Húsz év után

Tervtanácson a Moszkva tér szabályozási terve.

Április 19-én három és fél órás ülésen mutatták be a Moszkva tér szabályozására készített tervet a Fővárosi Tervtanács előtt. Dr. Nagy Béla vezető tervező (Mű-Hely Rt.) elmondta, hogy ez a munka húsz éve folyik különböző tervezőkkel, a három érintett kerület (I., II., XII.) együttműködése keretében, most pedig az első összefoglalás ideje érkezett el. A Moszkva térrel, mint a budai körút három nagy csomópontjának egyikével kapcsolatban 38 fő problémakört tártak fel.

A most bemutatott terv előzménye egy beépítési javaslat volt, amely irodai-kereskedelmi funkciójú épületet emelt volna a téren. Ezt elvetették, helyette két ütemben megvalósítandó zöldfelület kialakítására tettek javaslatot (amely már annak idején is a beépítés alternatívájaként szerepelt). A közúti forgalmat körirányban vezetik végig a tér szélén, a tényleges forgalomterhelésnél nagyobb kapacitással (így maga a Moszkva tér elvileg nem okoz majd torlódást).

A tervezett első ütem még kevésbé bolygatná meg a jelenlegi viszonyokat, de várhatóan javulást hozna a tömegközlekedést és a zajterhelést illetően. A buszmegállókat összevonnák egyetlen hatalmas üvegtető alatt, a felszabaduló helyen zöldfelületeket alakítanának ki, fasorokat telepítenének.

A második ütemben kerülne sor a személyi járműközlekedés problémáinak kezelésére, megépülne a Széna téri metrókijárat, továbbá a metróvonal leágazása Budagyöngye felé. Ebben a fázisban bontanák el a legyező-épületet és jelentős talajfeltöltéssel „visszaépítenék” a Várhegy lábát, amit annak idején elhordtak. A feltöltés mindenütt legalább egy méter vastagságú lenne, a felületen pázsittal, fákkal, szökőkutakkal, és keleti irányból emelkedne nyugat felé, a Várfok utca szintjéig. A rézsű alatt kereskedelmi funkciók és a gyalogosközlekedés terei helyezkednének el. A tér déli oldalán három üvegdoboz létesülne szintén kereskedelmi illetve kulturális funkciókkal, az átszállóforgalom kiszolgálására. A keleti, Retek utcai tömböt úgy próbálták meg szabályozni, hogy elkerülhető legyen a telkenkénti egy garázsbehajtó létesítése. Ennek eszközeként a telkek átmenő irányú összevonását támogató, elsődleges utcafronti és másodlagos udvari építési zónákat definiáló szabályozást alkottak.

A jelenlévők kérdéseire válaszolva a tervezők elmondták, hogy a régebbi változatok között szerepelt egy olyan konstrukció, amelyben a térre épülő komplexum beruházója finanszírozta volna részben a Moszkva tér átalakítását, ez a megoldás azonban a Mammut 2 megvalósulásával okafogyottá vált. A buszállomás alá parkolót terveztek, az eltűnt városfalat nem szándékoznak elővenni és megmutatni, a Retek utcai tömböt nem ítélik egyöntetűen bontásra (már csak a benne található nyolc védett épület miatt sem), viszont az esetleges új épületek nem lehetnek majd magasabbak a jelenlegieknél. A Szilágyi Erzsébet fasor felől vasúti fejvégállomást terveztek a térre, ez azonban nem a fogaskerekűt fogja szolgálni (technikai okokból a fogast a jelenlegi formájában nem lehet idáig behozni).

Opponenciájában Albrecht Ute méltatta a tervhez kapcsolódó magas szintű helyzetelemzést. Rámutatott, hogy a tulajdonviszonyok miatt a Moszkva téri ügyeknek a főváros a felelős szereplője. Úgy vélte, az I. ütem egyszerű eszközökkel rendet teremt a helyszínen, jól áttekinthető, biztonságos gyalogosközlekedést eredményez. Kifogásolta, hogy a II. ütem teljesen felülírja az elsőt (ez a megvalósítást is akadályozhatja), méghozzá a gyalogosközlekedés rovására. Nem tartotta szerencsésnek a 4-6-os villamos végállomásának Margit körúttal párhuzamos telepítését sem. Véleményét összegezve azt mondta, a második ütem legyen előnyösebb az elsőnél, az egyes ütemek tartalmát foglalják rendeletbe.

Közlekedési szempontból Molnár László opponálta a tervet. Utalt rá, hogy radikális megoldásokra van szükség a tér helyzetének kezeléséhez. Szerinte a Moszkva tér problémáit a Budagyöngyénél és a Magyar jakobinusok terén kell kezelni. Nem javasolta a két ütem elválasztását, mert az ügy valószínűleg megrekedne az első fázisban, pedig az még nem is érinti az egyéni közúti közlekedést. Kifogásolta a végleges állapotra tervezett,  -2. szinten vezetett gyalogosaluljárókat, különös tekintettel a Széna tér felé vezető száz méteres szakaszra. Azt mondta, az új villamosokkal nem megoldható a 4-6-os vonal tervezett végállomása. A 18-as, 56-os villamosok pályájának föld alá süllyesztése szerinte indokolt, ugyanígy a Margit körút-Szilágyi Erzsébet fasor térszín alatt való összekötése. Mindezzel együtt a bemutatott terv mindent tud, amit a közlekedéssel kapcsolatban „bármikor később akarhatunk”.

A vita során a hozzászólók egyetértettek abban, hogy ebben a fázisban nem lehetett volna „kevésbé vitatható” tervet készíteni, illetve hogy nem lehet megoldani a tér problémáit egyetlen, felszíni szinten. Elhangzott, hogy a megoldáshoz a fővárosnak meg kell szereznie a Budagyöngye melletti laktanya területét.

Volt, aki a Szeretem Budapestet pályázat díjazott pályaműveinek elemeit/szellemiségét hiányolta, mások a buszállomás üvegtetejének léptéktelenségét kifogásolták. Egyik vélemény szerint „a tér szempontjából nincs túl sok hozadéka a tervnek”, csak a közlekedés javul általa. Többen hangoztatták, hogy tévedés itt parkot létrehozni, mert ez egy közlekedési csomópont, ahol komfortos átszállási helyet kell kialakítani, aminek része lehet zöldfelület is, de nem ebben az arányban. Volt, aki azt mondta, csalódott, a bemutatott terv nem jelent megoldást, mások szerint a Retek utcai tömbre kitalált szabályozás nem fogja beváltani a hozzá fűzött reményeket. Bírálat érte a Széna térre tervezett metrókijáratot, ami gyakorlatilag egy villamosmegállónyi távolságra van a Moszkva téri kijárattól. Ráday Mihály arra hívta fel a figyelmet, hogy a Retek utcai tömb egyes épületeinek „rossz állapotú, bontandó” megjelölése gyakorlatilag eleve kizárja a szóban forgó házak felújításának lehetőségét. Javasolta, hogy ilyen esetekben a „felújításra szorul” címke kerüljön oda.

Mindenki egyetértett abban, hogy a szabályozás jelen tervben megfogalmazott tendenciája jó, bár volt, aki szerint ebben az esetben nem releváns a szabályozási terv, mint műfaj. Az értékvédelmi tanulmányt jónak találták, a belőle levont következtetéseket  viszont helytelennek. Jellemző volt az a vélemény, amely szerint az ár-érték arány az I. ütemben foglaltak esetén jó, a II. ütemnél már jóval kevésbé.

Schneller István elnök úgy foglalta össze a Tervtanács véleményét, hogy a Moszkva tér problémáit nagyobb területen kell kezelni, magát a teret lehetőleg egyetlen, koherens ütemben rendezni, ami belátható időre megoldja a problémáit. A parkosítás nem feltétlenül megfelelő eszköz, de a szabályozás tendenciája „nem rossz”.

Török Tamás