Hatalmas fehér kör - Hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont

Az épített környezet értékeinek védelme, a karakteres és sokrétű környezet, a város jövőképét meghatározó, korszerű építészeti konstrukció vezérelte Váncza Lászlót és csapatát a hódmezővásárhelyi könyvtár és tudásközpont építészeti koncepciójának kidolgozásakor. A terv megvételben részesült. 

Tervezési feladat

Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata nyílt, országos építészeti tervpályázatot írt ki a város szívében megvalósítandó Könyvtár és Tudásközpont építészeti megfogalmazására. A Kiíró útmutatása szerint a város közössége egy, a régióban kiemelkedő, a város életében meghatározó multifunkcionális kulturális központot kíván létesíteni, amely könyvtár és tudásközpont, kiállítótér és előadótér, egyben közösségi tér, s ez az épület lesz az otthona a Németh László Városi Könyvtárnak, a Pósa Lajos Gyermekkönyvtárnak, valamint a Magyar Nemzeti Levéltár Hódmezővásárhelyi Levéltárának. A tervezési helyszín kiválasztását körültekintő előkészítést követő, építész-szakértői tanulmány vizsgálati eredményei alapozták meg.

Helyszín

A Könyvtár és Tudásközpont új épületének megvalósítására kiválasztott helyszín, azaz a pályázati kiírásban körülhatárolt tervezési terület Hódmezővásárhely központjában, a Kossuth tér keleti oldalán, az Ótemplom és az Andrássy utca, valamint a Szőnyi utca és az Andrássy utca 2-4-6. sz. lakóépület között fekszik. Az ingatlanon kijelölt terület nagysága 2728 m². A telek keleti oldalán jelenleg az un. „Sarokház” Kossuth térre forduló, fszt + 4 emelet magas lakószárnya áll, melynek esetleges további hasznosítása a tervpályázat egyik fontos, eldöntendő kérdése. Az épület előtt, a Kossuth teret határoló négyszögletes térfal vonalától visszalépve közpark található. A park dísze, Somogyi József Szántó Kovács Jánosról alkotott szobra. A szobor telken történő elhelyezéséről az új térkonstrukcióban pályázónak gondoskodni kell. A telek összközműves, az új épület teljes körű kiszolgálására elegendő kapacitás áll rendelkezésre.

A tervezési terület déli pereme a Református Ótemplom kertjével határos. A néhány évvel ezelőtt gondosan helyreállított templom tornya Hódmezővásárhely legrégebbi téglaépítménye, 1713-ban emelték. A torony három oldalán látható különleges egymutatós toronyóra hazánk egyik legöregebb, ma is működő óraszerkezete, csengettyűje, a híres Rákóczi-csengettyű óránként figyelmezteti az arra járókat a múló időre. A templomhajó 1721 és 1723 között Helbing János építőmester vezetésével valósult meg, míg a templomot körülvevő védfal és az ahhoz tartozó népi barokk stílusban épült magtár gróf Károlyi Sándor figyelmeztetésére 1741-ben készült. A templom és a védfal megmaradt részének műemléki együttese kiemelkedő építészeti értéket képvisel. Kossuth téren elfoglalt sarokpozíciója ellenére a városközpont összképének egyik legérdekesebb látványossága. A tervezési terület perspektíváját dél felől határoló térfal másik értékes eleme az Ógimnázium (ma Alföldi Galéria) klasszicista stílusú épülete. A századfordulót megelőző időszakból már csak ez a két emlék maradt ránk a városközpontban.

A Kossuth tér arculatát ma is meghatározó eklektikus épületeket a gazdasági fellendülés következtében beinduló középítkezéseknek köszönhetjük (Városháza, tervező: Ybl Lajos /1892-93, Járásbíróság, tervező: Wagner Gyula /1902, Fekete Sas Szálló, tervező: Pártos Gyula /1903-05, Nagytakarék, tervező: Müller Miksa /1906-07). A közel 125 m oldalhosszúságú, négyzetalakú tér középső részét dús növényzetű, terebélyes fákban gazdag park díszíti. A téren álló köztéri szobrok komoly művészettörténeti értéket képviselnek.

A központból a gépkocsiforgalmat kitiltották. A közösségi közlekedés fejlesztése keretében városi villamos vonal készül, mely a Kossuth teret is érinti. A telek előtt ívelő pálya egyik megállója a tervezési terület északi peremén, az Andrássy út torkolatánál lesz.

Tervezési koncepció

A helyszín építészeti értékeit és geometriai kötöttségeit látva, a Sarokház részleges bontással történő teljes körű átalakítása, valamint közösségi terekkel történő bővítése mellett döntöttünk. Elgondolásunk szerint a meglévő épület szigorú raszterhálóra feszített tartószerkezeti rendje a tervezési programban meghatározott cellás terek befogadására alkalmas léptékű, míg a közösségi terek nagyobb lélegzetű, szabadabban formálható térstruktúrájának szerkesztésére a jelenleg beépítetlen előkert áll rendelkezésre. A keleti oldalon álló épület kismértékben módosított (csökkentett) kubusának beépítése, új funkcióval történő hasznosítása, nagyban hozzájárul a Kossuth térre nyitott közösségi szárny tehermentesítésének lehetőségéhez, s ezzel a megfelelő léptékű, új épület-kontúr kialakításához.

A Kossuth tér szabályos formában körbefutó, folyamatosan beépített térfalát a Szőnyi utcai fronton is kifeszítettük, ügyelve a szomszédságban álló Református Ótemplom és védfalába ötvöződő műemléki magtár összképének védelmére. A tervezett beépítési rendet a helyszínrajzi mozgástengelyek karakteres irányvonalai, a jellegzetes kontúrvonalak geometriai összefüggései és a meglévő, továbbhasznosításra szánt épület geometriai kötöttségei határozták meg. Az intézmény közösségi tereit a telek jelenleg beépítetlen területén egy három szint magas, kissé excentrikus szerkesztésű, kör alakú építményben helyeztük el, mely az Andrássy út beépítési vonalához illeszkedő emeleti nyaktaggal kapcsolódik a keleti oldalon álló, az új funkcionális igényeknek megfelelően átalakított épülettömbhöz. Az Ótemplom védelmében, a meglévő lakóépület déli traktusából a lépcsőházi blokk mellett egy szerkezeti egységet lebontottunk. Az épületszárnyat, esztétikai megfontolásból lapostetőssé alakítottuk át.

A Kossuth tér és az Andrássy utca csatlakozása gyalogos övezet. A fejlesztési terület földfelszínen gépjárművel nem közelíthető meg. Az épület gazdasági töltését pinceszinten, a keleti telekhatárhoz illesztett, új építésű, terepszint alatti parkoló közlekedőjéhez kapcsolódva oldottuk meg. Itt helyeztük el a gazdasági bejárat szomszédságában az intézmény szolgálati parkolóit is a tervezési programban meghatározott beálló számban. Az Andrássy utca 2-4-6. számú lakóház udvarában, földfelszín alatt kialakított parkoló a Könyvtár és Tudásközpont látogatói, valamint a környező lakóépületekben élők számára is hozzáférhető szolgáltatást nyújt. Zöldtetővel fedett zárófödémén pihenőparkot és játszóteret alakítottunk ki. A parkoló megközelítését az Oldalkosár utcára nyíló, fasorral védett behajtó biztosítja.

Alaprajzi elrendezés

A Könyvtár és Tudásközpont földszintjére szerkesztett fogadótér, egy közösségi jellegű térsornak ad helyet. A Kossuth tér parkjára és az Ótemplom kertjére néző, környezetére nyitott aula, városi találkozópontként, kávézóként, időszakos kiállítótérként, illetve az intézmény látógatóinak fogadó- és elosztó tereként is szolgál. A földszinten helyeztük el a két különböző méretű előadótermet (55 és 100 fő befogadására méretezve), melyek egymástól történő elválasztását akusztikailag méretezett, mobil fallal oldottuk meg. Az egybenyitható előadóterekhez hang- és fénytechnikai stúdiót, valamint bútorraktárat is illesztettünk. Az aulából megközelíthető szekrény önkiszolgáló rendszerű, léptékének meghatározásakor, az egyidejűségi mutató ismeretében, 150-175 fős kapacitással számoltunk. Az átalakítandó lakóépület földszintjén, eredeti helyszínrajzi pozíciójában, de friss arculattal örökítettük át az új kompozícióba a joggal híres Sarokház Cukrászdát. A cukrászda fogyasztótere, tavasztól őszig az épületet körülölelő parkban berendezett fogyasztó terasszal egészülhet ki. Az ajándékboltot és a turisztikai információs pontot, parkra néző önálló irodaként alakítottuk ki a cukrászda szomszédságában, a volt lakóépület földszintjén.

Az Ótemplom gerincével párhuzamosan szerkesztett gyalogos tengely köti össze a Kossuth tér parkját a Könyvtár és Tudásközpont közösségi tereivel, majd az árkád alatt átvezetve a keleti lakótömb udvarában kialakított új pihenőparkkal és játszótérrel. A gyalogos tengelyre fűztük fel a terepszint alatti parkoló lépcsővel és lifttel ellátott feljáratait is. A helyszínrajzi szempontból kitűntetett jelentőségű sétány Szőnyi utcai végpontjára helyeztük át Somogyi József Szántó Kovács Jánosról készített szobrát.

Az épület első emeletére került a könyvtár felnőttek számára tervezett olvasótere, szabadpolcos kölcsönzővel, könyvtáros pulttal, és az előírásnak megfelelően méretezett kiszolgáló terekkel. A kölcsönző- és olvasótér az információs pult melletti könyvlifttel kapcsolódik az épület pinceszintjén található központi könyvraktárhoz, ahonnan a szabadpolcon nem található kötetek, a személyzet segítségével kérhetők ki. Az olvasóterem természetes fénnyel történő bevilágítására a homlokzati megnyitást, az Ótemplom csendes kertjére nézve alakítottunk ki. A könyvtár első emeleti előtérből nyílik a feldolgozói munkaszoba és a digitalizáló helyiség. Minkét egységből kényelmesen elérhető a könyvlift, valamint a személyzeti lépcsőház.

Az aulából felívelő közönségforgalmi lépcső emeleti pihenőjéhez érintőleg szerkesztett rámpa vezeti át az érdeklődőket és levéltári kutatókat az átalakított épületszárny második emeletére. Az érkezési ponton két szintet egybenyitva, nagy belmagasságú kiállítóteret alakítottunk ki Németh László emléktárgyainak bemutatására. Innen nyílik a levéltári kutatóhelyiség is, melynek galériás kutatószobáját levéltárosi kiszolgálópult, elkülönített terasz, és saját mellékhelyiség szolgálja. A kutatószobai személyzet iratlift segítségével tudja a pinceszinten elhelyezett irattárból a szükséges dokumentumokat a kutatószobába kikérni. A levéltári iratok digitalizálása és a fotómásolatok elkészítése is ezen a szinten történik, a kutatószoba mögött nyíló irodai folyosóra felfűzött műhelyekben. Az átalakított lakóépület első emeletén a könyvtári és levéltári dolgozók szociális helyiségeit helyeztük el. A kiszolgáló zóna a személyzeti lépcsőházból közelíthető meg, folyosójáról a személyzeti lift igénybevételével az épület minden szolgálati helyére könnyedén eljuthatunk.

A főépület második emeletére a könyvtár ifjúsági- és gyermek látogatóit kiszolgáló helyiségeket tervezzük elhelyezni. A felülvilágítóknak és oldalbevilágítóknak köszönhetően az ifjúság közösségi terei természetes fényben gazdagok, különleges környezetére nyitott térstruktúrát alkotnak. A szabadpolcon nem található köteteket – a felnőtt olvasóhoz hasonlóan -, itt is a könyvlift segítségével juttatják fel a központi raktárból a kölcsönzőpultra.
A főépület és az átalakított keleti szárny között a második emeleten közvetlen kapcsolatot már nem teremtettünk. A levéltári kutatószobák felett, az eredeti negyedik emeletén helyeztük el az intézmény irányítási egységét, a könyvtári- és levéltári vezetők iroda igényének megfelelő térkiosztással. Az intézményvezetők a belső személylift segítségével érhetnek el kényelmesen minden közösségi- és személyzeti zónát az épületeben.

Az intézmény gazdasági töltését az Oldalkosár utca felől nyíló, terepszint alatti parkoló nyugati végéhez csatlakozva oldottuk meg. A könyvtár és a levéltár pince szinten kialakított 600-600 m²-es raktárját az ellenőrző pont érintésével lehet megközelíteni. A könyv- és irattárolóhoz könyvkötő- és papírrestaurátor műhely is kapcsolódik.

Tömeg- és homlokzatképzés

Az épület tömegképzését döntően a helyszínrajzi adottságok és azok térbeli összefüggései határozták meg. A fejlesztési terület környezetére nagy felületen nyitott, sok irányból megközelíthető. Hangsúlyokat lehet, de kizárólagos főfrontot nehéz megfogalmazni. Az egymással szöget bezáró mozgástengelyek metszéspontjából, mint origóból szerkesztett kör alakú épületben helyeztük el a nagy látogatottságú közösségi tereket. A kör pozicionálásakor két fontos dolgot tartottunk szem előtt: a közpark felületén a körüljárhatóságot és a Szőnyi utca térfalának megfelelő síkban történő kijelölését. A Sarokház beforduló szárnyát a Református Ótemplomhoz közel álló déli raszter lebontásával, valamint magas tetős sapkájának levételével, mint cellás tereket befogadni képes, jó adottságú szerkezetet, a kompozíció hátfalaként megőriztük. A két különálló épületrészt csupán a használati rend által megkövetelt ponton kötöttük össze egymással. A könyvtár első emeletéről induló kétszint magas közlekedőhíd az Andrássy utca beépítési vonalára illesztett érintő mentén kapcsolódik az átalakított tömb oromfali raszteréhez. A Kossuth tér felől nézve kissé lépcsőzetes beépítési magassággal szerkesztett épület az előtérben alacsonyabb, fszt + 2 szint beépítésű, míg a háttérben álló, teljes körűen felújított és átalakított épületszárny megőrizte eredeti, bár kisebb szintmagassággal rendelkező fszt + 4 emeletes magasságát.

Az épület egységes építészeti világát, városias karakterét, a tömeg- és homlokzatképzés átfogó gesztusainak köszönheti. A homlokfelületek kezelésekor a vakolatarchitektúra technológiai lehetőségeiből merítettünk, a közvetlen szomszédságunkban álló Református Ótemplom homlokzati világához igazodva. Természetesen az épület színének meghatározásakor is az Ótemplomra tekintettünk. A simított felületű, törtfehér színűre festett, tiszta geometriai formák alkotta épület Andrássy utca felé húzódó körkörös tömegével szinte érinti a Kossuth tér felé néző, diagonális tengelyre illeszkedő helyszínrajzi ívet, majd a templomkert felé fordulva, kissé visszalépve ad teret szomszédja jelentős épületének.

Alkalmazott szerkezeti megoldások

Az újkeletű tartószerkezetek a külső, térelhatároló frontokon öntöttfalas technológiával készülnek, míg a belső alátámasztások helyén, faltartók és pillérek vegyes szerkezeti rendjével számoltunk. A terepszint felett maghőszigeteléssel egészítettük ki az új szárny homlokszerkezetét. Az épület emeletközi födémeit jellemzően rejtettbordás monolit vasbeton szerkezet alkotja, gerendázattal erősített kiváltást csupán a konzolos szerkezetek merevítésekor alkalmaztunk. A lemezalapra fektetett pinceszint az épület teljes felülete alatt elterül. Épületkontúr alól kinyúló szárnyával csatlakozik a közösségi garázs földfelszín alá rejtett, az épülettel egyidejűleg és homogén építéstechnológiával megvalósuló, de szerkezetileg különálló tömbjéhez.
Az Andrássy utca 2-4-6. számú lakóépület Kossuth térre beforduló szárnyát a monolit vasbeton vázig visszabontjuk. A lépcsőháztól délre eső szerkezeti raszterét az Ótemplomhoz való zavaró közelsége miatt lebontjuk. A megrövidült épület új homlokzatát korszerű kitöltőfalazat alkotja, melynek méretkoordinált megnyitásait a felújítást követő alaprajzi- és funkcionális igényeknek megfelelően, az intézmény összképéhez illeszkedő építészeti arculattal szerkesztettünk meg.

Javasolt gépészeti rendszerek

A teljes épület (új keletű- és átalakított szárny együttesen) energetikai szempontból kiegyenlített, korszerű műszaki elvárásoknak megfelelő fizikai tulajdonságokkal rendelkezik. A relatív kis energiaveszteségű építmény fűtését és hűtését geotermikus energiát hasznosító távfűtő/hűtő rendszerre csatlakozva felületfűtéssel/hűtéssel kívánjuk temperálni. A közösségi tereknél mesterséges szellőzést is tervezünk, ahol az előfűtött/előhűtött levegő befúvásával hatékonyabb szabályzás biztosítható. A túlzott nyári besugárzás ellen kültéri szerkezetű, (fehér színű) fémszál erősítéses textil árnyékolóval védekezünk.

A használati melegvíz előállítását is geotermikus távhőhasznosítás révén kívánjuk biztosítani. Az épületet szürkevízhálózattal tervezzük ellátni, ahol a csapok és zuhanyzók elfolyó vizeit egy központi rendszeren átszűrve a WC-k öblítésre újrahasznosítunk. Az épületről összegyűjtött esővizet a parkban elhelyezett ciszternában tároljuk, az épület telkén kialakított díszkert öntözőrendszerének táplálására.

Összegzés

A Könyvtár és Tudásközpont építészeti koncepciójának kidolgozásakor a veretes helyszín épített környezeti értékeinek védelme, a karakteres és sokrétű környezetbe való illeszkedés megfelelő módozatának kidolgozása valamint a város jövőképét is befolyásoló, korszerű építészeti konstrukció megalkotásának vágya inspirált egyidejűleg bennünket.

Váncza László