Illatos udvar - parfümmanufaktúra Esztergomban

Történelmi környezetbe, Esztergom második kerületébe készítette diplomatervét Oravecz Péter. A tervező nagy figyelmet fordított a különleges funkciójú, parfümmanufaktúraként működő épület megjelenésére, a leegyszerűsített homlokzatra és a minél homogénebb épületkialakításra - ugyanakkor igyekezett a környékre jellemző homlokzati jelleghez is igazodni.

"Minden teremtmény lelke az illata."

Patric Süskind

A diplomám témája maga az „üvegbe zárt emlék”, ugyanis az illat múlandó, az emléke viszont nem. Az általam tervezett épület a parfümök természetes alapanyagainak – esszenciáinak - előállításához ad otthont, amik virágok réz alembikokban való lepárlásával jönnek létre. A virágok lepárlása mellett az egyetlen magyar vonatkoztatású parfümöt, a Magyar királyné vizét is előállítja az üzemem - ez az első alkohol, pontosabban borszesz bázisú parfüm Európában, mely egészen a 18. századig élte aranykorát. A kivonatot először a 14. században készítették el Magyarországon. Erzsébet Királyné betegeskedése okán készült elsősorban a rozmaring-szesz mint orvosság, ami később parfümmé nőtte ki magát. A rozmaring és a kakukkfű mellett fő alapanyaga a levendula volt.

Akár a zenei, az illat akkordjai is 4 esszenciából - hangból - állnak, amelyeket harmónia alapján választunk ki. Minden parfümöt 3 akkord alkot: fej, szív és az alapakkord, összesen 12 hang. A fej akkord az első benyomás, ami néhány percig tart, majd belép a szív akkordja, ez a fő illat a parfümben, mely órákra szól. Végül az alapakkord a parfüm uszálya, mely napokig kitarthat. Az ókori Egyiptomiak úgy hitték, akkor alkothatunk eredeti parfümöt, ha hozzáadunk még egy plusz hangot, egy utolsó esszenciát, amely kicseng és uralja a többit. A legenda szerint az egyik fáraó sírjában egy kis amforát találtak, amit mikor kinyitottak, kiszabadult egy parfüm, melynek bódító illatától és hatalmas erejétől egy pillanatra minden egyes halandó földi ember azt hitte a paradicsomban van. Ebből a parfümből 12 illatot sikerült azonosítani, csak az utolsót, a kulcsfontosságút nem.

Helyszín

A tervezési területem Esztergom második kerületében, Szenttamáson található, a Bajcsy-Zsilinszky út és az Imaház utca sarkán. Az általam választott helyszín kimondottan exkluzív és izgalmas - ez a remek tömegközlekedésnek, a zöld környezetnek és a helyszín érzékenységének köszönhető.

A tervezési helyszín szűkebb környezetére jellemző épületek mind magastetősek. A tetők hajlásszöge 30 és 45° közé tehető, javarészt cserépfedéssel vannak kialakítva. Az oromfalak és a tűzfalak formáit leginkább a nyeregtető, időnként félnyeregtető és csonka-kontyolt tető formázza. Homlokzataik egyszerűek, tört színekkel vakoltak. A lábazati kialakítás általában eltérő a homlokzathoz képest.

Az egyik leglényegesebb tény, hogy történelmi helyszínről van szó. Ha a nyugati szárnyból kitekintünk a főútra, egyenesen a Bazilikára látunk, kicsit jobbra a Szent Tamás hegyen a Fájdalmas Szűz kápolnát láthatjuk. A Szent Tamás tér közelében még romokat is találhatunk a hegyoldalban. Keleti oldal pedig a Zsinagóga miatt érzékeny a terület, ami ma a művelődési központ feladatát látja el.

Koncepció

A zártudvaros beépítés és a meglévő növényzet miatt a tervezési terület egyből 3 részre szakad 3 funkcióval. A Bajcsy Zsilinszky út felőli nyüzsgés, illetve a nyugati tájolás vonzotta magába a parfüméria funkciót, a Zsinagóga és a közterület fejlesztése keleti tájolással pedig a múzeumteázót. A tűzfal adta terület északi tájolása lehetővé tette, hogy oda helyezzem el a kézműves műhelyt. A workshop a helyszűke és a növekvő érdeklődés miatt külön szintre került.

A 3 fő funkció, illetve az U alakú beépítés megengedi, hogy a közlekedés vonala ne épületen belül, hanem a belső udvaron keresztül vezessen. Ezek után egy olyan épület megálmodása volt a cél, ahol az udvar van kiharapva az épületből, és nem fordítva. A szűkebb környezet épületeinek formáihoz hasonlóan én is egy nyeregtetős tömegből indultam ki, a rá merőleges szárnyat pedig félnyeregtetővel feltételeztem.

A nyeregtetős és a félnyeregtetős tömeghez hozzáadtam az udvar hasábját és megvizsgáltam a metsződéseket. A közlekedés miatt elengedhetetlen az esővédett közlekedő kialakítása, így született meg a végleges koncepció, mikor az épületből kiharaptam az udvart, de a tetőszerkezetet meghagytam. Tudtam, hogy csak ekkor fog teljesen jól együttműködni az épület és a környezete. Így született meg végül a tornácos kialakítás.

Anyaghasználat

Sokan a parfüm üvegének kinézete alapján választanak új illatot - ezért is fordítottam jelentős figyelmet az épület megjelenésére. Tervezési koncepció volt a leegyszerűsített homlokzat és a minél homogénebb épületkialakítás. Törekedtem az egyszerűségre, természetességre és letisztultságra.

A környékre jellemzőek az egyszerű, vakolt homlokzati kialakítású épületek, ezért utánajártam, milyen jelenkori homogén, bőrszerű homlokzati burkolatok vannak a piacon. Így találtam rá a Flexiskin fújt burkolati rendszerre. Ez az anyag biztosítja az épület homogén, fehér megjelenését. A két főhomlokzaton szándékosan nem rejtettem el az esővíz elvezetést. A rézből készült négyszögletes szelvényű fekvőeresz gyönyörű csíkban jelenik meg a homlokzaton.

A hely érzékenysége és exkluzivitása miatt még gondosabban kellett megterveznem a tornác kialakítását - ekkor határoztam el, hogy a tornác váljon el az épülettől anyagában és szerkezetében egyaránt. Az így kialakult épületforma sokkal érzékenyebb és elegánsabb, mint a tömör tornácos kialakítás. Az ereszt tölgyfából alakítottam ki és a rézlepárlókra utalva kettős állókorcú vörösréz lemez fedést adtam neki. A tornácos tetőrészeken külön vízelvezetést nem alakítok ki, így esőzésnél a vízfüggöny látványa nyűgözheti le a látogatókat.

Épületszerkezet

A levendula szárítását általában kétféleképpen végezhetjük: szárítószekrényben vagy fejjel lefelé kötegekben lógatva. A koncepció része volt, hogy a virágokat látványosan tároljam, illetve szárítsam, így a lógatott megoldás mellett döntöttem. Ezt a látványt és műveletet biztosítják a bekötött gerendák. A fa gerendákat csomólemezes megoldással rögzítettem a monolit vasbeton teherhordó szerkezethez. A szarufa továbbnyúlik az épületnél, így tud szintén csomólemezzel csatlakozni az alsó gerendához. Az alátámasztó oszlop hagyományos fakötésekkel biztosítja az támasztást. Felül egyszeres ferde beeresztést, míg alul egyszerű merőleges beeresztést alkalmaztam.

Köszönetet szeretnék mondani szakági konzulenseimnek és Dévényi Tamásnak, akik szakmai tudásukkal és tapasztalataikkal segítették a diplomamunkámat. Az Ybl Egyetemi Alapítványa különdíjban, az Építéstudományi Egyesület Diploma Díj Bizottsága jegyzőkönyvi dicséretben részesítette a tervet.

Oravecz Péter