Épületek/Örökség

Ihletek, makettek, kalózok

2019.01.30. 17:40

Nem nevezhetjük őket lopásnak, sem rekonstrukcióknak, de originálnak sem. Íme néhány érdekes épület, melyekre ráfér az eredetiségvizsga!

Landmarkok keleten

Témánk aktualitását a Huawei új központjaként épült Ox Horn Campusnak köszönhetjük. Olyan fővárosok épületmásolatait sorakoztatták itt fel, mint London, Párizs, Prága és természetesen Budapest. Tőlünk a Szabadság hidat vélték ikonként  beilleszteni, de a kínaiak korábban a Hősök Tere Milleniumi emlékműjével is összekötötték már Magyarországot. (Például a sanghaji Global Paradise minivárosában.) 

Kína koppintó építészete jó ideje téma, Bianca Boskertől pár éve még könyv is jelent meg a jelenségről. (Original Copies: Architectural Mimicry in Contemporary China, University of Hawaii’s Press, Hong Kong University Press, Hong Kong, 2013). A replikálás itt semmilyen formában nem idegen, még saját nevezetességeiket is sokszorosítják. A Zaha Hadid tervezte Wangjing és Galaxy Soho tömbjeinek imitálásakor maga a tervezőnő írta le „kalóz építészetként” ezt az akciót.


 

A külföldön megépített magyar landmarkok nem minden esetben hasonlítanak az eredeti emlékekre. Törökországban, Ankara egyik kerületében pont így épült meg az Estergon Kalesi. Ez a vár a törökök történelmében is emlékezetes szerepet játszik és még egy népi virágénekükben is említik. A kulturális központnak épült turisztikai látványosság jelenleg egy török etnográfiai kiállításnak ad otthont. 



 

Csupán inspiráció?

Az építészettörténet tele van olyan motívumokkal, analógiákkal, melyek sok épületen köszönnek vissza hasonló formában. Ezeket nem nevezhetjük másolásnak, mégis akadnak egészen kirívó momentumok: jól ismert példa a Hauszmann Alajos által tervezett Batthyány Palota a Teréz körúton, mely a firenzei Palazzo Strozzi-t idézi, vagy a Rezső téri templom, amely az Esztergomi Bazilika előtt tiszteleg.  




 

 A  Magyar Általános Takarékpénztár Rt. hajdani székháza is megér egy szót a József Nádor téren. Az épületet Meinig Arthur tervezte, akiről nemrég Rozsnyai József írt monográfiát. Az ő kutatásaiból derül ki, hogy bizony létezik egy a pestihez kísértetiesen hasonló homlokzat Koppenhágában is.1






 

Az 1920-as években a teljes kiéíptést vitató diskurzus kerekedett a zsámbéki romtemplom körül. Möller István — aki a romkonzerválást még maga szervezte meg a századforduló előtt — szintén a teljes rekonstrukció mellett állt ki. A vitában ő maradt alul, helyette viszont a Lehel térre álmodhatott egy új templomot. Ennek a képe ha sok részletében nem is, de hangsúlyosan a az említett középkori emlékből táplálkozott.


 

Nagyra nőtt makettek és újjáépítések

Az 1:1 modellek szerkezetükben, vagy anyagukban radikális eltérést mutatnak, ezzel hívják fel a figyelmet arra, hogy egy utánzatról és/vagy hipotézisről van szó. Gondolhatunk itt Edoardo Tresoldi fantasztikus, méretarányos kiegészítéseire, de vannak olyan makettszerű enteriőrök is, mint az Art Institute Chicago kiállításában felállított, Adler&Sullivan tervezte Tőzsde csarnoka.


 

A Robbrecht en Daem építész csoport  egy elfeledett tervhez nyúlt pár évvel ezelőtt, viszont csak ideiglenesen építette meg azt. Ludwig Mies van der Rohe golf klubházáról van szó, melyet 1930-ban a német Krefeld városába tervezett, és amely  sosem épült meg végül. 83 év után  felállították annak méretarányos modelljét, de a szerkezet láthatóan nem funkcionált, javarészt fa alkotta és 2013. május 26-tól október 27-ig lehetett csupán megtekinteni.



 

Hazai határesetnek számít II. Rákóczi Ferenc rodostói ebédlőháza.  Miután határozat született egy magyarországi másolatról, az eredeti épület berendezésének átszállítását 1905-ben Kassára rendelték. A darabok sokáig egy ház pincéjében rejtőzködtek, míg végül 1940 és 1943 között a Hóhérbástya toldaléképületeként kezdték el építeni az emlékhelyet. Nem teljes másolatról volt tehát szó, az eredeti, restaurált darabok összeállításáig pedig az 1990-es évekig kellett várni.


 

Némi elkalandozással az Egri csillagok című film forgatásához épített pilisborosjenői díszlet is a mi kategóriánkba esik. Várkonyi Zoltán filmrendező a több ezer statisztát felvonultató csatajelenetekhez rendelte az építményt, ami egyébként nagyrészt leégett, de rögtön újjá is építették a környék egyik látványosságaként.


 

Mezős Tamás nevéhez is fűződik egy makettnek nevezett struktúra az Iseum romjai fölött. A régészeti emlékek rekonstrukciói eleve sajátos kategóriába tartoznak az elpusztulás óta eltelt hosszú idő és dokumentációk hiánya révén. Itt két lehetőség volt arra, hogy a közönség ne csupán alapfalakból próbálja vizualizálni a pannoniai építészet egy alkotását.

Létrehozhattak volna egy teljes ráépítést azonos porozitású és keménységű ráfalazással, — Németországban ilyen Saalburg felépített katonai erődje, illetve  Ausztriában Carnuntum újjáépítései — vagy egy hipotézist kerülő modellszerű szerkezetet. Utóbbi megoldás mellett döntöttek. Hasonló logika mentén futott az a 2007 és 2009 között aktív koncepció, mely a székesfehérvári rommezőre építette volna fel a bazilika hosszmetszetének részletét.






 

És hogy mi a helyzet a rekonstrukciókkal? A pusztítások, vagy katasztrófák során megsemmisült épületek már okot adtak az újra felépítendő emlékek megvitatására. A drezdai Freuenkirche, vagy Varsó óvárosának rekonstrukciója monumentális példái azoknak az újjáépítéseknek, melyek nyíltan vállalják a másolat szerepet: műemlékek helyett az eredetiek emlékművei akarnak lenni.


 

Szintén nem nevezhető (szoros értelemben vett) palota-rekonstrukciónak a Humboldt Forum. A berlini királyi palotának csak három homlokzatát másolják fel vasbetonszerkezetre. A Spree folyó felé tekintő rész, és a beltér már kortárs formavilágot fog képviselni.  Az ötlet felmerülése körüli időben egyébként Catherine Feff művész a Palast der Republik mögötti területen szimulálta a Schloss egykori homlokzatát.



 

Dévényi Tamás és a Budapesti Műhely tervezte a Rácz fürdő 2010-ben befejezett helyreállítását, ahol Ybl Miklós langyos vizes medencetermének és zuhanycsarnokának rekonstrukciója elgondolkodtatóra sikerült.

 


 

A térsor elpusztult a háború után, de tulajdonosi kérésre nemrég újjá kellett építeni. Nem eredeti helyén áll most, néhány dekorációs elem ismeretlen maradt, a korabeli talajszinttől való eltérésre pedig a meleg vizes medenceterem mélyebb fekvéséből következtethetünk. Nem akarták elhitetni a nézővel, hogy a régi tereket látják. A rekonstruált boltozatok negatívja így az új épület térformáló elemévé váltak és tulajdonképpen egy 19. századi térsor makettje került a kortárs architektúrába.

 

Maradjon meg az utókornak

Ludwig Mies van der Rohe híres művét, a Barcelona Pavilont ideiglenes épület révén mindössze alig 1 évvel a felépítése után szétszedték. Ahogy haladt az idő, az épület lassan kánonná vált és egy ilyen nagy példakép nem létezhetett csupán képeken tovább. 1986-ra a Mies van der Rohe Foundation kezdeményezésére Cristian Cirici, Fernando Ramos és Ignasi de Sola-Morales  kutatásai után újjáépítették állandó pavilonként. A szerkezet ugyanúgy üvegből, acélból, travertinból, márványokból, és az Atlasz-hegységből származó ónixból készült. 



 

Sok pavilonnak lesz ez a szerencsés sorsa. Legmonumentálisabb hazai precedensnek ott van az 1896-as milleniumi világkiállításra épített Történelmi Épületcsoport, melyet a nagy siker miatt emeltek fel újra a 20. század első éveiben.

 

Erre az újjáépítésre juthat a magyar építészetörténet egyik fekete báránya is.  A 2015-ös milánói világkiállítás Sárkány Sándor és Ertsey Attila által tervezett magyar pavilonját tartós formájában Karcagon építenék fel, hogy az rendezvény-és konferenciaközpontként maradhasson fenn az utókor számára.

 

1
Rozsnyai József: Meinig Arthur, Az építészet mesterei sorozat, Holnap Kiadó, Budapest, 2018.

 

Pleskovics Viola