Épülettervek/Tervpályázat

Ház a zöldben – A Partizan Architecture terve a Soproni Multifunkcionális Konferencia- és Rendezvényközpont pályázatán

2021.08.30. 08:01

Ez év áprilisában a Modern Városok Program keretében írtak ki nyílt pályázatot egy új konferencia- és rendezvényközpont tervezésére a soproni Lővérek területére. A Partizan Architecture megvételt nyert terve a természet jelenlétének dominanciáját kívánja megőrizni az épület szinte légies, pillérvázas szerkezetével.

Koncepció: Lőver-Lővér-Lövér

A Lővérek szó eredetéről és jelentéséről a 20. század folyamán többször is éles vita bontakozott ki. Az olyan vélelmezett jelentések, mint a hegyoldal, a lejtő és a zöld mind a terület jellegére tesznek utalást. Számunka azonban a legérdekesebb jelentés: ház a zöldövezetben. Ebben ugyanis kifejezésre kerül a hely mai jellege; az építészet és a természet közös jelenléte. Egy ilyen helyzetben bármilyen emberi beavatkozást és annak mértékét kritikusan kell vizsgálnunk. Minden újabb építésnél fennáll a veszély, hogy éppen az a karakter sérül, amelyet a hely legnagyobb értékének tekintünk.  Az évszázados fák közé ékelődött monarchiabeli villaépületek megtalálták a megfelelő egyensúlyt: méretükkel, anyaghasználatukkal, megjelenésükkel képesek voltak a táj részévé válni. A jelenlegi feladat léptéke és mérete azonban új utak keresésére ösztönöz: az egyensúly új szabályainak és új törvényeinek megtalálására. Ehhez azonban szükséges megértenünk és áttekintenünk a terület mai épített környezetének kialakulását. 

A soproniak a 19. században már felfedezték a hely értékeit, és létrehozták az ország egyik legszebb szubalpin nyaraló- és üdülő helyét. A 20. század során a terület Sopron pihenő övezetévé vált a belváros közelségének és a szinte érintetlen vadonnak köszönhetően. A kisméretű villaépületek után megjelentek a nagyobb léptékű beavatkozások is. Az egyik ilyen a tervezési területen lévő Lővér szálló, amely többszöri átépítés és bővítés után nyerte el mai megjelenését. A szálló építésekor még nem voltak szomszédai, önmaga állt a hatalmas zöld környezetben. Később a környező területet felparcellázták, és a szálló épületénél jóval kisebb léptékű lakóházak épültek. Amíg a hotel egyedül állt a területen, addig léptéke csak a természettel volt összemérhető, azonban a kisebb beavatkozások megváltoztatták ezt a helyzetet, és hirtelen az addig helyesnek gondolt arányok és megjelenés elvesztette korábbi igazságát. Az új beavatkozás eszközkészletének – a fent említett folyamat miatt – különböznie kell a hotel és a környékbeli lakóházak építészetétől.

Építészeti megjelenés

A tervezés folyamán arra a kérdésre kerestük a választ, hogyan lehetséges a természet domináns jelenlétét megőrizni. Az volt a célunk, hogy az épület atmoszféráját nem önmaga, hanem környezete határozza meg. Épületünk úgy viselkedik, mint egy háttér, amely csak a természettel, a körülvevő fákkal együtt értelmezhető. Az évszakok, a napszakok folyamatos változása hatással van az épület világára. Az építészeti döntések – a használati követelmények teljesítése mellett – mind ezt a célt szolgálják. Az épület minden irányban nyitott, nem rendelkezik irányultsággal, a körülvevő fákat minden irányban azonos közegként értelmezi. Az utcáról kevéssé látható, éppen csak felbukkan a fák ágai között. A tartószerkezet semleges, pillérvázas-födémes felépítésű, az oszlopok vastagsága azonos, a szintmagasság minden szinten megegyezik. Az oszlopok kiosztása szabályos, de az esetlegesség érzetét kelti, kapcsolatot keresve ezáltal a körülvevő fák véletlenszerű elhelyezkedésével. A födémek lépcsőzetes kialakításának köszönhetően a lehető legkisebb területet veszi el a kert szintjén, felfelé haladva pedig a használat szerint növekszik a szintek alapterülete.

Tervezési program / használat / üzemeltetés

A konferenciaközpontok elemzése során világossá vált, hogy a terek sokféle használhatósága az épületek gazdaságos működtetése és fenntarthatósága szempontjából kiemelt fontosságú. Ez a rendezvényterek esetében viszonylag megszokott, azonban mi a multifunkcionalitást kiterjesztettük a ház teljes egészére. A pillérek szabályos kiosztása és a függőleges közlekedők elhelyezése által olyan terek jönnek létre, amelyek nagy szabadságot biztosítanak a különböző típusú használatoknak.

A kert szintjére került az étterem, amely függetlenül is képes működni a rendezvényközponttól. Ezt követi két parkolószint, amelyet a megszokottól eltérően nem a térszín alatt helyeztünk el. Így a mindennapokban is jól használható fedett-nyitott területet kapunk, amely akár önállóan is működhet: egyik nap piac, másik nap kiállítás, szükség esetén parkoló. A felső két szinten helyeztük el a rendezvényközpontot: az alsó szinten a lobby és az auditórium, míg a felső szinten a szekciótermek és az intézmény működéséhez szükséges adminisztrációs blokk található. Az épület vertikális közlekedését két közlekedőmaggal oldottuk meg, amelyből az egyik a díszlépcsővel ellátott közönségforgalmi útvonal, a másik pedig az üzemeltetési, irodai útvonal. A gépjárművek rámpán közlekednek, amelyet az épület közepén helyeztünk el. A rámpák biztosítják, hogy a ház köztérként működő szintjei bármikor elérhetőek legyenek, így nyitvatartásuk nincs a rendezvényközponthoz kötve.

Összegzés

Tervünk alapvetően két jelenségre keresett választ. Egyfelől a természet és az építészet megfelelő viszonyának megfogalmazására tettünk kísérletet; a Lővérekre jellemző zöld környezet és a tervezett épület mérete, valamint léptéke közötti egyensúly megteremtése volt a célunk. Másfelől újraértelmeztük és kiterjesztettük a konferencia- és rendezvényközpont multifunkcionális használatát az egész épületre, beleértve az eredetileg parkolásra használt területeket is.

Partizan Architecture

Szerk.: Hulesch Máté