Honfoglalás kori településeink: Buda Vonal és Buda - Nyék II. rész

Buda-Nyék királyi villákat bemutató cikk bevezetőjének írásakor Kiss József (táj- és kertépítész) egy térben és időben nem várt kiterjedésű "utazás" részese lett. Nyék középkori településsel kapcsolatban természetesen vetődött fel a Magyar Honfoglaló Törzsszövetség, Nyék törzsének helynévként történő vizsgálata. Abban, kevés kivételtől eltekintve minden kutató egyetért, hogy ide vonatkozó településneveink az ősi, törzsi neveinket őrzi. 

Gyönyörű, egyetlen anyanyelvünk által megőrzött, beszédes, ma már térképre rajzolt történelmi képeskönyvben lapozhatunk. Sajnos térképeink többsége a Kárpátok keleti lábánál szűkre szabottan állnak meg, de bizony már tíz évvel ezelőtt olyan is megjelent, amelyik Etelköz területét is feltüntette ¹.

László Gyula: "Bíborbanszületett VII. Konstantin császár 948- 952 között írt, A Birodalom Kormányzásáról (De Administrando Imperio) című művének több fejezetében foglalkozott a türkökkel, a ránk vonatkozó értesüléseit magyar forrásból merítette. A császár tanácsadói Termacsu (Tormás, Árpád unokája) és Bulcsú voltak. [...] Művét 948 -952 között írta, tehát mintegy fél évszázaddal Árpád honfoglalása után. Ő tudósít törzseinkről is. Mintegy százötven év óta sok kiváló magyar történész törte a fejét azon, hogy hogyan helyezkedtek el a törzsek hazánk területén. Ez fogas kérdés, mert az egyes törzsnevek nem egy csoportban, hanem szétszórtan, Erdélytől a nyugati végekig és északtól délig találhatók. A magyar krónikák egy szót sem tudnak törzseinkről, csupán a hét honfoglaló "kapitányról" beszélnek." ².

Ennél a pontnál most majdnem leteszem tollam, sok- sok könyv és tanulmány áttekintése után is. De arra gondolok, hogy nem mondhatok le egy kísérlet, egy gondolat, egy vizsgálat közléséről, amit táj- településtörténeti szempontból igyekszem végezni, és ami elkerülhetetlenül következtetésekkel jár, de ezeket a már publikált eredményekre támaszkodva - bár sokszor ellentmondásosak - igyekszem megtenni. ³

Abból indultam ki, hogy egyáltalán nem kellene a helyneveknek, településeknek - és ez alatt most a jurtákban lakók településeit is értem - valamiféle gyűrűben, vagy koncentráltan elhelyezkedniük. Annál inkább is mivel törzsi szervezetben élő nomadizáló és földművelő, és nem mellékesen védelmi állást elfoglaló közösségekről van szó a Hét magyar törzs esetében, illetve, Bíborbanszületett Konstantin nyolc törzs nevét sorolja fel Bulcsú Horka tájékoztatása szerint. Elsőként a kazároktól elszakadt kabarokat említi, akiket három törzs alkot és akiket később a magyarok az első törzsek rangjára emeltek, valamint Nyék, Megyer, Kürt-Gyarmat, Tarján, Jenő, Kér, Keszi hét törzs nevét, tehát összesen 10 egységet magába foglaló Szövetséget.
A vezetők neveit tartalmazó nagyobb településeket feltüntettem függetlenül attól, hogy elő vagy utó tagok azok - első közelítésben.

Első ránézésre is kirajzolódott a védelmi rendszert meghatározó település hálózat, ami képes volt a peremterületek védelmét ellátva, a belső területekkel és egymással is mindenféle kapcsolattartásra, miközben a külső részek felé, a gyepű elvét követve, megfelelő " műveleti " sávot is hagytak.

Az egymástól:
a.) lakhatóan - tehát ivóvíz vétel, itatás, legeltetés, növénytermesztési, 
b.) a honfoglalás kori gazdálkodásunknak - tehát ló tenyésztő és tartó, döntően juh és egyéb kisállattartói,
c.) gyorsan elérhető,
d.) jelzésekkel tájékoztatható feltételeknek is megfelelő távolságra egymástól,
e.) szomszédsági,
f.) hierarchikus és
g.) törzsi viszonyban lévő egységekről, véleményem szerint a Nemzetségi Előkelők Nagycsaládjainak egykori települései jelennek meg a térképen előttünk. 

A gyors mozgású lovas hadtest együttműködése a közvetlen szomszédokkal azonnal reagálva képes volt egy kisebb területi sávban, de nagyobb területre kiterjedő harc esetén, nagyobb mértékben alkalmazni a híres Avar Gyűrűt, mint taktikai, és hadtest felvonulási formát. A távolabbról jövők alkották egyszerűen a külső gyűrűt, míg a közelebbiek az első éket és gyűrűket. Tehát az Avar Gyűrű nem épített, hanem harcmodorban lévő erősség a fentiek szerint.

Amennyiben ez a feltételezés helytálló akkor távolabbi területeken is lennie kell ennek a települési, felépítésnek helynévi nyoma. A további vizsgálatot távolabbról, végül is a megközelítés földrajzi irányából, keletről folytattam. A Fekete-tenger partjától, Dnyeszterfehérvártól (Ukrajna, Bilgorod - Dnyisztrovszkij) a Dnyeszter - Delta jobb partján álló a bizánci építésű erődtől - Aszperon - fontos, már kr.e. 6.sz.-ban milétoszi telepesek által alapított kikötő és kereskedelmi helytől indultam nyugat felé. (A FEHÉR VÁR minden fontos erődítésnél fel fog bukkanni pl. Nándorfehérvár, Gyulafehérvár, Székesfehérvár, stb.)

A térképen Vaszló irányában, a Kárpátokig meghúzott vonal mentén sehol nem találtam semmi települési név nyomot, míg egyszer csak BUDA neve tűnt fel. Milyen véletlen, gondoltam, de amikor egy másik, BUDA 2. is feltűnt nem tudtam mire vélni először. És folytattam a keresést. Most már északi irányba egy nagyváros, Csernovic (Ukrajna, Csernivci) irányába. A város a Prut folyót két oldalról közrefogva, Ukrajna délnyugati részén Bukovina északi részénél fekszik. A város mellett délnyugatra található BUDA 3. a Prut bal partján, majd kicsit tovább délre a Prut jobb partján Malo Buda, azaz BUDA 4. és mellette Velyka Buda, azaz BUDA 5. ősi települések találhatók.

Déli irányba haladva a SZERET folyó melletti területsávban, SZERET városánál (Románia, Siretel község, kb. 4400 lakossal) BUDA 6. falut találjuk. Kisinyov felé , kissé BUDA 1. fölött, északra, BUDA 7. kis települése alkot a másik két Budával háromszöget. Bákótól (Románia, Bacau) DNy-ra, közvetlenül a Kárpátok lábánál BUDA 8. települése. Egyedhalmától északkeletre (Románia, Adjud) BUDA 9. és Bodzavásár (Románia, Bozau  városától északnyugatra a Sarat folyó partján BUDA 10. található. Közbülső területeken 4 BUDESTI település található, a Buda települések közelében ezeket Budfalvának fordították, de ezeket nem jelöltem.

Természetesen ez nem véletlen sorozat, annál is inkább mert máshol, mint ezen a vonalon, nem található Buda - nem számítva egy Japán, Orosz határnál lévő tavat és egy másikat Krasznyogorszk, Oroszországi kis tavat, gondoltam én, illetve BUDA-Pesten.

Egy olyan védvonal rajzolódott ki előttem a Kárpátok lábánál, ami lényegében a Szeret folyó mentén vezet délre a Duna Delta irányába. Láthatóan sűrűsödik az Ojtozi szoros vonalában, de lényegében minden fontos szorost és hágót ellenőrzése alatt tarthat egy ilyen védvonalú településrendszer. Feltételezésem, miszerint honfoglalásunkkal összefüggő településsorról lehet szó, folytattam a vizsgálatot. Fontos kérdés az is, hogy a honfoglalás melyik időszakában alakulhatott ki ez a településrendszer, amire nyilván nem kaphatunk egyetlen adatból eredőválaszt, de az összefüggések rendszeréből kell megkísérelnem erre is megadni a lehetséges választ.

Az eddig követett logikát folytatva ki lehetett Buda, akiről ez a településsor kapta és máig megőrizte nevét? BUDA - és csak BUDA nevű településekről van szó! Budapest esetében a Buda név Aquincum városát jelölte az Árpád korban, a tatárjárást követően ezt nevezték Ó-Budának és Attila hun fejedelem testvérének nevét is így szokták azonosítani.

Erről a területről elmondhatjuk az újabb kutatások szerint, hogy a 670-es években, a Kuvrat féle onogur-bolgár birodalom felbomlása után költöztek a magyarok a szállásterületükre, az Etelközbe, ami a Szeret és a Don folyók közötti szállásterületük a 7. és 9. század között. Első fejedelmünk LEVEDI volt, akinek szállásterülete LEVÉDIA itt az Etelközön belül volt. A magyar törzsek először a Kazárok szövetségesei voltak, majd függetlenedtek. Ahogy Bíborbanszületett Konstantintól tudjuk a 7 törzs és a kazároktól elszakadt kabarok 3 törzseit vezette a magyar fejedelem. Ezt 948 körül, Árpád fejedelem dédunokájának Bulcsú harka elmondásából tudjuk, mint azt is, hogy a kazárok 3 törzse élén mindig is, és akkor - 948- ban is - egy vezető volt.

Számunkra igenfontos összefüggésrendszer, hogy Levedi a Kazár kagának, így Istemi-nek rokona lehetett. Istemi (?- 576) a Türk Birodalom egyik társalapítója, ő Bumin kagánnak (?- 552) az öccse. Az Asina klánból származó Istemi kagán a Nyugati Türk Birodalom jabguja (a kagán utáni legfőbb hatalom). Egyes feltételezések szerint a nevéből származik a magyar Isten szó.

A történelmi fonalak hálójának szálait továbbvezetnem, bár sokáig követtem, de nem célravezető. Ezen írásom nem is erről szól és amúgy is sokan megtették, hatalmas munkával.

Számunkra most fontos ennek a területnek hovatartozása. A kutatások szerint a hatalmas (!) Kazár Birodalom peremvidékén vagyunk az Etelközben, a Szeret folyó mentén, A Kazár birodalom központi erődje Sarkel, a Don folyó jobb partján állt. Sarkel 833 -839 között épült, Bizánci segítséggel a Kazár Birodalom északnyugati határának védelmére, feltételezések szerint a magyarok 810- es pusztítását követően. A történészek álláspontjai között az eddigi ismereteim birtokában azon a nyomon haladok tovább, értelmezésem szerint a magyarok ekkor már a szállásterületükön tartózkodtak, tehát a Don-tól nyugatra. Inkább az un. Kazár út - az Orosz területekről a Fekete-tenger mellékéhez, majd onnan tovább vezető út - ellenőrzésére történő építést preferálom Sarkelnél.

Ezt annál inkább bizonyítva látom, mert a BUDA nevű települések vonala Oroszország felé követhető KIJEV körül 4 helyen és tovább haladva + 1 Zhukovka + 1 Desnogorsk + 1 Monastryrschina + 2 Szmolenszknél tehát Kijeviekkel együtt, Szmolenszkig összesen 9 BUDA - CSAK BUDA(!) nevű település található Orozországi területen és + 1 LVIV mellett, Ukrajnában (régi magyar nevén Ilyvó, ismertebb németesen Lemberg mellett) tehát összesen még 10! Vele szemben a Kárpátok híres hágója a Vereckei hágó.
Értékes adat számunkra itt, hogy a 10. sz.-ban I. Mieszko és a kijevi fejedelmek között Ilyvó vitatott terület volt, de végül 981- ben ( Nagy ) Vlagyimir kijevi fejedelem elfoglalja.

Tehát a BUDA települések által határolt, illetve kísért területek megegyeznek a Kazár Birodalom északi és nyugati területi sávjával, az orosz területről vezető út vonalával Szmolenszktől, és a magyar ETELKÖZ, LEVEDIA, kazár rokonságú LEVEDI fejedelem szállásterületével. Innen az általam most már BUDA fejedelemnek hívott kazár szövetségesi törzsi vezető által ellenőrzött területről, ami ma a Moldvai Csángók területe, lehet az Ojtozi-szoroson keresztül, a Szent Hargitán át, az Erdélyi-medencébe, a Mezőségbe, onnan Kolozsvár után a Meszesi- és Király-hágón átjutva Szilágyságba, az Érmellék területeire jutni, és a Vereckei hágón keresztül pedig a Tisza mentén Szabolcs földvárához.

Az eddig megnevezett hét magyar törzshöz csatlakozott Kazár fejedelmet álláspontom szerint tisztelem BUDA személyében, aki a saját törzsén kívül vezette még a feltételezetten eszkilek-ről nevezett SZÉKELY-CSÍK és SZABOLCS kisebb törzseket. A Hét Magyar Törzs és Buda Három törzse logikusan alkotja a területi egységes védelemi és letelepedési rendszerét, azt a törzsszövetséget, amit VÉRSZERZŐDÉS-nek ismerünk. Ez a vérszerződés viszont az általam már 7. sz-i onogur (10-es) szerveződésű magyar vezetésű, 10 törzsből álló fejedelemséggel kötettett, a mai magyarországi területre is kiterjedő, már kialakult, meglévő települési és hadrendi viszonyok között, Levedi és BUDA Kazár rokonsága révén Árpád fejedelemmel és a már meglévő fejedelemséghez képest kislétszámú népe között. 

Szabolcs törzsi jelenlétének feltételezését arra alapítom, hogy véleményem szerint az előforduló Szabolcs névrészt őrző települések jelentősek, mind történeti, mind hadi szempontból. (A térképeken egyébként nem is szerepel minden település technikai okok miatt, így például a Ny-i országrész Szabolcs kötődésű jelentős földvára sem Füles, Nikitsch határában sem⁴ ). Szabolcs Törzsi vezér jelenlétét feltételezem a BUDA-szövetségi időszakban, aminek letűnése után az emléke, tisztelete fennmaradván Árpád magyarjai közötti - talán rokonra is - átöröklődött a név. Mint Szabolcs, mint az ősi Szabolcs vezére és ország-kapu védő hatalmas és biztonságos földvárat építtetett, az egykori Tiszát kísérő főút mentén.⁵

A Honfoglalás kori földvár kutatási - megőrző - helyreállító munkáit évtizedeken át végeztük, és ma Nemzeti Emlékhelyünk. Németh Péter dolgozta fel és mutatott arra a szolgáltató falu rendszerre, ami a település közelében Tímáron, Nagyhalászon is kialakult. ⁶ Buda fejedelem védvonalán, Szeret város körzetében ennek csodálatos analógiájával találkozunk. A következő településeket találjuk egy " bokorban ": Szabófalva, Kelgyest, Acélfalva, Dzsidafalva, Merszefalva, Halasfalva, Magosfalva. A települések nagyon szép szerkezeti rendszert mutatnak. Itt is, mint minden BUDA település esetében következtetni vagy éppenséggel látni lehet a 10-es rendszerű felosztást. Ne feledjük ONOGUR = tíz törzs.

A Székelyföldön a szálláskertes övezetben tizedekre, fertályokra tagolódnak a települések. Ezek a honfoglalás kori 10-es és az újkori magyar helységek tizedei is. A településen utcagazdát választanak a szomszédsági, gazdasági kapcsolatú közösségek, aki alatt a 2-2 tizedre osztott utcák élén Tizedes áll, aki pl. a legeltetésre, itatásra felügyelt, temetési értesítést vitte, stb. A Székely-földi tízes keret keveredik is néha a településrend családi bokraival, amikor a családnév + tízes számkombináció közigazgatási értelemben nem követi a tízes rendet. ⁷
Talán nem meglepő ezek után, hogy minden BUDA település őrzi ezt az archaikus tízes rendszert!

A 8. képen látható LIVADA települése. Neve fordításban: Gyümölcsöskert. Az előzmények ismeretében a Bodzavásártól északra található település szerintem LEVEDI nevének őrzője. Levedi fejedelem akiről Bíborbanszületett írta: "az utána való többit is vajdának hívták" jelentős szereppel bírt, hiszen az Ő közvetítő személye kellett, hogy Árpád nagyfejedelem türk, Istemi családjából származását megalapozza. Ahhoz, hogy Árpádot pajzsra emeljék valószínűleg BUDA fejedelem támogatása is kellett. LIVADA településétől nem messze délre található BUDISTENI (így a végén: ISTENI!). Mint már írtam, az én nevezetemben: ISTENES BUDA, Bumin és Istemi valószínűsíthető rokonaként, szó szerint véve: Isteni Buda.

Vajon mit mutat a térkép a Kárpátokon innen? LIVADA Szatmárnémetitől 21 km-re van egy LIVADA település, de az ismertetés szerint ennek semmi történelmi múltja nincs, csupán egy hivatalból kapott név. Eredeti és mostani neve is Sárköz, romániai hivatalból kapott neve Livada, gondolom Gyümölcsöskert. Viszont tőle nem messze két település keletre 4 km Csengersimától Romániában ATYA, és nyugatra 12 km-re APA települések vannak. Elgondolkodtató legalább is, évente egyszer a türkök összes vezetője az ATYÁK barlangjába vonult. Általuk - és csak az Ő lelkükön keresztül lehetett - az éghez, TENGRIHEZ fordultak.

A BUDA települések nagy része Moldvai Csángók területére esik. A Csángók olyan nyelvjárást beszélnek, ami középkori nyelvjárásokkal mutat kapcsolatot - Mezőséggel, Felső Tisza-vidékkel - és nagy számban használnak archaizmusokat, csángó szavakat. Ősi, hitvilágot idéz különleges tiszteletük a Kutak és Források iránt.

A Csángók sem elcsángáltak valószínűleg! A Kárpátaljaiak és Bukovinaiak sem akartak elzárkózni, mint ahogy a Csíki-, Széki- Homoródi, Gyergyói-, Maros-vidéki, Küküllői-, Kalotaszegi-, és meg ne sértsek senkit, de nem sorolhatom végig; és az összes Székelyek, Románok, Szlovákok, Szlovének, Horvátok, Szerbek, Vajdaságiak, Osztrákok, Lengyelek, Ukrajnaiak és Litvánok, Fehéroroszok, Oroszországiak, Moldovaiak, Bulgárok és Törökök, mindenki, akik valamilyen módon érintettek lettek ebben az írásban (a KUNOK, JÁSZOK, távolabbi kapcsolódásokra még ki sem tértünk!) csak a BÉKE által zsenge zöldellő ágakat hozó fává terebélyesedő történelmünk egymásba fonódó gyökereink megőrzésével, megóvásával élhetünk, amihez aktuálisan is remélem ezzel a munkámmal is hozzájárulhattam.

Kiss József táj- és kertépítész

 

 

Jegyzetek:

1.) Világatlasz, Topográf Térképészeti Kft., 2004. A kutatásaim egyik jelentős részét ezeken a

felületeken végeztem. A másik igen nagy segítséget a Google Earth és a Google Map

térképkeresők adták, de meg kell jegyeznem, hogy a manuális, szisztematikus keresés volt

az alap és ezt később sem nélkülözhettem.

2.) László Gyula : Árpád Népe, Bp. Helikon 1988. p. 34.

3.) Etimológiai kutatások eredményei közli Németh Gyula 1930- ban, majd Berta Árpád,

Györffy György és Dienes István, Csollány Dezső, Vásáry István, Bende Ildikó,Pálóczi

Horváth András, Róna Tass András, Türk Attila, Erdélyi István, Sugár Lajos,Olajos Teréz,

Kiss Attila, Németh Péter, de fel sem lehet itt sorolni ( teljességgel áttekinteni sem )

László Gyula által is említett 150 év kutatásait.

4.) Török Sándor : Mi volt a neve Három Kabar törzsnek , Századok 1982 p.:988- 1059

Ő egyébként a törzsnév eredetű települések között 27 Törzsi Nyék helynevet talált.

5.) Németh Péter az 1960 -as évek végétől napjainkig kutató régésze a Szabolcs honfoglalás

kori földvárának, az egykori Szűz Mária Monostornak,az Árpád kori templomnak, a

településnek,a környéknek, aminek kutatási eredményeit számos megjelent munkájában

ismertette. 1976 -ban az Árpád -kopri templom helyreállításával ( építész Komjáthy Attila,

táj - és kertépítész: Kiss József a 1978 - 2000 - 2007 között folyt a Földvár megtartó,

helyreállító önfeláldozó munkájában fel kell sorolni, ismételten a Fő koordinátor szereppel

is: Németh Péter régész - kutató tervező: Kiss József táj - és kertépítész, statikus: Gilyén

Nándor, Műszaki koordinátor: Demján László, Tóth László Műemléki hatósági feladatok:

Szatmári István, Polgármester: Lakatos Dénes, kivitel: Bercz András, Pirint Frigyes,

Kovács Károly, Református Egyház részéről: Lakatos Bertalan, és a település lakói voltak.

6.) Németh Péter:A Középkori Szabolcs Megye Települései, Nyíregyháza 1997.

7.) Gilyén Nándor, Mendele Ferenc, Tóth János: A Népi Építészet Alapjai, Bp. 1975 p.: 30-31

8 .) A Baltikumból induló kereskedelmi útvonalak mentén kialakult, kicsi és ősi Budatelepülések, amik nyilván hosszú időn keresztül voltak részei a rendszernek - különben nem maradtak volna fenn - egészen Vilniustól és Szomelnszktől ott vannak ma is élő kis falvak Levédiáig, a Fekete - tengerig.

9 .) Varsányi István: A Régi Belső Ázsia története, szerk. Bende Ildikó