Virág Evelin diplomamunkájában Nagytéténybe, a Hárosi Duna-ág közelébe tervezett hidrokultúrás növényfarmot. Egy ilyen létesítmény, amelyben a növényeket nem a földbe, hanem egymás felett, függesztve helyezik el, a terület későbbi fejlesztéseinek is hasznos kiegészítő funkciója lehetne.
BEVEZETÉS
A témafelvetés kiindulópontja egy olyan terv létrehozása volt, amely nemcsak építészeti hozzáállásában, hanem funkciójában is a fenntarthatóságot képviseli és a jövő problémáinak kérdéskörével foglalkozik.
Napjaink és a következő évtizedek egyik legnagyobb kihívása a növekvő népesség élelmezése. A Föld területei és édesvíz tartalékai egy ponton túl nem tudnak lépést tartani a megnövekedett igény kiszolgálásával, a probléma megoldásához pedig a mezőgazdaság fejlesztésén keresztül kaphatunk választ.
A kutatók és fejlesztők több évtizede dolgoznak a mezőgazdaság fenntartható módjainak kialakításán, e megoldások egyike az úgynevezett hidrokultúrás vertikális növénytermesztés. Ennek lényege a termőföldigény és a vízfelhasználás minimalizálása. A hidrokultúrás növénytermesztés már több évtizede bevett gyakorlatként működik több országban például Hollandiában, Szingapúrban, de Magyarországon is.
A FUNKCIÓRÓL RÖVIDEN
A hidrokultúrás növénytermesztés lényege, hogy a növényeket nem termőföldbe ültetjük horizontálisan, hanem egymás felett, vertikálisan helyezzük el, a tápanyagot pedig nem közvetlenül a talajból szívják magukba, hanem a tápanyagdúsított vízből. Ezáltal jóval kisebb területen is megoldható a termelés, akár a zsúfolt nagyvárosokban is. A víz keringetésének köszönhetően a termesztett növénytől függően 70-90 %-kal kevesebb víz szükséges.
A vertikális növénytermesztés beltéren, üvegházakban történik, így könnyedén szabályozható a hőmérséklet, páratartalom, fényellátás, és minden olyan tényező, amelyek befolyásolhatják a termő időszakot, továbbá a növények a kártevőknek és szélsőséges meteorológia körülményeknek sincsenek annyira kitéve.
A tervezett növényfarm azonban nemcsak a növények termesztésének lenne helyszíne, hanem a fenntartható agrármegoldások kutatásának és fejlesztésének is. A tervezett növényfarmon többféle növényt termesztenének, amelyek különböző technológiai megoldásokat igényelnek, ezzel teret adva a minél szélesebb körű kutatási és fejlesztési lehetőségeknek.
Továbbá a farm a termesztés megismertetésének és népszerűsítésének is helyszíne lenne. Mivel szintén fontos feladat, hogy a fogyasztók, mind a fiatalabb mind az idősebb korosztály, edukálódhasson a mezőgazdaság fejlesztésének fontosságáról és lehetőségeiről, meghatározó szerepéről a klímaváltozásban.
HELYSZÍN
A tervezési terület jelenleg beépítetlen, fejlesztésre váró terület, nyugatról az M0-s autópálya, keletről egy kertes-családiházas beépítésű övezet, északról a 6-os főút, délről pedig a Hárosi Duna-ág fogja közre. Alacsony intenzív beépítésű lakóparkok és egyéb kiegészítő funkciók kialakítására ideális környezet, mind természeti, mind infrastrukturális szempontból, ezért úgy feltételeztem, hogy a jövőben lakópark-beruházások indulnak a területen.
A terület egyik leginkább kötött része az M0-s autópálya menti szakasz a zajszennyezés miatt. Itt csak úgymond másodlagos funkciók elhelyezése célszerű, ezért választottam a farm helyszínéül ezt a területet, ami mintegy zajvédőmezőként tudna működni, így teremtve jobb környezetet a lakóparkoknak.
A területen továbbá található több természetvédelmi erdőség, értékes facsoport és fasor. Ezek megvédésével, megtartásával rajzolódott ki a területek kialakítása és a tervezési telek beépítése.
Az üvegházak és a lakóparkok közé helyeztem el a farmhoz tartozó kiegészítő funkciókat és egy sétányt a fasor és facsoportok mentén, amely egyik végén a Duna, másik végén egy öko-piac található. Ez képez egy átmeneti zónát a farm és a későbbi lakóparkok számára.
HOMLOKZAT- ÉS TÖMEGALAKÍTÁS
Az épület közel 30 ezer m2, homlokzata 280+70 méter hosszú, így az egyik legfontosabb szempont a homlokzat és tömegalakítás során az volt, hogy minél befogadhatóbb, emberközelibb léptékű legyen, elkerülve a monotonitást, mégis őszintén megmutatva a funkciót.
A tervezés során a másik kulcsszempont az volt, hogy az egyes kiegészítő funkciók a növénytermesztés színterének elemei legyenek és ne attól különálló objektumként jelenjenek meg. Az előreugró üvegházakban kaptak helyet az egyes kiegészítő funkciók, amelyek zárt terei könnyűszerkezetes fadobozokként vannak elszórva 2 szinten, egy híddal összekötve. A cél a dobozok üvegházakon belüli minél légiesebb elhelyezése volt.
A földszinti dobozok a közvetlen természetes kapcsolatot kevésbé igénylő funkciókat tartalmazzák, mint öltöző, vizesblokk vagy LED-labor, ezek teteje teraszként működik az emeleti dobozokhoz kapcsolódva. Viszont az emeleti dobozok mindegyikében biztosított a természetes szellőzés és a közvetlen nagyfény, ide kerülnek a huzamosabb emberi tartózkodásra szolgáló funkciók, mint irodák, laborok, előadó szobák vagy teakonyha. Ezen emeleti dobozok a homlokzaton is megjelennek, kibukkannak a maguk ritmusában, tovább oldva a hosszú homlokzati felületet.
SZERKEZET
Az üvegházak acélszerkezetűek, 10x10 m raszterű H acélszelvény keretek sorolásával, rácsostartó merevítéssel készülnek. A fejépületek határoló szerkezete 3 rétegű hőszigetelő üvegezésű függönyfal, de a fő növénytermesztés normál üvegezéssel ellátott üvegházakban történik.
KOMFORT
Az épületen belül három különböző komfortszintű rész található. Az első az üvegházaké, ahol a mikroklíma a növénytermesztésnek kedvez, a hármas a zárt dobozoké, amelyek a huzamos emberi tartózkodásra legmegfelelőbbek és a kettő közötti átfedésben a fejépületek légtere, amely a növénytermesztésnek és emberi tartózkodásnak egyaránt megfelelő.
Virág Evelin
Szerk.: Winkler Márk