Diplomatervem a „ HatárHáz” nevet kapta.
Jelentéstartama az épület valós tulajdonságait, értékeit hordozza.
HATÁR
Építési helyszínem a szlovák - ukrán országhatár. Pontosabban Nagyszelmenc és Kisszelmenc között. Az élet furcsa, kegyetlen játéka, hogy ez a két település valójában egyazon falu fel – és alvége, közös múlttal, Fő úttal, családokkal. 1946-ban Szelmencet kettévágta az újonnan meghúzott csehszlovák-szovjet határ. A szovjet határőrök egyetlen nap leforgása alatt 8 méter magas deszkapalánkot építettek, szögesdróttal. Ez az állapot megmaradt a Szovjetunió felbomlása után is, sőt Szlovákia EU-s tagságát követően is (2005). Ekkor az USA Szenátusában kezdtek foglalkozni az esettel. Így Nagyszelmenc az Európai Unió legkeletebbik (schengeni) védőbástyája lett. Minden, ami a határtól nyugatra helyezkedik el, az Európa. Ami keletre – még csak nem is tagjelölt állam, Ukrajna. A település jelképe lett az idő folyamán az a kettévágott székely kapu, melynek lábai egymástól 10 méterre találhatóak – egy faluban, két különböző ország területén.
Az épületem több funkciós HÁZ, a szétválasztott Közösség Háza. Cukrászdával, kávézóval, beszélgető sarkokkal, társalkodóval, előadó teremmel, játszóházzal turisztikai látványosság, valamint kishatárátkelő őrségi kiszolgáló helyiségekkel. A HatárHáz provokatív menedék a világ elől.
A határsávba ágyazott épület különlegessége, hogy egyenlő feltételekkel látogathatják Kis- és Nagyszelmenc lakói. Ugyanis épületem bejáratai a határőrség ellenőrző pontjai között található, az ukrán állampolgárok a HatárHáz látogatásával még nem lépnek a szomszédos állam felségterületére. Nincs szükség schengeni ellenőrzésre (vízumra, utazási dokumentumok, beutazási engedélyre, meghívóra, úti cél közlésre, nincs teljes körű ellenőrzés… Így válhat a szétszakított családok, barátok találkozóhelyévé, határövezetbe zárt kapszulává. A Ház és a hozzá tartozó szervezet legfontosabb célja, hogy teret, bensőséges atmoszférát teremtsen a szétszakított családok, barátok számára, esélyt adjon a közös jövőjüknek. Feladata a roncsolt, amputált település szövet rehabilitációja. Mivel az építési helyszín mély seb a település történelmében: egyben emléket is állít annak a generációnak, akik a szögesdrót árnyékában élték le életüket.
Anyaghasználat
Mesterséges, szervetlen anyagok: beton, fém, acél, üveg. Szabásterv alapján elkészített acélsodrony hálót távtartók feszítik a látszóbeton homlokzat elé. A monolit beton épület a fém háló árnyékában, lenyomatoktól lüktet. Az acélháló burkolat 5 m magasságban kerítéssé alakulva a migrációs övezetet az eredeti telekhatáraival (északi, déli) kertként szorítja magához és zárja közre.
Ezek az anyagok tudják a legjobban visszaadni a határvonal abszurditását, természetellenességét. Az országhatár jelenlegi helye, irányultsága egy mesterségesen – emberi kéz által alkotott - merev szerkesztés eredménye. Ősi életformát – egy falut szakít ketté, házakon, kerteken megy keresztül. A határvonal mentén irtványsáv alakult ki közel 10 m szélességben, mely az életről tudomást se véve kígyózik tovább a hegyeken. Ám itt, Szelmencen hatalmas kárt tett a társadalomban is: kilátástalanság, csempészalagutak, öngyilkosságok, az elöregedés, a fiatalok elutazása intőjel. A sérült település szövet a lakosok jövőjét is veszélybe sodorta.
Tömegalakítás, térképzés
A HatárHáz közel 750 m2 alapterületű kétszintes, három dilatációs egységből álló, lapos tetős, attika falas; a határvonal tengelyére rendezett 10 m magas építmény. Építési terület 64 m x 10 m – észak déli irányban kert csatlakozással, déli kertben katonai őrtoronnyal (Ukrán Kt. tulajdona).
A földszinten, funkció alapján két épületrész különül el.
1. Tranzittszint: közlekedés, ruhatár, vendég forgalom
2. Határőrség a kis határátkelővel, igazgatási helyiségekkel. A teljes felső szint Közösségi tér (kiszolgáló helyiség, társalgók, előadó, kávézó, cukrászda, játszóház, látvány terasz).
A HatárHáz archaikus falaival a végvári vonalak erődítményeit idézi. Az épületbe szűrt fény van jelen, födém áttörések és a lőrés nyílásokon jut keresztül. Az oldalak irányában különböző módon hasad fel az épület. A határsáv vonala a fő tengely – teljes üvegfelület, látványterasz, óriási falnyílások. A bejárat, és az épület gerince, máris egy iránykijelölés: az országhatár teljes panorámája fogadja a látogatót.
A mellék tengely, a közös Fő utca – látványa szórt fényekkel szűk ablakokon keresztül. Nem célja, hogy kapcsolatot hozzon létre az utca és a belső tér között. A ház elzárkózik előle és csak a határvonalak teszik kíváncsivá – ezzel kommunikál tartósan.
Az épület szerkezete a múltat idézi, minden újra megelevenedik. Ökumenikus istentiszteletnek álcázott falunap. Nem csak egy-egy csel, igazi ünnep! Feszület, lobogó, imádságos versek, míg a többi szelmenci a kerítésen, vassorompón át rokonait, barátait hangosan üdvözölheti. A falu a határmezsgye két oldalán csüng.
Jövőkép
Ez az épület visszahozza a valamikori szögesdrót élményét. Párhuzamot húzhatunk Berlin és Szelmenc élete között.
Ma politikusok a Berlini fal újra építését szorgalmazzák. Rájöttek, hogy mégiscsak meg kellett volna hagyni több szakaszt mementónak, mert ennek hiányában a mai fiatalok nem tudják elképzelni a fal brutalitását. –olvasható a médiában (MT1).
Ha egyszer Nagyszelmenc és Kisszelmenc újra egyesül, a kerítéseket lebontják, az acél kalitka megszűnik és a HatárHáz falain megjelenhet az élet, falfestmények formájában.
A nevem Barna Bettina, Tenken élek és - a földrengések ellenére is – a jövőmet csak itt, ebben a faluban tudom elképzelni. ( Magyarország /Heves megye/ Tenk). Szerencsésnek mondhatom magam, hogy nem a mi utcánkon keresztül húzták meg az országhatárt. Igen, szerencsés…
A Szlovákiában és Ukrajnában élő magyar ajkú testvérfalunk, Nagyszelmenc immár harmadjára vonzott magához: felnézek, és csodálom az ott élő emberek erejét, kitartásuk, és hűségük példaértékű, megindító – és munkára sarkalt. Kell lennie megoldásnak, amit a 21.század elfogad.
A HatárHáz egy lehetőség, hogy az itt élők közös jövőt tervezhessenek.
„Az egyedüllétet csak egy dolog képes elviselhetővé tenni: a Kapcsolat.”