Híd a patakra

Fahíd, kiállítótér és kilátó is egy helyen - Borbás Renáta tervében a Mezőszilas környékén is átfolyó Bozót-patak jelenleg romos, egyik árvíz áztatta fahídját gondolta újra. A funkció mellett a külcsín is fontos volt, hogy a terület bekapcsolódjon a környék vérkeringésébe. Munkájáért MÉSZ-MÉK kiemelt diplomadíjban részesült, építészet témában. 

"Egy dunántúli falu azonban tökéletesen pótolta életemben a szülőföldet, Mezőszilas, apám szülőfaluja, ahol szinte valamennyi vakációmat töltöttem (...) a faluval volt mélyebb a kapcsolatom. Azok a fogalmak, amelyek a nyelvben a legősibb, ott képződtek, legerősebb és legállandóbb emlékeim a szilasiak."
Németh László

Témaválasztás

A félév során a téma irányítottan zajlott. A diplomatervezés két kulcsszava a víz és az építészet. Mindkét szó önmagában is nagyon mély jelentőséggel bír. A köztük levő kapcsolat megfogalmazása, majd ezek absztrahálása igazi kihívás. Fontosnak tartottam, hogy a választott téma egy aktuális problémára reagáljon, a koncepció során választ adjon rá. A falumban, Mezőszilason régóta aktuális probléma a Bozót-patak által a faluszövettől leválasztódott területhez való közlekedés, ezt a jelenlegi fahíd rendkívül rossz állapota indokolja.

Mezőszilas Fejér megye déli részén található, a megyeszékhelytől körülbelül 45 km-re. A régi időkben a település a Bozót-patak partja körül épült ki, mely így kettéválasztja a vidéket. Ma már a víz által elhatárolt két egység különböző rendeltetésű. A nyugati oldal a lakott településszövet, míg a keleti részen kevés család él, viszont meghatározó magja a vízfolyással párhuzamosan kiépült borospincesor.

A területen három híd erősíti a túlpart és a település kapcsolatát, a centrumban található és rehabilitálandó híd az, amelyet csak gyalogos-kerékpáros közlekedésre lehet használni. A Bozót-patak és vidéke különleges ökoszisztémával rendelkezik, a terület több hektáron elmocsarasodott, felületét magasra növő nádak borítják. A mocsarasodás oka pedig, hogy amikor hosszú évtizedekkel ezelőtt készítették a Mezőszilast és Sárbogárdot összekötő bekötőutat, a patak mederkotrásáról – amely pont merőleges az útszakaszra - nem gondoskodtak. Így a víz több helyen medrét elhagyva talajvízként vonul végig folyási irányában. Ezt a „problémát” sokáig nem orvosolták, a területet az idő múlásával bozótok és nádas élőhelyek kezdték benőni. Saját élővilággal rendelkezik, több védett madárfaj fészkel itt, például a cserregő nádiposzáta, vagy a nádirigó. Mára a területet a Duna-Ipoly Nemzeti Park védett területként tartja nyilván.






A falunak a 2000-es évek elején volt egy teljes turisztikai területfejlesztési koncepciója, amellyel végül nem pályáztak, azonban egyértelműen kifejezi, hogy a településnek szándéka volt / van vele. Az alapos felmérés segített a témában mélyebben elmélyülni és megismerni a vidék különlegességeit. A probléma alaposabb utánolvasása indította el azt a gondolatot, miszerint érdemes lenne foglalkozni akár „indító lépésként” a terület fejlesztésével, és megoldást adni egy új híd formájában a jelenlegi átközlekedési nehézségre.

A jelenlegi híd állapota

A patak átkelési lehetőségei közül a terv alapján a középső hidat értelmeztem át. Szerkezeti elemei kezeletlen, nyers faanyagúak, járófelülete a funkcióját kielégítő, azonban egyenetlen kialakítású deszkaburkolat. Az évtizedek során újbóli javításra szorul a folyamatos karbantartás hiányának okából. A régi időkben a híd járófelületének korrigálását szőlővesszők összefonásával végezték, ma már időről időre teljes cserét kap. Jelenlegi állapota szerint a feladatát nem képes ellátni az átjáró. A felülete korhadt és több helyen beszakadt, korláttal nem rendelkezik, és nem megfelelő magasságú, hiszen a tavaszi áradások következtében az átjárás lehetetlen a területen. A helyszíni bejárás során többszöri átgondolás után, a kelleténél jóval több időre volt szükség az átkelésre.

Funkciók

Olyan egység megalkotása volt a cél, mely eredeti funkciója mellett látogatásra is érdemes, s így az emberek, helybeliek és látogatók, közelebb kerülnek a természethez és Mezőszilashoz. Ennek függvényében a hídban helyet kapott egy kiállító tér és egy kilátó is, melyek által a Bozót-patak környezetének megismerése lehetséges. Mindeközben az eredeti funkció fontossága, a biztonságos átkelés lehetősége is adott.

Kapcsolatok

Kötődés alakul ki a régi híd helye és az új, kiegészített funkciójú híd között. A megtartott, eredeti ösvény talajfeltöltést kap, hiszen az áradások megviselték a környék talajrétegződéseit, több nagyobb elmocsarasodott terület alakult ki. A feltöltéssel együtt értelmezett ösvény teljes mértékben kijelöli az új építmény területi és "alaprajzi" helyzetét.

Átközlekedő felületek a hídon

A híd legfontosabb funkciója, hogy összeköti a patak két partját, tehát biztosítja az átközlekedést. Ezért a közlekedő felületek egyértelműen megadják a funkciókat. Fontosnak tartottam, hogy az egység használói részét képezzék az egésznek, ezért a közlekedőfelületek találkozási pontja a kilátó földszinti részén található. Az a személy, aki át szeretne jutni a hídon, a legegyszerűbb módon teheti ezt meg, áthaladva a kilátón folytathatja útját a megadott vonalon. Aki pedig a kiállító teret vagy a kilátót szeretné meglátogatni kisebb körültekintés után szintén megtalálja a szükséges nyomvonalat. A híd teljes közlekedőfelületét rámpák, lépcső és közlekedők alkotják.

Kilátó

A kilátó a híd azon részét képezi, mely megjelöli az egységet. Zászlóként emelkedik a nádas fölé jelezve a külső szemlélőnek a történést. Központi egységként funkcionál, a híd látogatója mindenképp betér a kilátó tömbbe, függetlenül attól, hogy a továbbiakban melyik útvonalat választja. Formája erősséget sugároz , azonban a ferde alakítású falai a szélfútta nád képére engednek asszociálni. Burkolata teljes felületű deszkázat, a tetején kialakított nyílás biztosítja a funkció működését. A kilátóba lépcső vezet fel, 20x20cm-es kialakítású, gerendagyámolítású, homloklap nélküli, deszkaburkolatú közlekedő felület, mely a kilátó szerkezetéhez kapcsolódik. A kilátó második szintjére felérve lehetőség adódik átközlekedni a kiállítótérbe.

Kiállítótér

A kiállítótér állandó bemutatói anyaggal rendelkezik, amely a patak élővilágát hivatott elmesélni. Németh Lászlót (Kossuth-díjas magyar író és esszéista) fontos szál fűzte Mezőszilashoz. Nagyszülei a településen éltek, gyermekkorában minden nyarát itt töltötte. Írói munkásságának szerves részét képezték a szilasi élmények és emlékek, mindig nagy szeretettel nyilatkozott a faluról. A felérkezéskor egy Németh László idézet fogadja a látogatót, mely így hangzik:

"Én a kinyilatkoztatott igazságok elsőbbségét nem vonom kétségbe. De vannak kérdések, amelyekben nem történt kinyilatkoztatás. Isten csak az erkölcs és a szeretet kérdéseiben tartotta fontosnak, hogy mintegy személyesen szóljon, az olyan kérdéseket, mint a természet szerkezete, tévelygő eszünk tornájául hagyta."

A faburkolatra szerelt szintén faanyagú installáció sémaábrákon keresztül veszi sorra az itt élő fajok előfordulását és sajátos jellemzőit. A csőben ülőfelületek is helyet kaptak, melyek a pihenést, a várakozást, az elmélyülést segítik.

Borbás Renáta