Hévíz I. - Lázár Gyula nyertes pályaműve

A Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház távlati fejlesztésére kiírt ötletpályázatán Lázár Gyula első díjat nyert pályázata a park komplex környezetalakítását a fenntarthatóbb energetikai rendszerekkel hangolta össze.  

A szabályozási terv hiányosságai

A Hévíz város szabályozási tervét év végén fogadták el, azonban a tervezett módosítások nem kaptak teljes körű kibontakozást. Véleményem szerint a feladat komplex megoldásához szükséges a jogszabályt hozzáigazítani a pályázat során megfogalmazott ötletekhez, de annyi biztos, hogy a távlati gondolkodást és a megoldást „kapun” belül kell megtalálni, azaz elfogadva azt, hogy kórházként nem lehet hatékonyan és korszerűen üzemeltetni a pavilonsort célszerű azt panziók soraként üzemeltetni, de nem elfogadva, hogy az új és korszerű kórház menjen ki a telekről, költözzön le a déli oldalra, feladva ezzel a százéves múlttal rendelkező egymásra utaltságot, egymásra támaszkodást a tó és a Festetics grófok által elindított gyógyhely között. A szabályozás olyan beépítési paramétereket határoz meg, amelyek indokolatlanul szigorúak a felsőbb szabályozókhoz képest, a szerkezeti tervben megnyit bizonyos lehetőségeket, melyeket aztán a részletekben már nem dolgoz ki.

A fejlesztés irányai

A fedett fürdő és terápiás centrum korszerűsítése elkezdődött, a folyamatot be kell fejezni, azonban a betegek ingázása az északi és a déli végek között nem kívánatos. Volt rá korábban több elképzelés is, hogy félig vagy egészen süllyesztett módon, az épületsor előtt vagy mögött vezetett zárt folyosón történjen a napi vándorlás és nem pedig az épületek földszintjein lévő betegszobák előtt.

Közlekedés

A tervezett gyalogos út kialakítása miatt a megérkezés körforgalommal szabályozott, a szervizutat a dombbevágásban és rátelepített parkolóházon keresztül – a lehető legjobban elhúzva az épületsortól – fel kell vezetni a telek ény-i végében. Ez természetesen nem jelent átmenő forgalmat csakis célforgalmat, szabályozott rendszerben. A SPA hotel kibővül a D épülettel, így a szükséges betegforgalom a fedett fürdő irányába gyakorlatilag a C épülettől lesz indokolt, a felszabaduló út helyén süllyesztve bekapcsolja a B és A épületek közötti nyaktagból érkező vendégeket, akik a fedett fürdőbe zárt folyosón jutnak, ezért az ő beléptetésük a központi öltöző után történhet. Az új fogadó épület, és majd a tér túloldalán megépülő nővérszállás, illetve balneológiai központ gyakorlatilag a fejlesztés gócpontját jelenti.

Az új kórház a sétány déli végében az Ady Endre út mentén húzódik és az emeleti hídjával kényelmes összeköttetést biztosít a tófürdővel. A helyszíni bejárás emlékeztetőjében rögzítésre került, hogy a „Festetics fürdőházzal kapcsolatos elvárások az első emelettel kapcsolatosan:
- egyéni öltözőkből részben iszapkezelők bővítését megoldani;
- másrészt a kezelési anyagok, textíliák tárolókapacitásának bővítése, stb.”

A felvetés nagyon is indokolt, mert megépülése óta ezen a területen kialakított nagyszámú öltöző kabinra nincsen szükség, zuhanyzók is találhatók a lépcsőház keleti oldalán lévő öltözőkben, az iszap kezelők pedig saját zuhanyzókkal felszereltek. 

Mivel az Ötletpályázatban részletezett módon elhelyezésre javasolt új gyógyászati központ egyik stratégiai pontja a tófürdő zárt útvonalon történő megközelítésének igénye és a beruházói igény az iszapkezelők területének áttervezésére egybeesik, a két cél együttes megvalósításának nagy esélye van. A tervezett átjáró híd és a lépcsőházig-liftig vezető folyosó kialakítása két iszap kezelő helyiséget érint. A nyugati oldal középső területének átszervezésével visszapótoltuk a két iszap kezelőt és további 2 kezelőt alakítottunk ki, így az eredeti 4 kezelő helyett 6-ot fogunk biztosítani. Az átrendezéssel növekedett az iszappakoló funkciók területe: személyzeti öltöző-vizesblokk, textília raktárak, stb. de növekedett a kozmetika területe is, valamint az álló szolárium helyett fekvő szolárium elhelyezésére nyílt lehetőség.

Mivel további konkrét igény nem fogalmazódott meg, egyelőre meghagytunk egy átjárót a déli és északi oldal között, erre felfűzve megtartottuk az ott lévő öltöző kabinokat.

Az új üzemi épület kiszolgálja a kórházat mosodával, gyógyiszap előállításával, valamint a teljes műszaki személyzet adminisztrációs irodái is itt találhatók. A kazánház is ellátja a teljes fejlesztést, nemcsak a tófürdő épületeit.

Környezetalakítás

Nyugati véderdő – Rekreációs gyógypark

A nyugati véderdő – telepített erdő. Mai állapotában nem képviseli a területre jellemző erdők eredeti növénytársulását (Helleboro odoro- carpinetum). A terület nagy részén kívánatos ennek visszaállítása, amellyel bemutathatóvá válik a Dunántúli dombos tájak jellegzetes erdőképe.

Kívánatos a park-jelleg erősítése, és a terület egy-egy részének arborétum jellegű kialakítása is. A növények jó összeválogatásával egész évben vonzó célpont lehet a park, amellyel a kórház rekreációs tere lényegesen bővül és ezzel a túlzsúfolt központi park jelentősen tehermentesíthető, ugyanakkor a nagy átmenő gyalogos forgalmat nem szerető, nyugodt környezetre vágyók számára ez a terület ideális pihenőhellyé válhat.

Az erdő növényállományának cseréjét fokozatosan szabad csak elvégezni, hogy az átalakítás során is folyamatosan biztosítsa a vendégek pihenését, ez egyben biztosítja a különböző korú növényállomány kialakulását, mely az önfenntartó erdők kialakulásának alapja.

A parkrekonstrukciót az egészségügyi fakitermeléssel kell kezdeni, majd a nem kívánatos fafajok (akác, bálványfa stb.) kivágása után a célként kitűzött eredeti növénytársulás (Helleboro odoro-carpinetum) növényeit kell fokozatosan betelepíteni. A betelepítésnél ügyelni kell arra, hogy a lombkorona szint változatos legyen, vertikálisan és faj összetételben, a sétáló útvonalak mentén kialakuló szegélyeken.

A természetes erdőknél is vannak zártabb, ritkább erdőrészek és tisztások, melyet itt is be kell mutatni. Ezzel lehetőség nyílik árnyas, félárnyékos, és napos helyen való pihenésre, és gazdagabb növénybemutatásra is. A jelenlegi erdő aljnövényzete nagyon szegényes. Jól megválasztott, a termőhelyi körülményeket szerető, virágjával, lombjával díszítő, változatos aljnövényzettel is jelentősen emelhető a park színvonala.

A park sétaútvonalának kialakítása a meglévő úthálózat figyelembevételével készült úgy, hogy folyamatos sétaútvonalak alakuljanak ki. Ezek a sétaútvonalak – a terep adottságai révén – különböző lejtésűek, amellyel különböző nehézségi fokú sétakörök alakíthatók ki, így ez a gyógyterápia része lehet.

Erdei tornapályaként is használható a terület. A sétaútvonalak egyik “nagyköre” mentén – gyepes tisztásokon – erdei tornaeszközöket, kültéri fitness berendezéseket javasolunk elhelyezni. A tisztásokat cserjegyűrűvel vettük körül, hogy a torna intim helyen legyen, és a tornaeszközök ne zavarják a park látványát. Egy nagyobb tisztás kialakításával lehetőséget adunk szervezett, csoportos tornáztatásra is. A parkrekonstrukció tervezett kialakításával a ma alig használt park a kórház és a lakosság számára egy nagyon értékes területté válhat.

Északi véderdő – Láperdő jellegű gyógypark

A tófürdő északi részén található véderdő a tó párakupolájának védelmében jelentős szerepet játszik, mivel az uralkodó szélirány északi. A tó körül ugyanakkor az északi véderdő a legidősebb erdőállományok közé tartozik, ahol a fák egy része már csúcsszáradásos, vagy lábon száradt – balesetveszélyes. 

Gondot okoz, hogy a faállomány közel egykorú, zárt állományú, ezáltal e területek fái önállóan nem ifjodnak, egyszerre öregednek meg és dőlnek ki. Az erdészeti kezelés általában nem önfenntartó erdők kialakítására törekszik. Ez hibás gyakorlat a Hévízi tó környezetében, ez vezetett a mai állapothoz. Hibás szemlélet a sűrű - növények eredeti koronaszintjét nem figyelembe vevő - telepítési gyakorlat is, mert így néhány év alatt felkopaszodott, csúnya egyedek jönnek létre. Ilyen volt a legutóbbi éger telepítés a keleti véderdőben.

Az erdő cserjeszintje gyér, választékban szegény. Az északi véderdő felújítása halaszthatatlan, de a felújítást csak fokozatosan, hosszabb idő alatt, kisebb vágás területekkel (szálaló vágásokkal) végrehajtott átalakítással szabad megoldani. A fokozatos felújítási elv betartása mellett törekedni kell az őshonos fajok túlsúlyának elérésére – minél hamarabb.

A fő faj (fajok) kiválasztása, elterjedésének elősegítése mellett ügyelni kell arra, hogy – termőhely-típusra jellemzően – megfelelő mennyiségű elegyfaj is betelepítésre kerüljön. A kitűzött arányt célszerű betartani a foltszerű felújítási egységekben is, amely által változatos erdőkép alakul ki.

A felújítási területeken foltokban sem szabad ún. kivágást (végkitermelést) alkalmazni, hanem az idős fák közül is ki kell választani a vélhetően még több évet, évtizedet élő egyedeket és azokat „hagyásfaként” meghagyni, így a kívánatos különböző korú állomány hamar létrejöhet, a végső cél ugyanis a természetes önfenntartó erdőállapot elérése. A helyes erdőgazdálkodás biztosítani tudja, hogy az élővilág számára az élőhely a természetes erdőkhöz hasonló legyen.

A láperdő fennmaradásának döntő feltétele a talajvíz szintjének állandósága. Ez a Hévízi tó környezetében átlagban 40-60 (100) cm közötti. A tó mellett 40-60 cm, távolabb 60-100 cm. Az elmúlt időszakban néhány éves száraz periódus bizonyította, hogy a jelenlegi vízlevezető rendszer nem tökéletes. A tó vize néhány nap alatt kicserélődik ugyan, de ez a víz a két levezető csatornán gyorsan távozik a területről, ezáltal a tótól távolodva a vízszint – száraz periódusokban – egy kritikus szint alá csökkenhet ami veszélyezteti a láperdő létét, mert a láperdő fáinak gyökérzete zömmel a talajréteg felső 40-60 cm-es rétegében van.

A tervben javasolt változtatás, mely szerint az északi levezető csatorna helyett egy természetes, kanyargó patak lenne – tó öblösödésekkel, természetes hatású zsilipeléssel – megoldaná a vízszint szabályozását az erdő tótól távoli területein is. Ez egyben a láperdők természetes állapotához jobban közelít, a természetes élőhely feltételeket jobban biztosító megoldás, mint a levezető árok. A patakok, tó öblösödések vízi és vízparti növényzete jelentősen gazdagíthatja a láperdő jelenlegi szegényes cserje- és gyepszintjét, és jobb feltételeket biztosít a vízi és vízparti fauna számára is. Érdemes helyenként feltöltéssel kisebb dombokat is kialakítani, így a növényválaszték jelentősen bővíthető, mivel a fák gyökereinek zöme, ugyanakkor a tőzeg jelentős süllyedése felveti a feltöltés igényét is a terület jelentős részén.

A véderdőnek elsődleges funkciója, hogy védje a Hévízi tó kívánatos klímáját, de másodlagos funkciók is igen értékesek lehetnek szakszerű kialakítással.
A véderdő jelenlegi gyalogútjai főleg az átmenő gyalogos forgalom lebonyolítását szolgálják. A tervezett úthálózattal úgy tártuk fel az erdőt, hogy az – a véderdő alapfunkcióját nem zavarva – kellemes sétákra adjon lehetőséget.

Keleti véderdő – Fejlesztési terület

A kemping és a tervezett Balneológiai Központ épülete közötti terület adottságai miatt igen változatos felhasználási lehetőséget nyújt. Az Ady Endre út mellett egy, a területre jellemző tócsákkal tarkított, általában magas talajvizű erdőfolt van, amelynek javasoljuk megtartását. A mellette lévő lapos területre egy békés hangulatot, kellemes pihenést nyújtó park kialakítását javasoljuk, mely a kemping és a városközpont közelsége miatt jelentős.  A balneológiai kutató központ és a környezetében elhelyezett parkoló szintjei miatt ez egy jelentősebb földtakarást igényel, amelyet egy olyan dombvonulattal javasolunk megoldani, melyben egy sétány nagy vonzerő lehet. Itt bemutatható lehetne a Dunántúli szőlő- és borkultúra a szőlő műveléstől a borelőállításig, a táj kőkínálata a felhasználás gazdag múltjával, a Dunántúl élővilága akvárium, terrárium, növényvilág.

A szabad területen fűszer, gyógynövény bemutató – sziklák között és sík területen, évelő és egynyári virágbemutatók, stb. A dunántúli fazekasság gazdag kínálata is igen vonzó lehetne.

Keleti véderdő – láperdő jellegű gyógypark

A tófürdő keleti részén található véderdő funkciója azonos az északi véderdőével, de az uralkodó szélirány miatt szerepe kisebb. Az erdő növényállományának kora vegyes – az északi részén idős, kiöregedő, a déli részén új éger telepítés van. Gondot okoz, hogy az idős állomány itt is egykorú, így a felújítást az északi véderdőnél leírtak szerint kell elvégezni.

A fiatal éger telepítés igen sűrű, elegytelen erdőfolt. Itt a felkopaszodás elkerülése érdekében sürgősen gyéríteni kell, és ezzel egy időben a kívánt elegyes állapotot létrehozni. A láperdő talajvízszintjének stabilizálása érdekében itt is patak és lápi tórendszer létesítését javasoljuk. A természetes lápi erdők látványához hozzátartoznak a pocsolyák, tocsogók, tavak, mely természetes állapotot javasoljuk mesterségesen létrehozni. Ezzel gazdagodna az élőhely és az erdő látványa is.

A keleti véderdő tervezett rekonstrukciójával ugyanazok a környezeti javulások, használati előnyök jönnek létre, mint amiket az északi véderdőnél részletesen tárgyaltunk.

Fejlesztési terület

A déli levezető csatorna mentén a rendezési terv minimális módosítását javasoljuk. A védett mocsári ciprus fasor jelenleg a mozgássérültek parkolójába fut be. Ez a megoldás nagyon rossz, ezért javasoljuk a parkoló áthelyezését a jelenleg 934/4 hrsz. számú terület roncsolt (épületek által beépített) részére, ami pont a fürdő keleti bejáratával szemben található, így helye ideálisabb az előzőnél. Ez lehetővé teszi a fasor meghosszabbítását az újonnan kialakított vendéglátó szolgáltató alközpontig, ahol a fasor tengelyébe egy szökőkutas teresedést terveztünk. Ez a megoldás méltó a védett fasor lezárására.

A déli levezető csatorna Ady Endre utcai torkolatának terv szerinti átalakítását javasoljuk. Ennek lényege, hogy a Hévízi-tóból kiáramló víz először egy kis tóba ömlene, amely körül egy vendéglátó, szolgáltató központ alakulhatna ki, kiülő teraszokkal, pihenő helyekkel, árusító pavilonokkal. Ezzel a múltat is idézzük, mert régen a lefolyó csatorna melletti Jókai ház szomszédságában volt az „Alsó vendéglő”, a csatorna bal partján. Most itt volna a fasort záró szökőkutas tér a pavilonos térrel, a vendéglátó-klub épület pedig a csatorna jobb oldalára kerülne.
A tó létesítését fontosnak tartjuk, mert Hévíz a vizek városa ugyan, de vízpart közelébe csak korlátozásokkal lehet jutni, mivel azok zömmel a tófürdő és a kemping területén vannak. A Szolgáltató alközpont azért is fontos, mert a tó keleti bejárata közelében nincs ilyen jellegű szolgáltatás.

Hibásnak tartjuk a déli levezető csatorna mentén a gyalogos mozgás megakadályozását a kemping területének bekerítésével, ezért a jövőben legalább az északi oldalon biztosítani kell a szabad áthaladást a csatorna mellett (Vízügyi törvények is előírják). Javasoljuk még a kemping melletti lápterület erdőfoltjainak megtartását, valamint a lápteknő szélén egy üvegház telepítését, ami nagyon sok helyen kísérője volt az ilyen nagyságú parkoknak. Az itt nevelt és teleltetett délszaki növényekkel is gazdagítható a tó környezete.

Központi park

A park telepített gyűjteményes kert, ahol a honos növényállomány nem jellemző, az arborétum jelleg a domináns. Mivel ez a park a város legjelentősebb intenzív kezelésű – nagy kiterjedésű zöldterülete, ezért továbbra is cél az arborétum jelleg megtartása, a meglévő értékes növényállomány fajtakörének bővítése a gyűjteményes kertek növényállományához méltó különleges fajokkal és fajtákkal.

A park természeti adottságai lehetővé teszik, hogy a hazánkban különlegességnek számító szubtrópusi éghajlathoz kötődő növényfajtákat is alkalmazzunk, melyeknél a hazai körülményekhez való alkalmazkodó képességet vizsgálni kell. Kívánatos, hogy a véderdők és park határvonalának környezetében honos növényállomány is megjelenjen, hogy a két zöldterület átmenete harmonikus legyen.

A parkterület stílusában és funkciójában is két kertrészletre tagolódik: az architektonikus elven épült Schulhof sétányra a történeti tájkertre. Az architektonikus kert a park kapuja, elegáns korzója és találkozóhelye a nyüzsgést kedvelők pihenőhelye. Ez a parkrész színvonalas előteret biztosít a parkot szegélyező értékes épületegyüttesnek, és jó átmenetet képez a már túlzsúfolt város és a kórház nyugodt környezete között. A történeti tájkert főleg a látvány, a pihenés területe, sétautakkal, pihenőhelyekkel, növénybemutatókkal.

A park „főterének” az architektonikus parkrésznek a jövőben olyan színvonalúnak kell lennie, hogy méltón reprezentálja az egyedülálló adottságú Hévízi tó környezetét. Igényes kialakítású kapuzatnak szántuk a két soros mellszobor sort, amellyel Hévíz alakításának, fejlesztésének neves emberei iránti tiszteletét fejezné ki az utókor. A színvonal javítását egy elegáns parkkialakítással, csobogókkal, szökőkutakkal, kútházzal, tündérrózsa bemutató vízmedencével, kerti vázák elhelyezésével kívántunk elérni.

Az architektonikus kertre jellemző szimmetriát kívántuk helyreállítani azzal, hogy a kéttengelyes kertet átalakítottuk egy hangsúlyos középtengelyű és két melléktengelyű szimmetrikus kertté.

Épületgépészet, hőellátás

Elsősorban az Ady Endre út északi és déli oldalára kerülő új épületek közül elsődleges – a forgalom és a működés újragondolása mellett – az új gyógyászati centrum épület, tőle nyugatra fogadóépület, központi recepció és a parkolóház. Az épületek energia tudatos szemlélettel, korszerűséggel készülnek, nagy hatékonyságú rendszerekkel, és berendezésekkel.

Energia ellátás

Hévízi tóból távozó termálvíz hőhasznosító rendszereinek nagy szerepe van. A tóból a Déli zsilip bukógátján keresztül folyamatosan távozik kb. 400 l/s= 1440 m3/h) vízmennyiség, ami még úgy is lehűthető téli állapotban, pl. 4°C hőmérséklettel, hogy így sem várható az elvezető csatorna, majd a patak lefagyása egészen a Zala folyóba beömlésig, vagyis ettől a növény és állatvilágban károsodás nem fordulhat elő.

A vízmennyiség lehűtésével hőszivattyús hőhasznosítással, kb. 5760 KW hő nyerhető ki, amiből 6800 KW fűtési hőhasznosítás lehetséges. Ennek a mennyiségnek max. 60%-ra van szükség, a tervezett kórházi fejlesztéseket is figyelembe véve. A hőszivattyús hőhasznosításnál előállítható max. 60°C hőmérsékletű víz elegendő a teljes fejlesztés, egyben a Tófürdő teljes hőellátásának fedezéséhez is. A tó elfolyó vízének hőhasznosítása az összes új fejlesztést képes lefedni 100 % mértékben.

1. A földgáz tüzelésű kazánházak: teljes tartalék biztosítására a teljes igény lefedésére készülnek, egy tömbkazánház vagy több kisebb kazánház kialakításban, csak magas hatásfokú kondenzációs rendszerekkel.

2. Szellőztetési rendszerek: az energiatudatos építéshez illő nagy légzárású, fokozott hőszigetelésű nyílászárók alkalmazása megköveteli a teljes zárt területek mesterséges szellőztetését, nagy hatásfokú hővisszanyerő rendszerekkel, és a nyári távozó levegőre ráfűtő, a friss befúvásos levegőt lehűtő hőszivattyús léghűtéssel. A gyógyászati épület szellőztetési rendszerei és valamennyi rendszer az érvényben lévő előírások szerinti szellőztetést, higiéniás és komfort szellőztetést biztosítva.

3. Hűtés: A tervezendő szellőztetésekben a távozó levegőre ráfűtő, a belépő levegőt hűtő hőszivattyús beépített hűtést alakítunk ki. Ez a levegő hűtését a szellőztető gépekkel egybeépítve, a fűtési idényben nagy hatékonyságú, nem hőszivattyús üzemű hővisszanyerővel ellátva üzemel, ami célszerű és hatékony.

A távozó termálvizet hőszivattyúzásra hasznosító rendszer képes hűteni, amikor a hőszivattyúk primer (hideg) oldalából kinyert hűtést a szekunder (fűtési oldal) fel tudja használni (sajnos ez nyáron minimális, lényegében csak HMV), és amikor a szekunder oldalon elvezetendő hőt a távozó hulladék termálvíz el tudja vezetni. Ezért a hőszivattyús rendszerről való hűtést, korlátozott kiegészítő rendszerként való hasznosításra javasoljuk.

A jelentős hűtési igényt léghűtéses folyadékhűtő berendezésekkel kell kielégíteni. A folyadékhűtő gépek távozó levegő hőtartalmát korlátozottan (max 25%) a használati melegvíz-termelésre lehet hasznosítani.

4. Célszerű Jelentős mértékben használni a napenergia hasznosító áramtermelő rendszereket, amelyeket déli tájolású tetőszerkezeteken nagy mennyiségben lehet elhelyezni.

5. Valamennyi rendszer teljes automatikával és épületfelügyeleti eszközökkel kell ellátni, hogy a rendszer működése követhető és szabályozható legyen.