A helyszín nagyon közel áll hozzám, így a személyes kötődésem miatt létfontosságúnak tartottam, hogy a tervhez kapcsolódó kutatás pontos és részletgazdag legyen. Minden szakágat megismerjek, ami a lótartáshoz, lótenyésztéshez köthető, és minél megalapozottabb legyen a tudásom a ménesek körében.
A feladat nehézségét adta a terület komplexitása, így a meglévő épületek fontos alappillérként jelennek meg a tervemben. Talán a legnehezebb feladatot pont ez okozta, csak mint teljes egészre tudtam koncentrálni a tervezés során. A funkció adott volt, ami csak a funkciókapcsolatok helyes tervezésével tud működni.
Elsődleges célként a helyszínválasztásnál egy meglévő épület kortárs felújítását határoztam meg, hiszen célom az olyan épületek, területek megóvása, amelyek odafigyeléssel, fejlesztéssel fenntarthatóak és tovább őrizhetik hírnevüket.
Az egyik legfontosabb vonzerő Bábolna történetében a lovasversenyek, amelyek áprilistól egészen októberig teljes hétvégéket magába ölelően kerülnek megrendezésre. A helyi idegenforgalmi vizsgálat rávilágított a lovasversenyek és hagyományok fontosságára. Ebből kiindulva egy versenyeket összefogó építmény és környezetében kialakítható további versenypályák létesítése a cél, ami lehetővé tenné Bábolna számára világszínvonalú versenyek megrendezését.
Ölbőpuszta a Bábolnai Nemzeti ménesbirtok kiemelt telephelye, az 1820-as években épült, a Pannonhalmi Apátsághoz tartozott. A területen megmaradt a régi keretes beépítés, viszont az épületek folyamatosan amortizálódnak. Jelenleg lótartás és egy lovas szakképző iskola működik a majorságban. Az ölbőpusztai birtok beépítése, tájolása és a környező terepviszonyok egy összetett és izgalmas tervezési szituációt eredményeznek. Egy nagy területen elhelyezkedő épületegyüttes található itt, letisztult épületek sorával, funkcióhoz igazodó mérettél és elrendezéssel.
Meglévő beépítések
Telek területe: 40 400 m2
Tervezett beépítések
A tervezési program fontos része a meglévő keretes beépítés és a környezet bevonása. A vizsgálatok során új rendeltetési igény merült fel, amely ezt a sok részt egy egészbe fogja össze. Kérdés, hogy a különböző funkciók miként kapcsolódjanak egymáshoz, valamint az új épületrész, mely új funkciót is foglal magába, hogy tudja kiegészíteni az összes többi funkciót.
A központi épület helyzetét elsősorban a meglévő épületek által zárt keretes beépítés határozza meg, erre a zártságra erősítenek rá az egyes épületek, ezáltal a funkciókat is összefogó kerítés, amely körbevezet az egész területen, ezzel erősen beleállítva a tájba az együttest. Az erős keretes karakter miatt nem váltam meg az első benyomásra is meghatározó, területet lezáró pengéktől. A tájolás is nagy szerepet játszott a lelátó/központi épület telepítésében, így a felnyitás északi iránya nem volt kérdéses.
A bejáratra hívja fel a figyelmet az újonnan tervezett központi épület. A pengék helyzetének változásával az egész területen különböző funkciókat befogadó épületek előtérbe kerülnek, és még inkább erősítik az épületeket, mint modulokat. A központi épület a pengék által kapcsolódik a többi funkció épületéhez, mindemellett a körbefogó pengék mellett csúszik lelátó formájában, utalva a befutóba érkező lovak sebességére. Ez a kinyúlás tovább bővíthető az ide érkező nézőközönség számától függően, így az északi pengének nem csak lezáró, hanem tartószerkezeti és lelátó funkciót is betölt.
A ménesbirtok megközelítése közvetlenül az előtte elhaladó főútról történik. A központi épület több funkciónak is otthont ad. Az alsó szintre a megrendezett versenyeket összefogó, központi fogadóiroda kerül. Az első szinten található egy nagy társalgó bárral, és közvetlen kapcsolat a lelátóval. A legfelső szint konferenciáknak és helytörténeti kiállításnak ad otthont. Az épület központi szerepet tölt be, hiszen nemcsak bejáratot képez, hanem ezáltal meghatározza, hogy a keret belső területi egységeit hogyan lehet megközelíteni.
Négy féle nyitást határoztam meg, versenyek és a befogadóképesség szempontjait figyelembe véve:
Az új épülettömeg 50x7,22 m alapterületű, amely elé egy 45x7,73 m alapterületű lelátó csúszik. Az 50 m-es hosszon egy raszterhálót határoztam meg, amely befolyásolja a tartószerkezet kialakítását, a funkciók elhelyezését és a közlekedési zónák kialakítását is. Ez a raszter 2,50-5 méterenként változik, ami által a nyitások, közlekedési zónák és a tömör tartószerkezeti elemek ismétlődnek ritmikusan.
A forma a két párhuzamosan futó, vertikális tartószerkezeti elemet foglalja magába, amelyhez egy harmadik párhuzamos, a lelátó tartószerkezeti eleme csatlakozik. Az épület elé csúszó tetőt acél rácsostartó képezi, a tető burkolata solar thermie rendszerrel van kiegészítve, ami a napenergiát közvetlenül elektromos energiává alakítja át. Ezt a szerkezetet a falcsatlakozás előtt pontmegfogásos üveg váltja fel és lebegteti el az épülettől.
Meghatározó szempont volt az anyaghasználat során, hogy ne alakuljon ki erőteljes elválás sem az új épületen belül, sem a műemléki épületek között. Ezért nem az anyagok tobzódása volt számomra fontos, hanem egy letisztul, értelmezhető anyaghasználati koncepció.
A tervezett tömeget és a funkciót jelképező anyaghasználat (látszóbeton kinti és benti alkalmazása) és a fehér fém letisztult együtt kiegyensúlyozott hatást ér el. Ez a két anyag mellett nyersfát alkalmaztam a közlekedő és a pihenő felületeknél, amelyek az előző két anyag enyhe ridegségét és keménységét felpuhítják. Az átszellőztetett homlokzatburkolatot alkotó beton táblák átfordulnak a tetőre is, így képezve egy teljesen homogén felületet. A nyílászárók előtt perforált betontáblákat alkalmaztam a természetes fény bejutása érdekében, amely egyben árnyékolóként is funkcionál. A belső térben is visszaköszönnek a betontáblák, amelyekkel a természet is bekerül, hiszen mohával benőtt felület képezhető ki.
A lelátónál is visszaköszön az anyaghasználati úgynevezett „hármas”, hiszen a lelátó maga látszóbetonból készül, az ülőfelületek nyersfából. Mindemellett a lelátó teteje egy fehér acélpengeként lebeg felette, amit az üvegbetétek lebegtetnek el az épülettől. Erre ráerősít a fekete fémkerítés, ami az épületet átdöfve kúszik a lelátó elé, lezárva ezzel a területet.
A terv a 'Minden építés alapja 2017 – Betonpályázat tervezőknek és hallgatóknak - Betonépítés, építészet egyetemi hallgatóknak' című pályázat II. helyezettje lett.
Sinka Bettina