Épületek/Középület

Hippokratész elvei az építészetben - Szent Imre Kórház "K" épület

2011.05.04. 10:49

A Szent Imre Kórház felújítása, bővítése során elkészült ”C” épületet már bemutattuk, most a ”K” épület ismertetésére kerül sor. A tervek kidolgozása során az építész, Schrammel Zoltán törekedett rá, hogy biztosítsa a Maslow piramis négy tényezőjét, a mozgást, s komfortot, a kompetenciát és a kontrollt. Más szóval, hogy méltó emberi környezetet nyújtson a gyógyulásra váróknak.

„K” ÉPÜLET
Egy kórház vagy új kórházi épület tervezése különleges feladat a középületek között. „Használói” olyan pillanatban találkoznak a házzal, amely általában életük nehéz időszakát képezi – önmaguk szorulnak ellátásra, hozzátartozóik betegek, fájdalmaik vannak, kiszolgáltatottak, félne, stb. Ezek a hatások az emberi szervezetben egyetlen szóval összefoglalható jelenséget okoznak: a stresszt.

 

 

 

A stressz hatása alatt viszonyunk a környezetünkhöz megváltozik, a vele szemben támasztott követelményeink ugrásszerűen megnőnek és kihegyeződnek az alapvető életfunkciók védelme felé. Ebben az állapotban ugyanaz a tér, anyag, információs rendszer stb. mást jelent számunkra, mint nyugalmi állapotban.

A kiszolgáltatott betegek alapvető viszonya a környezetükhöz elsősorban érzelmi. Ott érzik jobban magukat, ahol a környezet a Maslow piramis teljes volumenét biztosítja számukra. A pszichológusok ezt négy tényezőre bontják le:

a./ mozgás
A mozgás az élet jele. A kórházban fekvés nem feltétlenül jelent egyet a mozdulatlanságra ítéltséggel. Az egyik legnagyobb belsőépítészeti kihívás a veszélymentes, ellenőrizhető mozgásterek kialakítása.

b./ komfort
Az ember betegsége idején erősen igényli a komfortot, a fizikai „kényeztetést”. Ez kiterjed a hőmérsékletre, a levegő minőségére, a zajokra, a látványra, a rendelkezésre álló eszközökre és mindenek előtt egy együttérző ember közelségére.

c./ kompetencia
A kórházban fekvő beteg nem válhat kiszolgáltatottá. Bizonyos helyzetekben tapasztalnia kell, döntésekkel kell felruházni, legyen az egy játék vagy italválasztás. Ha érzi a partneri viszonyt, akkor a gyógyítás folyamatában is hajlandó társként részt venni.

d./ kontroll
A kontroll az egyik legkényesebb pszichológiai terület, ami a stressz kialakulásában vagy oldásában döntő szereppel bír. A berendezések tervezésekor nem mindegy, hogyan helyezzük el az orvos székét a bejárathoz, az ablakhoz képest, hová ülhet a szülő vagy hozzátartozó, hány ember veszi körül a beteget, milyen színek, képek, formák fogadják egy új térben, stb. Mindezek a vészhelyzeti reakciók befolyásolásában nagy szerepet játszanak, ami a pontos diagnosztika érdekében feltétlenül szükséges.

 

 

 

Hippokratész első aforizmája bennünket, tervezőket legalább annyira kötelez, mint az erre felesketett orvosokat: „Az élet rövid, a művészet hosszú, az alkalom gyors, a kísérlet veszélyes, a bírálat nehéz. Szükséges pedig, hogy ne csak maga az orvos járuljon a szükségesek megtevéséhez, hanem a beteg, a környezők, s a külső viszonyok is.”

A Szent Imre Kórház rekonstrukciója 1998 óta tart. Generáltervezője az Attik’art Kft. volt, Biró Lajos ügyvezetésével, aki sajnos már nem lehet közöttünk. Az írás és az épületek feledhetetlen személyére emlékeztetnek. I. ütemében az „A“ jelű főépület készült el 2002-ben, amely a sebészeti jellegű szakmák otthona, beleértve a sürgősségi ellátó központot is. A rekonstrukció folytatására nyílt építészeti tervpályázatot írt ki a Fővárosi Önkormányzat, amelyet szintén az Attik’art Kft. csapata nyert meg, és folytattuk épületről épületre a felújításokat. A belgyógyászati jellegű szakmák elhelyezéséhez szükség volt egy új épületre is – ez lett a 2010-ben felépült „K“ jelű ház.

Az épület tervezett állapota
Az új épület építészeti megfogalmazása párhuzamos a kórház átstruktúrálódásával, a belgyógyászati mátrix megjelenéséből adódó új követelményekkel. A modern kórházépítészet fókuszában immár a beteg és nem a mégoly drága technológia áll. Az emberi arányokat követő térrendszerek, a természetes fény, a természetes anyagok, a színek bizonyítottan többet segítenek a gyógyulásba,n mint jó néhány konzervatív terápia. Az „A” épület tervezésével és üzemeltetésével kapcsolatos tanulságok eredményeit igyekeztünk itt érvényre juttatni, olyan házat adva a betegeknek és a gyógyító személyzetnek, amely hosszú távon is megelégedésükre szolgál.

A nagyobb ágyszám miatt szintenként 45 ágyas ápolási egységeket terveztünk benne, egy központi, kétmunkahelyes nővérállásra szervezve. A szobák az elvárások szerint egy-, kettő-, és négyágyasak, kivétel nélkül fürdőszobával felszerelve. A keletre néző szobák erkéllyel is rendelkeznek. Igyekeztünk elkerülni a kellemetlen, hosszú folyosókat, ezért választottuk az öttraktusos íves rendszert, ahol a folyosók találkozásai tereket képeznek, ami alkalmas a látogatók fogadására, pillanatnyi kikapcsolódásra.

 

 

 

A közlekedés
A tervezéskor fontosnak tartottuk, hogy az új épületnek hangsúlyos, de nem hivalkodó bejárata legyen, oda belépve egy térbe, és ne egy folyosóra érkezzünk, a tájékozódás magától értetődő legyen, valamint minden elsődleges funkció „kéznél” legyen – így a recepció, ruhatár, WC, felvonók. Nagy hangsúlyt fektettünk a természetes fény jelenlétére, ezért nyílnak hatalmas portálok a megmaradó fák árnyékolta új díszkertre, rögtön a bejárattal szemben. Minthogy ez a bejárat szolgál akadálymentes megközelítésül a „B” és „C” épület felé is, ezért szintje megegyezik a környező talajszinttel. Az ebből adódó belmagasságtöbblet is a térélményt fokozza.

Az épület középmagas, függőleges és vízszintes forgalma a „B” és „C” épületek felől jelentős. A csomópontba két duplex rendszerű „áthajtós” betegszállító felvonót terveztünk, amely minden irányba képes továbbítani szállítmányát. Két lépcsőházat terveztünk. A nagyobb forgalmú a csomópontban áll, és aszimmetrikus elrendezése lehetővé teszi a „B” épület felé adódó 1 m-es szintkülönbség áthidalását egy karral. Az előtér elkerülésére gépi túlnyomásos biztonsági szellőzést terveztünk bele. A ventilátor a legfelső szinten helyezkedik el. A másik lépcsőház az északi végén található, és igazából csak menekülés célját szolgálja. Természetes szellőzésűként alakítjuk ki.

A „B” épület irányába a már korábban említettek szerint 3 szintes híd épül vasbeton szerkezettel, alumínium függönyfalas térelhatárolással. A föld alatt ugyanezen a nyomvonalon új monolit vasbeton szerkezetű alagút készül, ami a híd alszerkezetét is képezi.

A Bbraun művese állomás épületét a későbbiekben, az I. emeleten kötjük a „K” épülethez, tűzgátló szerkezetekkel lehatárolva. A híd a művese állomás részeként készül – tervezője Varga Tamás DLA.

A pincében továbbra is biztosítani kell a központi anyagszállítási útvonalakat, ezért a „C” épület keleti oldalán új alagút szakasz épül a régiekhez kapcsolódva, ami a konyha, ill. a Pathológia felé történő kapcsolatot tartja fenn. A közvetlen gazdasági szállításra is mód nyílik, mert a keleti homlokzatra nyílóan teherfelvonót terveztünk, ami csak a földszint és a pince között bonyolít le forgalmat. A szennyes és hulladék szállítás céljára kis, zárt kabinos (okulva az „A” épület tapasztalataiból) teherfelvonó készül.

 

 

 

Funkciók elhelyezése, belsőépítészeti kialakítás
A megvalósítandó mátrix jellegűen szervezett Belgyógyászati Intézet feloldja a kórházi osztályok meglévő merev kereteit, ezáltal az orvos mehet a beteghez, mely alapfeltétele lehet az ápolási idő csökkentésének, a rugalmas betegellátásnak és nagyobb betegforgalom biztosítható.

A „K” épület emeletein 180 belgyógyászati ágyat helyeztünk el, melyek mátrix jellegűen szervezett ellátási formája feltételezi, hogy az őket „kiszolgáló” diagnosztika és személyzet hozzájuk rendelhetően nyerjen elhelyezést. Egy-egy ápolási egység 45 ágyas, ami már meghaladja az egy nővér által ellátható mértéket, ezért dupla nővérállást terveztünk minden szintre. Építészetileg ez a méretekben jelentkezik elsősorban, a hosszabb pult mögött folyamatosan két nővér is dolgozhat, míg a háttérben a szintén nagy méretű nővérdolgozóban folyhat a szakmai munka nyilvánosságot kizáró része. Közvetlenül a nővérálláshoz kapcsolódik az egyik vizsgáló, valamint a személyzet számára szolgáló teakonyha. A munka közben szükséges pillanatnyi kikapcsolódást – stresszmentesítést segíti elő a nagyméretű terasz is.

Az ápolási egységekben a betegszobák keleti és nyugati tájolásúak. Mindkettőnél igyekeztünk olyan építészeti többletet nyújtani, ami a betegek komfortérzetét javítja. A keleti oldalon a már az „A” épületnél is sikeres erkélyeket terveztük be, míg a nyugati szobáknál olyan üvegezett ülőfülkéket találtunk ki, amelyek kárpitozottak és a betegek felkuporodhatnak rá, a napsütést vagy a kerti kilátást élvezve. A betegszobák mindegyikéhez rendeltünk fürdőszobát.

 

 

 

A betegszoba felszereltsége teljes kényelmet biztosít a betegnek: egyéni tálcás étkezést feltételezve étkezőlapos éjjeliszekrények, beépített, egyéni gardróbszekrények, szobából elérhető vizesblokkok, melyek előtt süllyesztett álmennyezet ad indirekt, intimebb megvilágítást, nappaliszobát idéző asztal és ülőalkalmatosság, alacsony parapetű ablakok, kilátás a kertre stb.

Minden szobába kerül televízió elhelyezésére alkalmas fali konzol, valamint a ma elvárható épületgépészeti és villamos komfort infrastruktúra (hűtött szellőzés, telefon, internet stb.). Az energiatakarékosság érdekében az erkélyajtókra és ablakokra olyan nyitásérzékelők kerülnek, amelyek a hűtést kikapcsolják, ha a beteg a friss – és esetleg meleg – levegőt választja a hűvös mesterséges légáram helyett.

Az ápolási egységek természetesen megkapják a működésükhöz szükséges összes funkcionális helyiséget. Az öttraktusos elrendezésből adódó szigetbe helyeztük el a kiszolgáló helyiségek zömét, mindkét folyosóról megközelíthetően. A nagy szobaszám miatt hosszú folyosók adódtak, aminek nyomasztó hatását kétféleképpen is kívántunk oldani. Egyrészt a sziget csúcsainál olyan tereket képeztünk, amelyek a társalgó funkcióját töltik be kényelmes ülőbútorokkal, másrészt az ívelt forma is segíti lerövidíteni a perspektívát. A folyosók mindkét vége természetes fénnyel világított, tehát a csőhatás nem jöhet létre, még a gépészeti vezetékek miatti viszonylag alacsony belmagasság miatt sem (2,40 m).

 

 

 

A járóbeteg ellátást szolgálják az épület földszintjén kialakított szakambuláns rendelők és a közös használatú, osztható terű tornaterem, amihez külső tornakertet kapcsolunk. Itt is célunk volt folyosók helyett tereket létrehozni, a várakozó betegeknek így nem a közlekedősávokban kell ülniük, hanem természetes fénnyel megvilágított öblökben, ahol a hangosított vagy kivetített betegirányító rendszeren keresztül értesülhetnek szükséges teendőikről. A várót természetesen egy központi adminisztrációs és betegirányító recepció felügyeli. A decentralizált földszint ambuláns betegforgalmi rész szakma-specifikusan profilokra bontott, megközelítése a „C” épület felől is lehetséges, ahol a többi járóbeteget fogadó szakrendelő helyezkedik el.

Az V. emeletre kerültek az orvosi szobák, valamint az egész kórház céljaira szolgáló konferenciaterem. A terem két részre osztható, az egyik kifejezetten vetítésekre alkalmas, a másik hagyományos megbeszélésekre, ill. összenyitva kb. 60 fő előadáson való elhelyezésére. A szomszédságba tervezett gépészeti teraszon helyeztük el a kompakt folyadékhűtőket, amiket külön erre a célra méretezett akusztikai védőfallal veszünk körül, hogy se  a konferenciateremre, se a távolabbi környezetére ne jelentsen a megengedettnél magasabb zajterhelést.

„K” épület nettó alapterületei:

    K pinceszint 1.252,49 m2
    K földszint  1.101,12 m2
    K I. emelet 1.125,29 m2
    K II. emelet 1.125,29 m2
    K III. emelet 1.103,63 m2
    K IV. emelet 1.103,63 m2
    K V. emelet 878,73 m2
    Összesen: 7.753,75 m2 (+264,60 m2 terasz)

Schrammel Zoltán
okl. építészmérnök


Szt. Imre Kórház “K” épület

vezető tervező: Schrammel Zoltán
építész munkatársak: Kissné Springer Mercedes, Molnár Gabriella, Dekovics Balázs
szakági tervezők:
statika: Kovács István -  Kovács és Kovács Mérnökiroda KFt.
épületgépészet: Bógyi László, Buka János, Gergely László, Wolf Károly, Mészáros Lajos, Scharbert Gyula, Bánó Gergely - Iparterv Zrt., Piroplan Kft.
villamosság: Komm Péter, Tornallyai Miklós, Juhász Péter, Bosch Gyula, Bella Zoltán, Bajkai Zsolt - VA-IQ Kft.
orvostechnológia: Lánczi Péter, Giber Vera - KORTEX Kft.
orvosi gáz: Tallér András
sprinkler: Piroplan Kft.
kert: Müller Krisztina - Napkert-Biofény Kft.
út: Közlekedés Kft.
közművek: KádárKomplex Kft.
generáltervező: Attik´art Kft.

tervezés éve: 2005-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
nettó szintterület: 7553 m2
megbízó: Budapest Fővárosi Önkormányzata
generálkivitelező: Magyar Építő Zrt.

 

Kapcsolódó oldal:

Hippokratész elvei az építészetben - Szent Imre Kórház ”C” épület

Hippokratész elvei az építészetben - Szent Imre Kórház ”R” épület