Innováció és kvalitás a DEFO-n
DEFO: azaz design fórum. Hogy pontosabb képet kapjunk a formatervezésről, magát a fogalmat kell tisztázni. Többek között ez is megtörtént a Ponton Galériában megtartott szimpóziumon.
DEFO: azaz design fórum. Hogy pontosabb képet kapjunk a formatervezésről, magát a fogalmat kell tisztázni. Többek között ez is megtörtént a Ponton Galériában megtartott szimpóziumon.
Mindenekelőtt Halasi Rita Mária mutatta be a Galériát, miközben szállingóztak a késve érkezettek. Ezúton jeleznénk, hogy a Ponton, tökéletesen alkalmatlan hely ekkora tömeg fogadására. A szervezők nyilván örültek a nagy érdeklődésnek, bár tapasztalataink szerint, csupán a szakma volt jelen. A hangosítás elmaradt, a kivetítőt ugyan körbe lehetett ülni, de minek, ha csak egy irányból látható.
Halasi elmondta, hogy a Galériának nem célja, hogy kizárólag a Moholy- Nagy Művészeti Egyetem munkáit mutassa be, de természetesen itt mindig helyet kapnak majd az egyetemen készült alkotások. Tavasszal harminc grafikus, az elmúlt években készült munkáiból láthatunk kiállítást, továbbá számíthatunk egy nemzetközi vándorkiállításra is. A Ponton otthont kíván nyújtani szakmai konferenciáknak, ami azonban talán a legfontosabb, hogy a magyar design külföldi megjelenítésén lesz a hangsúly a későbbiekben. Fónagy Dóra ugyan nagyon messziről indított, de végül eljutottunk a design újradefiniálásához, amelyet úgy lehetne összefoglalni, hogy a formatervezés nem más, mint elsősorban stratégia képviselése. Értéket teremteni ugyanis nem lehet máshogyan, mint csapatmunkában, a kreatív gondolatokból kiindulva, a stratégiát kialakítva és konzekvensen képviselve, a megrendelővel karöltve előállítani a terméket. Fónagy fontosnak tartotta kiemelni, hogy a megrendelő jellemzően nem kreatív, a felelősség ugyanakkor az övé. Ezért is rendkívül fontos a know-how. „A design elsősorban innováció és kvalitás. Mert ez egy szakma”- fogalmazott Fónagy. Pontosan ebben látja a hazai problémák eredőjét, azaz a szakmaiság hiányában, és, tesszük mi hozzá, mint annyi más területen, a szakmán belüli kapcsolatok és nyitottság hiátusában. Külföldi tapasztalataira alapozva a közös gondolkodást hiányolja, az erőszakosan szétválasztott területek, mint építészet, belső építészet, design vagy furniture összekapcsolódását. „Az embereket össze kell hozni. Az hogy ezek a területek így, mesterségesen szét lettek választva, elsősorban az oktatási rendszerünk nagy hibája.”
Még mielőtt Finta Sándor és Szemerey Samu röviden bemutatta volna a Kortárs Építészeti Központot (ha már építészet, Finta kérdést intézett a közönséghez: ki tudna felsorolni három kortárs építészt. Egy nagyon halk és bátortalan Z. Halmágyin kívül, egy árva ötlet sem volt. Nem tudjuk, hogy félszegséget vagy tudatlanságot sejtsünk e mögött, mindenesetre, nagyjából ezért jött létre a KÉK. ), illetve Tóth Ali prezentálta a The Room nevet viselő, félévente, nemcsak itthon, hanem külföldön is megjelenő divat-design- kortárs művészeti lapot (Finta után ő is kedvet érzett a közönség bevonására, kb. öten ismerték a lapot), ízelítőt kaphattunk a DEFO 2007 tavaszi programjából. Dávidházy Panni rövid bemutatót tartott érdekes, kreatív munkákból, nagy kedvencünk az a fémbútor, amelyet mi magunk alakíthatunk ki egy kalapács segítségével. A játékosság mellett a passzív-agresszívak is teret nyertek! Tendenciák tekintetében az inspirációé a főszerep, a víz, az áramlás kulcs fogalmaira építve. Ahogy Fónagy fogalmazott: „Áramlásban kell lenni, különben nem is létezünk. Ma már nem lehetünk statikusak.”
szöveg Biczó Gabriella
képek: Kresalek Dávid
