Hogyan tovább — tervtanács?
Az új Kormányrendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
2007. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
Részleteket közlünk a 2007. január 1-én hatályba lépő rendeletből (a teljes rendelet olvasható a következő linken: net.jogtar.hu)
252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról
A Kormány az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 62. §-a (1) bekezdésének q) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:
A rendelet alkalmazási köre
1. § A rendelet szabályait kell alkalmazni az e rendeletben meghatározott településrendezési tervek és helyi építési szabályzatok, valamint a jogszabály alapján építésügyi hatósági engedélyhez kötött és e rendeletben, valamint az önkormányzat rendeletében meghatározott építmények építészeti-műszaki tervét véleményező tervtanács működésére és eljárási rendjére.
A településrendezési tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
8. § (1) A központi településrendezési tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) A központi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a főváros, a fővárosi kerületek, a megyei jogú városok, a teljes egészében, vagy részben a világörökség területén fekvő városok közigazgatási területének egészére egyszerre készített településszerkezeti terveket,
b) azon helyi építési szabályzatokat, amelyek az a) pontban meghatározott területekre, szabályozási tervvel együtt készülnek,
c) az a) és b) pontokban felsoroltak teljes körű felülvizsgálata kapcsán szükségessé váló módosítást tartalmazó településrendezési eszközöket,
d) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van.
(3) A területi településrendezési tervtanács működési területe megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) A területi településrendezési tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a városok, az 1000 fő lakosságszámot meghaladó községek közigazgatási területét, valamint az országos műemléki védettség alatt álló vagy az országos jelentőségű védett természeti területeket, illetve az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű (a továbbiakban: Natura 2000) területeket érintő településszerkezeti terveket,
b) a (2) bekezdés a) pontjában felsorolt tervek legalább településszerkezeti egységre kiterjedő módosítását,
c) mindazon településrendezési tervet, amely olyan változást tartalmaz, amely az a) pontban meghatározott települések egész közigazgatási területére vagy azon túlmenően is hatással van.
Az építészeti-műszaki tervtanácsok feladatköri és működési területre vonatkozó szabályai
9. § (1) A központi építészeti-műszaki tervtanács működési területe az egész ország területére kiterjed.
(2) A központi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) műemléki jelentőségű területen, műemléki környezetben, országos jelentőségű védett természeti területen, Natura 2000 területen, kiemelt üdülőkörzetben, továbbá helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen megvalósuló
aa) 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) világörökség területen a 2000 m2 összes szintterületet meghaladó egyéb rendeltetésű új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
c) mérethatár nélkül a külön jogszabály szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt és az Étv. 2. §-ának 9. pontja szerinti közhasználatú új építmény építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
d) egyedi műemléki védelem alatt álló ingatlant érintő tervezett beruházás, illetve műemléki védelem alatt álló épületek homlokzatát, tömegét érintő helyreállítás, felújítás, átalakítás, hozzáépítés, rendeltetésváltás, illetve műemléki védettségű ingatlanon új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
(3) A területi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a 10. § (3) bekezdésben foglaltak kivételével - megegyezik a területi főépítész illetékességi területével.
(4) A területi építészeti-műszaki tervtanács feladata - a 10. § (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben, továbbá a helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület, és
ac) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő bővítés építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
10. § (1) A helyi építészeti-műszaki tervtanács működési területe - a (6) bekezdésben meghatározott eset kivételével - a település közigazgatási területére terjed ki.
(2) Az (5) bekezdésben meghatározott eset kivételével a helyi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben, továbbá a helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen megvalósuló
aa) 5000 m2 összes szintterületet elérő, de a 10 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 2000 m2 összes szintterületet elérő, de a 3000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület építésügyi hatósági engedélyezéshez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket, amelyeknek a helyi tervtanács általi véleményezését - a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében - a települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat az általa működtetett tervtanács működési rendjéről szóló rendeletében előírta.
(3) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács működési területe a főváros közigazgatási területére terjed ki.
(4) A fővárosi építészeti-műszaki tervtanács feladata, hogy véleményezze:
a) a műemléki jelentőségű területen, a műemléki környezetben, valamint a világörökség területen, az országos jelentőségű védett természeti területen, a Natura 2000 területen, a kiemelt üdülőkörzetben, továbbá a helyi építészeti örökségi védelem alatt álló területen megvalósuló
aa) 10 000 m2 összes szintterületet elérő, de a 20 000 m2 összes szintterületet meg nem haladó kereskedelmi, ipari, logisztikai rendeltetésű, továbbá
ab) 3000 m2 összes szintterületet elérő, de az 5000 m2 összes szintterületet meg nem haladó egyéb rendeltetésű új épület,
ac) 5000 m2 összes szintterületet meghaladó meglévő közhasználatú építmény homlokzatát is érintő bővítése építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket;
b) az a) pont szerinti védelem alatt nem álló területen a 20 000 m2 összes szintterületet meghaladó méretű új épület építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki tervek;
c) a helyi építészeti értékek védelme és a településkép alakítása érdekében a fővárosi önkormányzat - tervtanács működési rendjéről szóló, az érintett kerületi önkormányzatokkal e tekintetben egyeztetett - rendeletében meghatározott, jogszabállyal építésügyi hatósági engedélyhez kötött építési tevékenységek építésügyi hatósági engedélyezéséhez szükséges építészeti-műszaki terveket.
(5) A területi építész kamara a (2) bekezdésben meghatározott feladatkör gyakorlására kiterjedően akkor működtet helyi építészeti-műszaki tervtanácsot, ha azt a települési önkormányzat sem egyedül, sem társulásos formában nem működteti.
(6) A területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács működési területe megegyezik a területi építész kamara illetékességi területével.
(7) A területi építész kamara a helyi tervtanács megalakítása előtt tájékoztatást kér a helyi önkormányzattól arról, hogy működtet-e tervtanácsot, valamint annak megalakítása, illetve megszüntetése időpontjáról.
(8) A települési önkormányzat haladéktalanul tájékoztatja az illetékes területi építész kamarát
a) helyi tervtanácsa működtetéséről szóló rendeletének megküldésével helyi tervtanácsa megalakulásáról, illetve
b) az általa működtetett helyi tervtanács megszüntetéséről.
(9) Ugyanazon ténybeli állapot mellett azonos építészeti megoldást tartalmazó tervdokumentáció ismételten nem bírálható el.
A tervtanácsi eljárás rendje
12. § (1) A tervtanácsi eljárás a tervdokumentáció benyújtójának kérelmére indul.
(2) A tervdokumentációt
a) településrendezési tervtanácsnak három példányban,
b) építészeti-műszaki tervtanácsnak két példányban, papír alapon kell benyújtani.
(3) Amennyiben a tervdokumentáció digitális adathordozón is benyújtásra kerül, papír alapon a (2) bekezdés a), illetve b) pontjában meghatározotthoz képest eggyel kevesebb példányszámban kell benyújtani.
(4) Amennyiben a benyújtott tervdokumentáció nem felel meg az e rendeletben előírt tartalmi követelményeknek a tervtanács titkára 3 munkanapon belül egy alkalommal legfeljebb 15 napos határidővel hiánypótlásra szólíthatja fel a benyújtót. A hiánypótlás ideje nem számít bele véleményezési határidőbe.
(5) A benyújtott tervdokumentációt a tervtanács tagjai és a meghívott résztvevők számára a tárgyalás előtt legalább 5 munkanappal tanulmányozásra hozzáférhetővé kell tenni. A bírálók szakmai véleményüket a tervtanács ülése előtt legalább 5 munkanappal írásban megküldik a tervtanács titkárának.
(6) A tervtanács az állásfoglalását a kérelem előterjesztésétől számított 30 munkanapon belül hozza meg. A határidő indokolt esetben egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható. Az ügyintézési határidőbe az állásfoglalás postára adásának napja is beszámít.
(7) A titkár a tervtanács elnöke által aláírt állásfoglalást postai úton megküldi - építészeti-műszaki tervtanács esetén a tervdokumentáció egy lepecsételt példányával együtt - a tervdokumentáció benyújtójának és tervezőjének.
(8) A titkár a tervtanácsot működtető szerv iratkezelési szabályai szerint nyilvántartásba veszi és megőrzi a jegyzőkönyvet és annak mellékleteit, valamint a tervtanács állásfoglalását, továbbá a tervdokumentáció egy példányát vagy az azt tartalmazó digitális adathordozót.
(9) Az építészeti-műszaki tervtanács a külön jogszabályokban foglalt előírásoknak megfelelően gondoskodik a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról, valamint a titokvédelemről.
13. § (1) A tervtanács a tárgyalandó dokumentáció tartalmától függően az ügyrendjében meghatározott eltérő számban és összetételben, de legalább 5 taggal ülésezik. Az ügyrendben meghatározott létszám az eljáró tervtanács határozatképességének feltétele.
(2) A tervtanácsi tárgyaláson a tagok közül minden esetben részt vesz:
a) a központi és a területi tervtanácsok esetén az országos építész kamara képviselője,
b) a központi és a területi településrendezési tervtanács esetén az országos mérnök kamara képviselője,
c) az önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetén a területi építész kamara képviselője,
d) a központi és a területi építészeti-műszaki tervtanács, illetve a területi építész kamara által működtetett helyi tervtanács esetén az illetékes önkormányzati főépítész,
e) a 9. § (2) bekezdés d) pontja szerinti esetben a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által a 2. § (3) bekezdésének d) pontja alapján javasolt művészettörténész,
f) műemléki jelentőségű területen, illetve műemléki környezetben, valamint országos jelentőségű védett természeti területen, illetve Natura 2000 területen tervezett építési engedélyköteles beruházás esetén a 2. § (3) bekezdésének d) pontjában meghatározott személy által javasolt tag.
(3) A 9. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a központi tervtanács a kulturális örökség védelméért felelős miniszter által a 2. § (3) bekezdésének d) pontja alapján javasolt tagok többségével működik.
(4) A tervtanácsi tárgyaláson minden esetben meghívottként, tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesz részt:
a) a bíráló (opponens),
b) a tervdokumentáció benyújtására jogszabállyal kötelezett: (a továbbiakban: a tervdokumentáció benyújtója),
ba) településrendezési tervdokumentáció esetén a polgármester, főpolgármester,
bb) építészeti-műszaki tervdokumentáció esetén a tervező,
c) településrendezési tervtanács esetén a tervdokumentáció készítője,
d) építészeti-műszaki tervtanács esetén
da) az első fokon eljáró építésügyi hatóság képviselője,
db) az építtető,
e) településrendezési szerződés esetén az önkormányzattal szerződő fél.
(5) Az elnök a (4) bekezdésben meghatározottakon kívül más személyek tárgyalásra történő meghívását is elrendelheti, akik a tárgyaláson tanácskozási joggal, szavazati jog nélkül vesznek részt.
(6) Nem vehet részt a tervtanácsi eljárásban elnökként, tagként, valamint bírálóként az a személy, aki
a) bűncselekményt vagy szakmagyakorlással kapcsolatos szabálysértést követett el annak jogerős megállapításától számított egy évig, bűncselekmény esetében a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülés időpontjáig, de legalább egy évig,
b) a külön jogszabályban meghatározottak szerint etikai-fegyelmi büntetést kapott a büntetés időtartama alatt és annak a kamarai nyilvántartásból való törléséig.
(7) Ha a tervtanács az e rendeletben számára előírt határidőben nem hozza meg az állásfoglalását, a véleményezési kötelezettség teljesítettnek, a terv ajánlottnak minősül.
(8) A települések egységes építészeti arculatának kialakítása érdekében az egyes tervtanácsfajták működtetői megállapodhatnak tervtanácsaik közös működtetéséről, illetve közös tervtanácsi tárgyalás megtartásáról. A megállapodásban az e rendeletben foglaltak figyelembevételével meg kell határozni az eljáró tervtanács elnökének, titkárának, tagjainak személyét, a közös tárgyalás ügyrendjét és a finanszírozás módját.
A tervdokumentáció minősítésének szempontjai
15. § (1) A településrendezési tervtanács a településrendezési terv szakmai véleményezése során vizsgálja, hogy azok:
a) összhangban vannak-e az országos, térségi és a megyei területrendezési tervekkel, területfejlesztési koncepciókkal és programokkal, valamint a településfejlesztési koncepcióval, valamint az ágazatok fejlesztési koncepcióival, terveivel,
b) segítik-e a településfejlesztési koncepcióban megjelenő, a település egészére és részleteire vonatkozó jövőkép megvalósítását,
c) megfelelnek-e az Étv. 8. §-ában megfogalmazott követelményeknek,
d) figyelembe veszik-e a területhasználatot befolyásoló jogszabályokat, különösen a terület- és a településrendezésre, a környezetvédelemre, a természet- és tájvédelemre, a termőföldvédelemre, az árvíz- és a belvízvédelemre, a közlekedésre, az infrastruktúra-hálózatok elemeire, az akadálymentes épített környezet követelményeire, a katasztrófavédelemre, valamint az építészeti és kulturális örökség alakítására és védelmére vonatkozó szakmai követelményeket, a Magyar Köztársaság által elfogadott szakmai, nemzetközi egyezményeket és szakmai irányelveket,
e) tisztázták-e a tervezett területhasználat környezeti, társadalmi és gazdasági hatásait,
f) megfelelnek-e a rájuk vonatkozó jogszabályi és szakmai előírásoknak, valamint a szakmai igényesség és szakszerűség követelményeinek.
(2) Az építészeti-műszaki tervtanács a szakmai véleményezés során vizsgálja, hogy a benyújtott építészeti-műszaki terv megfelel-e
a) az építészeti minőség, szakmai igényesség és szakszerűség, ezen belül különösen:
aa) a telepítés (a környezetbe illeszkedés, a beépítés),
ab) a tervezési program szerinti rendeltetés, a használhatóság és a gazdaságosság (rendeltetésszerű használat, gazdaságossági, épületfizikai, energetikai),
ac) az esztétikus megjelenés (tömegalakítás, színezés, anyaghasználat),
ad) településképi és településszerkezeti hatásai kedvezőek-e, továbbá hogyan felel meg a rálátás és látványvédelem követelményének,
b) a helyi építési szabályzatnak és a szabályozási tervnek, illetve ezek hiányában vagy nem teljes körű szabályozásuk esetén az illeszkedés követelményének.
A tervtanácsi állásfoglalás
16. § (1) A tervtanács szakmai véleményét a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálata alapján alakítja ki.
(2) A tervtanács a tervdokumentációt
a) ajánlja,
b) a javasolt átdolgozás után ajánlja,
c) nem ajánlja.
(3) Az állásfoglalás indokolása tartalmazza a 15. §-ban meghatározott szempontok vizsgálatát és annak eredményét, továbbá a (2) bekezdés b) pontja esetében az átdolgozás szempontjait és az arra tett javaslatokat.
(4) A titkár a jegyzőkönyvben és annak mellékleteiben foglaltak alapján külön dokumentumba foglalja a tervtanács állásfoglalását, amely tartalmazza a 14. § (2) bekezdésének a)-d) pontjaiban foglaltakon túlmenően az állásfoglalás számát (sorszám és évszám), továbbá a (2) bekezdés szerinti ajánlást és annak (3) bekezdés szerinti indokolását.
Finanszírozás
17. § (1) A tervtanácsi eljárás díj- és illetékmentes.
(2) A tervtanács ügyrendjében - települési önkormányzat által működtetett helyi tervtanács esetében önkormányzati rendeletben - meghatározott mértékű tiszteletdíj illeti meg a (3) bekezdésben meghatározott kivételekkel
a) a bírálót a megbízás teljesítésekor,
b) a tervtanács elnökét, tagját és titkárát mindazon napirendi pont tekintetében, amelynek tárgyalásán részt vett.
(3) Nem jár tiszteletdíj a tervtanács elnökének, tagjának és titkárának, ha a tervtanács működtetőjének köztisztviselője, valamint a területi és a települési önkormányzat által működtetett tervtanács elnökének.
Záró rendelkezések
18. § (1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően kezdeményezett tervtanácsi eljárásokban kell alkalmazni.
Forrás: net.jogtar.hu
