Csillagda a Hortobágyon – Bárkányi Gellért terve

Puritán, zárt tömeg a Hortobágyon, melyben csillagvizsgáló és planetárium kap helyet. A projekt helyszíne nem véletlen: itt valóban olyan sötét az égbolt, hogy alkalmas csillagászati tevékenység gyakorlására.

Helyszín és téma

A világon komoly problémát jelent a fényszennyezés, hazánkban is csak néhány olyan hely maradt, amely a csillagászat gyakorlására alkalmas. A projekt helyszíne azon kevés hazai helyek egyike, ahol végezhető ez az egyre népszerűbb tevékenység. A Hortobágyi Nemzeti Park 2011-ben bekerült a nemzetközileg jegyzett csillagoségbolt-parkok közé. A csillagoségbolt, vagy más néven sötét égbolt olyan terület, ami kivételes minőségű csillagos égbolttal, és olyan éjszakai környezettel rendelkezik, ahol kifejezetten védett a tudományos, természeti, oktatási és kulturális örökség.¹ A tervezett épület a Hortobágyi Nemzeti Park területén, Hortobágy településtől délre, a Hortobágy folyó és a Pusztai Állatpark közötti területen található.

Csillagda funkció

A hasonló funkciójó épületek ismeretében napi 150 fős terheléssel kell számolni, 20-30 fős csoportokban, így akár 2-3 csoport egyidejű látogatására is lehet számítani, ütközésük kiküszöbölésére érdemes nagy hangsúlyt fektetni. A középület fő elemei: csillagvizsgáló, planetárium, észlelőterasz és kiállítótér. A csillagvizsgáló és a planetárium megjelenése fontos, hiszen meghatározó elemei az épületnek – mindkét tér félgömb kupola fedést kap.

Beépítés

Az épület elhelyezésénél fontos szempont volt, hogy azt a látogatók egy hosszabb útvonalon közelíthessék meg, illetve, hogy a fényszennyezést jelentő utaktól is minél messzebb kerüljön a csillagda. Mindezek mellett a beépítés a közelben lévő épület vonalához is igazodik. A konkrét épület tervezése mellett hangúlyos szerepet kap a parkosítás is, amely egy tájépítésszel konzultált külön terv – most csak koncepcionálisan került kidolgozásra –, de az alap elképzelés szerint a kialakítás a műholdfelvételeken látható hortobágyi utakhoz, folyókhoz igazodó szántóföldek rajzolatát jeleníti meg.

Koncepció

A funkció és a helyszín megköveteli, hogy az épület kívülről szinte teljesen zárt tömeg képében jelenjen meg, így a környezetet és a csillagászati tevékenységet csak minimális fény zavarja meg. Este a látogatók számára csak az üvegezett szélfogón átszűrődő fény jelenik meg, mely az idevezető útvonal végpontját, a csillagda bejáratát jelöli ki. Ugyanakkor nappal elengedhetetlen a belső terek természetes fénnyel történő megvilágítása, ezt jelen esetben egy átriummal érjük el. Az épület erre az átriumra szerveződik, mint egy hurokra illesztett funkciósor, amely a függönyfal hártyával határolt belső udvar körül fut végig, elkerülve a csoportok ütközését.

Alaprajzi szervezés

A használt fő alaprajzi formák a két legegyszerűbb alak, a kör és a négyzet, ezzel egyszerű szerkesztésre törekedve. A korábban említett funkciósorrend a következőképpen alakul: a látogató először a recepció-ajándékbolt-ruhatár fogadótérbe érkezik, a következő állomás egy kültéri, feszített acél sodronykötelekből álló installáció (fedett kiállítás), amely a közlekedő folyosóról tekinthető meg, majd az adminisztráció mellett elhaladva eljutunk az előadó-kiállítótér-planetárium funkcióegyütteshez. A képzeletbeli hurok a kávézó után a ruhatárnál önmagába fut vissza. 

Az őszi/téli időszakban a nyitott kupola külső térként funkcionál, így a csillagvizsgálóba már felöltözve lépnek be az emberek. A ruhatár az épület forgalmas csomópontja, ez vezeti át a látogatót a csillagvizsgáló terébe és az észlelőteraszra. A csillagvizsgálót a belső udvaron keresztül, kívülről közelítjük meg, úgy, hogy az udvarról egy könnyűszerkezetes acél lépcső visz fel a tetőteraszra (észlelőterasz), lefelé pedig egy lépcsős rámpán jutunk. A látogatók ’sorban’ haladását, és az egyes állomások jelzését a padlóburkolaton végig futó infografika segítheti. Az udvarban a kültéri kiállításon és acél lépcső közlekedőn kívül egy kör alaprajzú nádas térelhatárolással rendelkező tér kap helyet. Ez a tér lényegében egy planetárium ’élő’ negatívjaként működik: a növényzet leárnyékolja a helyet a belső terek fényétől, így lehetőség adódik a csillagos égbolt megfigyelésére egy kör karimán belül a földszintről is.

Tömeg

A tervezett épület puritánságra törekszik, egy zárt, monolit tömegként jelenik meg a hortobágyi pusztában a két reprezentatív kupolával.

Anyaghasználat

A külső tömör megjelenést tovább erősíti a maghőszigetelt szerkezetnek köszönhető sima, színezetlen látszóbeton felület. A betonon kívül használt anyag a fém, továbbra is a nyers stílus jegyében: sima, natúr alumínium nyílászárók és horganyzott acél bádogos szerkezetek. A belső tereket egyrészt a látszógépészet és a csiszolt betonpadló határozza meg, másrészt a falak és mennyezetek több helyen akusztikai fa és fagyapot burkolatot kapnak.

Bárkányi Gellért

1 International Dark-Sky Association

szerk.: Fürdős Zsanett