A diplomamunkám szokatlan helyszínválasztását az indokolta, hogy az elmúlt szemeszterben volt szerencsém Erasmus szakmai gyakorlaton hat hónapot eltölteni az amszterdami SeArch építészirodában. (erről írt beszámolóm: Építésügyi Szemle 2009/6, SeArching)
A tervezés tárgya egy magyar művészeti és kulturális intézet létrehozása, melynek a hu.nl fantázianevet adtam. Jelenleg Hollandiában nincsen magyar intézet, a legközelebbi ilyen intézmény a brüsszeli, amely az egész Benelux közösségben hivatott betölteni ezt a szerepet… A tervezési helyszín Amszterdam középkori belvárosában, a vörös lámpás negyedben van, amelyre jelenleg a város önkormányzata átfogó revitalizációs tervet készít szakértők és a lakosok bevonásával. A Project 1012 célja a szlömösödés megállítása, a prostitúció mérséklése, a bűnözői infrastruktúra visszaszorítása, valamint új funkciók létesítése a városnegyedben (pl.: divat, kultúra, luxus termékek…)
Célom az volt, hogy egy fiatalos, nyitott intézményi programra egy nyitott építészeti választ adjak, ami hívogató lehet az utcán járó-kelők számára az intézet meglátogatására. Ennek érdekében a lift, valamint a vizes blokk az épület hátulsó két sarkában kapott helyet, a felvonót ezzel tudatosan is csak másodlagos vertikális közlekedési lehetőséggé kívántam tenni.
A tradicionális utcai kávézó-sörözőt kétszeresen átértelmeztem. Egyrészt a tömeg előrehúzásával, a telek hátuljában alakítottam ki kerthelyiséget, melyet az utcáról nyitott átjárón keresztül közvetlenül meg lehet közelíteni. Másodsorban ezt a legtöbb ember számára legvonzóbb funkciót a legfelső szintre helyeztem, zöld tetőterasszal kombinálva, a többi főhelyiséget pedig láncszemekként egymás mögé fűzve, az odafelé vezető úton mutatom be, egyedülálló módon tálalva ezzel a publikum számára a rendkívül izgalmas amszterdami tető sziluettet. Az épület vertikális közlekedése az amszterdami lakóházak jellemző rejtelmes lépcsővezetésének az átirata. Nagy, reprezentatív előteret nem terveztem, ennek oka szintén a helyi térfelfogásban keresendő, mely szerint az utca, a köztér az intim tér közvetlen folytatása, gyakorlatilag átmeneti tér. A másik oldalról nézve pedig, a célom az volt, hogy az intézmény terei a kívülről érkezőnek a köztér kibővülésének tűnjön.
Az épület koncepciózusan „Low-Tech”, ami a költségek csökkentésén túl, a funkcióból adódó folytonosan változó tartalom számára próbálja a legmegfelelőbb keretet adni. Tervem két eleme ezt az elképzelést különösen szolgálja:
Összegzésül a keretként szolgáló épülettel tehát az amszterdami és a környezet építészeti kultúrájára kívántam reagálni, amely a beleköltöző fiatalos, modern és állandóan változó összetett funkciótól válhatna Magyar Kulturális Intézetté.
Alvégi Lőrinc
tervezés éve: 2009-2010