Az építész mesteriskola XIV. ciklusának pályázata, melyet Reimholz Péter mesterrel, Takács Sándor kollégámmal nyertünk meg, lehetőséget adott egy több mint 4000 m2-es irodaház, nagyterem komplex tervezésére. A nyertes tervet félretéve kellett folytatni a munkát a megbízó önkormányzat polgármesterének értetlensége miatt. Higgadt, a helyi építészeti burjánzásokkal szembehelyezkedő formálási módot és anyagokat választottunk vezérfonálul. Nem hivalkodó és monumentális hivatalt, hanem szinte észrevétlenül jól használható közintézményt, jól élhető városi teret alkottunk. Az épület funkcionálisan is két, jól elkülönülő tömegre bomlik, ami szinte az egyetlen még a pályaműből átmentett elképzelés. A nagy irodai blokkra és a nagyterem tömbjére. A saroktelken épült két tömeg "l" alakban kis, eddig nem létező városház teret zár közre. A teljes épület illetve a tér kőburkolatos része alápincézett, itt van a hátsó fronton kialakított közből megközelíthető mélygarázs. A teret a járdáktól és az úttesttől a tereplejtés miatt támfalak választják el, ami a belső oldalon padokat rejt. A támfalak mellé füvesített rézsűk futnak fel, a térről az épület északnyugati végén lépcső vezet az utcaszintre.
Tömegformálásában kisvárosias léptéket igyekeztünk kölcsönözni az egyébként nem idevaló méretű hatalmas háznak. Így a már említett tereplejtést és földrézsűket a tér, azaz a leginkább szem előtt lévő front felől az irodaszárny méretcsökkentésére használtuk. Az épület főbejárata a tér felől így a második szintre került, és innen nézve csak egy szint került fölébe. Az északi szomszéd szálloda hatalmas fenyőfái mögött a hátsó traktus négy szintje mind a négy évszakban megbújik. A nagyterem földszintes és karzatos, nagy belmagasságú tömege szintén nem magasabb a tér felől nézve, mint az irodaszárny. A két tömböt földszintes nyaktag köti össze. A hivatali épület főbejárata mellett ez a nyaktag adja a nagyterem önálló rendezvényteremként való használhatósága miatt az épület másik vendég bejáróját. Itt kapott helyet a büfé is, mely jó időben a városháztéren szabadtéri kávézóként üzemel. A büfé fogyasztótere a főbejárati előcsarnokkal egy légteret képez, melyet eltolható, áttört, mobil válaszfallal le lehet zárni, így funkcionálisan jól elkülöníthetőek esti vagy hétvégi rendezvény esetében.
Az irodaépület jellemzően középfolyosós elrendezését minden szinten feloldottuk. A (bejárati) földszinten nagyjából középen érkezünk a házba. Itt az előcsarnok és a hozzá kapcsolódó nagyterem az előtér és büfé (nyaktag) térbővülete a térre való közvetlen kilátással. Az emeleten a helyenként kétszintessé válik a folyosó. A legfelső szinten már csak az északkeleti traktusba nyílnak irodák, a másik irányba galéria néz. Így a gazdaságos, de nem túl barátságos középfolyosót sehol nem érzékeli az ember. Nem kell egy bürokratikus falanszterben éreznie magát sem a vendégnek, sem az itt dolgozónak.
A két bütühomlokzaton az alagsortól a tetőszerkezetig futó vízszintes osztású üvegfalon keresztül nyílik kilátás. A vendégforgalmi szinteket a liften kívül íves köpenyfalú, húzottkarú lépcső köti össze, mely ív kivetül a főhomlokzatra is, a bejárat helyzetét jelölendő. A mélygarázzsal egy szintben lévő irodaszárny igazi földszintjén gazdasági helyiségek, kazánház, komoly klímagépház kaptak helyet. A nagyterem funkciója kivitelezés közben kibővült. Színházteret kellett készíteni belőle, melyre alkalmatlan volt háttérhelyiségek híján, centrális és oldalablakokkal felszerelt tér lévén. Nem tökéletesen ugyan, de belsőépítészeti eszközökkel oldottuk meg a problémát.
Az épület külső burkolóanyaga fehér mészhomok tégla és olajzöld természetes pala. Sajnos a térburkolásnál már nem maradt elég pénz természetes kőre, így ott viacolor, míg a külső lépcsők és fal lezárások, párkányok faragott mészkő burkolatúak. A nagyterem és a nyaktag cinklemez, míg a fejépület természetes palafedést kapott. Acélszürke acéltokos nyílászárók az általánosak, ez alól a két főbejárat kétszárnyú keményfa ajtaja a kivétel. Meggyőződésem szerinti adalékkal sikerült kiegészíteni az építészet kelléktárát. Bevonva a mellőzött társművészetet, ötvösök által készített modern órajáték boldogítja a téren tartózkodókat.
Ifj. Benczúr László