Íme a paksi Pollack Mihály tervpályázat eredménye

A paksi Pollack Mihály utcától északra fekvő lakóterület újragondolására kiírt építészeti, városrendezési ötletpályázaton a Bíráló Bizottság nem osztott 1. díjat, sőt, a teljes díjazás összegéből visszatart 4 milliót. "Noha számtalan gondolatgazdag pályázat érkezett, egyik koncepció sem volt olyan, amely minden részletében továbbtervezés alapját képezhetné." - áll a zárójelentésben.  

A kiíró alapvető célja volt, hogy támpontokat, javaslatokat kapjon a terület végleges szabályozási tervének elkészítéséhez, illetve olyan arculati, városképi előírásokhoz, elképzelésekhez jusson, melyeket a beruházók felé elvárásként tud majd közvetíteni. A tervezési programként kiadott telepítési javaslat több elemében is már egy határozott térbeli elrendezést mutatott. Bár ez a fajta előkészítés nem szokásos, ám ebben az esetben célszerűnek tűnt, éppen azért, hogy a már megfogalmazható elvárások világosan kommunikálhatóak legyenek. A kiíró fontosnak tartotta a környező településszerkezethez való szerves csatlakozást, az eltérő intenzitású beépítések harmonikus egységét, és a belső közterületi rendszer átláthatóságát. A pályázatban olyan megoldásokat kívánt látni, melyek ezt a gondolatmenetet megerősítik és kifejtik, vagy ettől eltérően jobb megoldást kínálnak.

A programként közölt térszervezési modell alapelvének megtartása mellett, annak továbbdolgozására, fejlesztésére tett javaslatot a 1., 3., 5. és 8. számú pályamű.

Több pályamű választotta a teljesen új utat, ám kevesen találtak összhangot a terület adottságai, a kisvárosi környezet és a tervezési program elemei között. A telepszerű beépítés jellegzetességeit felvonultató megoldástól (7. számú pályamű), a konstruktív vagy éppen dekonstruktív jellegzetességeket mutató gondolatokon át (pl. 6. számú pályamű), a nagy építészeti együttesre javaslatot tevő tervig (5. számú pályamű) széles spektrumon mozogtak a javaslatok. Gyakran találkozott a Bíráló Bizottság komoly léptéktévesztéssel (hatalmas, aránytalan épület megjelenése pl. a 9. számú pályázatban) vagy elnagyolt gondolattal (pl. a 2. számú tervben a blokk épületben elhelyezett általános iskola és óvoda).

A közösségi zöldfelületeknek központi szerepet szán, és erős épített keretekkel körülvéve javasolja kialakítani a 4. és 8. számú pályamű, míg ellenkező végletként arányosan elosztva, hálózatszerűen a 6. számú pályamű. Nem eldöntve a kérdést, a közpark kialakításánál a Bíráló Bizottság azt a megközelítést tartotta helyesnek, ahol a zöldfelület a tágabb lakókörnyezetet is felértékeli, és kiemelt szerepével segít az újonnan betelepülő lakosságnak azonosulni új otthonával. Ebben a tekintetben fontos szerepe van egy karakteres, sok lehetőséget kínáló központi parknak, de mellette a fásított lakóutcáknak és kisebb teresedéseknek is. Inspiráló gondolat a 6. számú
pályaműben a csapadék helyben tartása érdekében kialakított zöldfelületi rendszer, mely azonban nem párosult meggyőző és jól használható területfelhasználással és úthálózattal. A súlypontból kimozdított lakóterületi parkok használhatósága, városszerkezeti szerepe vitatható (pl. 3., 5., 7. számú tervek), hiszen a város egészét szolgáló rekreációs területként a közelben található Ürgemező szolgál.

Építészeti karakterre erős, és a továbbiakban hasznosítható javaslatot adott a 4., 5. és 8. sorszámú tervek. Az építészeti karakter túlhatározottsága ugyanakkor veszélyt is rejt magában, hiszen a beruházói igények és szándékok nem valószínű, hogy az egész területre egységesen jelennek meg. A karaktert sematikusabban, és így némileg rugalmasabban definiálja az 1. és 6. sorszámú pályamű. A karaktert a beépítés struktúrájában határozza meg a 2. számú terv, mely azonban a nyugati szektorában olyan léptékre vált, mely már a kisvárosias környezetben nem értelmezhető.

Több pályázat ad javaslatot karakterében – és így részleteinek építészetimegformálásában is – egységes blokkok létrehozására. Tekintve, hogy a feladat egy konkrét beruházáshoz kötődő lakásigény rövid időn belüli kielégítését célozza, így valószínűsíthető az intenzívebb beépítések jellemzően vállalkozásban végzett, nagyobb egységeket kezelő megvalósítása. A helyes megoldási iránynak ezért az javasolható, ahol az azonos jellegzetességekkel bíró tömbök, vagy akár tömbök együttesei önmagukban is ütemezhetőek legyenek.

A pályázatok gondolatainak felhasználásával olyan közterületi rendszert kell kialakítani, mely egyidejűleg biztosítja megfelelő hierarchiával a gépjármű közlekedést, teremti meg a gyalogosok és kerékpárosok számára biztonságos haladási vonalakat, és ad rugalmas keretet egyes tömbök megnyitására vagy elzárására a közforgalom elől.

A fenntarthatóság kérdései közül a környezeti feltételekhez való alkalmazkodást (domborzati viszonyokhoz történő alkalmazkodás, családi házak délre, társasházak észak-déli tengelyre történő tájolása) pályázók többsége megoldotta. Ezen szempont teljesülése a 8. pályaműnél a legjobb, az 1., 2., 5., 6. pályaműveknél jó, a 3., 4., pályaműveknél megoldott, a 7., 9. számú pályaműveknél kevésbé szerencsés.

A kedvező anyaghasználat, energiatudatos épületszerkezetek szempontjára egyik pályamű se fogalmazott meg érdemi javaslatot.
Az alacsony üzemeltetési költségű, fenntartható megoldások terén a 2. pályázat
innovatív megoldást fogalmazott meg (lakótelep visszatérő távhő vezetékére telepített hőszivattyús energiahasznosítás napelemes energiatermeléssel). Előremutató az 1., 5, 6., átlagosnak értékelhető a 3., 9. terve, míg gyengének a 7., 8. tervek koncepciója. A 4. terv ezen szempont szerint nem támogatható megoldást fogalmazott meg.

A vízvisszatartás szempontjából egyedi megoldást fogalmazott meg a 6. pályamű. A pályázók többségénél a terület alsó pozíciójára telepített záportározó jó, de a változó vízszint okozta problémákra nem ad egyértelműen jó megoldást (a 8. pályamű megoldása nem világosan definiált). Az 5. és 7. pályázónál felső pozícióban lévő záportározó kérdéses. A 9. pályázó csapadékvízzel kapcsolatban nem fogalmaz meg javaslatot.

Az üzleti célra használható létesítmények arányát a pályázatok alapvetően jól
határozzák meg. Sokszínű megoldást vázol a 8. pályamű. Az 7., 9. pályamű által javasolt üzletsor túlzó.

A tervezési területen elhelyezendő intézmények tekintetében – bár a tervpályázati kiírás nem tartja szükségesnek az alapfokú oktatás intézmények elhelyezést - a bíráló bizottság szerencsésnek tartotta azokat a megoldásokat, ahol a környezetalakítási terv, akár későbbi ütemekben, lehetővé teszi bölcsőde, óvoda elhelyezését. Ez a 2. és 8. pályaműben jelenik meg, bár a funkció elhelyezése egyik pályaműben sem tökéletesen megoldott.

Zöldfelületi szempontból az illeszkedés magába foglalja a szomszédos területek
úthálózatához, a beépítési karakteréhez, a terület domborzati adottságaihoz, a kitettség szerinti és a csapadékgyűjtő potenciáljához, továbbá a szélirányhoz és a látványkapcsolatokhoz való viszonyulást. A legjobb megoldások az úthálózat szintvonalakra igazítását, a beépítési karakter területek elkülönítését és lejtésviszonyok szerinti célszerű elhelyezését, a magasabb épületek platóra és a meglévő lakótelepi beépítés közelébe csoportosítását javasolták. (Jó: 1., 8. pályaművek).

Zöldfelületek helyzete, szerkezeti szerepe, kapcsolatai tekintetében az új beépítésű területek súlyponti, a beépítési módok találkozását, váltását biztosító, vagy a lakótelephez és az É-fejlesztési területhez átvezető elhelyezés hozott előre mutató megoldásokat. A fejlesztési terület 7-10%-át közparki területként kialakító megoldások tűntek arányosnak, míg a beépítésre szánt területeken a 30% alá nem csökkentett zöldfelületi arány kínált kedvező képet. A közterületek gondozása szempontjából a kompakt formák a kedvezőbbek, ezzel szemben a zöldfelületi struktúra elaprózása többlet feladatokat eredményez. (Pl.: 6., 7. pályaművek.)

A meglévő értékek (Pollack Mihály utcai kettős fasor és helyi védett tölgy) megtartására nagyobb gondot kell fordítani, figyelmen kívül hagyása vagy a fasor sűrű átvágása nem támogatható.

Lényeges kérdés a településszegély kezelése, nyugati szántóterületek felé előírt véderdő, mint szélvédő elem megtartása fontos, valós kialakítása megoldandó feladat (jó: 1., 2., 3., 4., 5., 6., 8. pályaművek). A területen tapasztalható erős ÉNY-i szélnyomás indokolttá tenné az K-Ny-i utak mentén is a védősávok megismétlését, a fasorok erősítését, erre a pályázatok azonban nem tettek javaslatot.

Kevés terv foglalkozott közterületi, közparki arculati elemekkel, funkciókkal. A
leggyakoribb elem a csapadékvíz tározásban is szerepet játszó tó, melynek közparkban történő központi elhelyezése a változó vízállás és az időszakos kiszáradás miatt vitatható. (Nem jó megoldást tartalmaz: 1., 2., 5., 7. pályaművek.)

A területen leeső csapadékvizek vízelvezető rendszert terhelő hatását hatékonyan csillapíthatja a 6. pályaműben kidolgozott hálózatos csapadékvízmegtartó zöldfelületi rendszer, ugyanakkor ez ökotudatos közterületi gondozást követel meg a várostól.

Az ütemezhetőség tekintetében fontos szempont a folyamatos beépüléssel
összehangolható zöld infrastruktúrafejlesztés biztosítása is, mellyel kevés pályázat foglalkozott. (Biztosította: 8. pályamű.)

Összességében a Bíráló Bizottság a pályázatot eredményesnek ítélte, de az eredmény csak részleges. Nem született olyan pályamű, mely a lakóterület jellegének minden szempontból megfelelő közterület rendszert mutatott volna fel. A jó részletmegoldások mögött gyakori a tévesen kialakított háttér vagy befejezetlen gondolat. Gyakran a településtervezői gondolkodást felülírja az épületekkel kapcsolatos egyéni elképzelés. A lakóterület beruházási programjának megszervezésére, az üzemeltetésre és fenntartásra összefüggő, gyakorlatias koncepciót egyik pályázat sem adott. A javaslatokból azonban
sok olyan elem kiolvasható, melyek a későbbiekben a tervezést jó irányban befolyásolják vagy éppen jelzik a hiba lehetőségét.

A leírt értékelés miatt a Bíráló Bizottság úgy döntött, hogy I. díjat nem ad ki, és 4 millió Ft-ot a teljes díjazás összegéből visszatart. Elismerve azonban a pályázók dicséretes munkáját, és az igényes, gondolatgazdag kidolgozást, kiad egy II. díjat, kettő rangsorolás nélküli III. díjat, és három rangsorolás nélküli IV. díjat.

Díjazás

A Bíráló Bizottság egyhangúan az alábbi döntést hozta: A Bíráló Bizottság megállapította, hogy bár a pályázat eredményes és sikeres volt, de egyetlen pályamű sem volt olyan, amely minden részletében a továbbtervezés alapját képezhetné. Ezért egyhangúan úgy döntött, hogy a 17 millió forintos teljes díjkeretből 13 millió forintot oszt ki a pályaművek díjazására. A pályaművek tartalmának és értékeinek egymáshoz viszonyított aránya alapján a díjakat az alábbiak szerint állapította meg:

I. díjat a Bíráló Bizottság nem adott ki.

II. díjban és 4.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 8-as sorszámú pályamű
Szerzője: PERACTO KFT.
Építész vezető tervezők: Görzsöny Gábor, Elek Attila
Munkatársak: Thold Imre Géza, Soltész Gábor, Vígh Péter

Rangsorolás nélküli III. díjban és 3.000.000 Ft-os díjazásban részesült az 1-es sorszámú pályamű
Szerzője: Péterffy és Társa Bt.
Építész vezető tervező: Péterffy Miklós
Munkatársak: Deli Brigitta, Dőry Bálint, Müller Dóra, Szabó Dániel

Rangsorolás nélküli III. díjban és 3.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 4-es sorszámú pályamű
Építész vezető tervező: Dr. Gerő Balázs
Munkatársak: Hambek Zoltán, Pomsár András, Sali Emil

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000 Ft-os díjazásban részesült a 2-es sorszámú pályamű
Szerzője: Építész Stúdió Kft.
Építész vezető tervezők: Félix Zsolt, Hőnich Richárd, Sólyom Benedek
Szakági tervező: Mangel Zoárd
Munkatársak: Kenéz Gergely, Hellenpárt György, Ábrahám Tamás,
Järger Zsolt, Varga Katalin, Mudry Luca

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000 Ft-os díjazásban részesült az 5-ös
sorszámú pályamű
Szerzői: 3Z KFT., AU.ROOM ÉPÍTÉSZ MŰHELY
Építész vezető tervezők: Zoltán Erzsébet Szeréna DLA, Gyergyák János DLA
Munkatárs: Paári Péter

Rangsorolás nélküli IV. díjban és 1.000.000.-Ft-os díjazásban részesült a 6-os sorszámú pályamű
Szerzője: PRO URBE KFT.
Építész vezető tervezők: Zöldi Péter, Szabó László
Szakági tervezők: Könczey Gábor, Varga Zsolt, Mayer Zoltán, Baranyák Zoltán