ehhez a lakásáfa ideiglenes csökkentése (18 százalékról 8 százalékra) is nagyban hozzájárult. Az építési engedélyek 2018 első kilenc hónapjában jelentősen visszaestek a magasépítés összes szegmensében. A mélyépítési projekteket befolyásolja az az elnöki rendelet, miszerint új projektek indítását nem engedélyezik. A jelenlegi magas kamatok drágítják majd a finanszírozást. A kormány prioritása az árstabilitás elérése, amely előfeltétele a növekedési pályára való visszatérésnek.

Oroszország: rekord összegű állami finanszírozás

Mivel 2018 második felében az orosz gazdasági növekedés lelassult, illetve számos jelentős infrastrukturális projekt befejeződött (Krím-híd, FIFA2018-létesítmények, stb.) ami miatt a mélyépítés teljesítménye lecsökkent, a teljes építési piacon 2018-ra minimális bővülés várható csak. Mindazonáltal, 2018-2020-ban a lakásépítésbe rekord összegű állami finanszírozás fog folyni egy új nemzeti program keretében, és így a lakásépítési szegmens az egész ágazat zászlóshajójává válhat. A nem-lakáscélú építés alpiac teljesítményéhez a következő években a középületek (oktatás és egészségügy), valamint a mezőgazdasági épületek építése tud pozitívan hozzájárulni. A mélyépítésben viszont visszaesés várható a nagy gázvezeték-projektek, számos közlekedési és energetikai projekt fokozatos befejezése miatt.

Szárnyaló ukrán építőipar

Az utóbbi években az ukrán építőipar szárnyra kapott. Továbbra is bővül, de a különböző építési szegmensek alakulása jelentősen eltér. A lakáspiac telített, a kínálat nagymértékben meghaladja a keresletet. Számos lakóépület áll építés alatt, de a lakásépítés jövedelmezősége a verseny és a magasabb költségek miatt csökken, valamint a lakosság alacsony vásárlóereje miatt a kereslet továbbra is korlátozott. Az alacsony kereslet és a jelzáloghitelek hiánya nem ígérnek jó kilátásokat ezen a piacon. Az ország gazdasági helyzetének stabilizálódása, amely az ingatlanpiac egészének pozitív tendenciáiban megnyilvánul, még nem volt jelentős hatással a kereskedelmi ingatlanok szegmensére, itt nincsenek jelentős beruházások. A legmagasabb növekedést a mélyépítés könyvelheti el, mivel a közlekedési és energetikai infrastruktúra fejlesztések jelentős költségvetési forrást kapnak majd.

ÉF