Intermodális Közösségi Közlekedési Központ létrehozása Debrecenben

Bemutatjuk a ZOBOKI-DEMETER és Társai Építésziroda Kft. és a MÉRTÉK Építészeti Stúdió Kft. közösen beadott pályaművét. 

Mottó

Petőfi Sándor: ÚTI LEVELEK (részletek) III.
Debrecen, május 14. 1847.

Voltál-e már Debrecenben, barátom? láttad-e a pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fúladni, csak ide jőj, itt legkönnyebben célt érhetsz; de az orrodat jól befogd, mert különben, mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta. Mennyi szalonna, menyi hízott disznó van itt! a szellem mégis oly sovány, hogy csak úgy csörög a bordája, éppen mint az idevaló híres talyigás lovaknak. Itt, ha vesznek is könyvet, tán csak azért veszik, hogy bele szalonnát takarjanak. Az 1843–44-iki telet e kövér városban húztam ki éhezve, fázva, betegen egy szegény, de jó öreg asszonynál, az isten áldja meg. Ha ő gondomat nem viselte volna, most e levelet a más világról írnám hozzád. Olyan elhagyott kis vándorszínész fiú voltam, akire se isten, se ember nem nézett, nem ügyelt. Harmadfél évvel utóbb ugyanazon színházban, hol akkor senkitől figyelembe nem véve játszottam kis szerepemet, harmadfél évvel utóbb, mondom, a mint beléptem a nézők közé, minden szem rajtam függött, s a lelkesedés az égiháború hangján kiáltá: éljen Petőfi Sándor!... Talán, ha harmadszor lépek e színházba évek múlva, ismét nem vesznek észre, mint nem vettek először, talán nem lesz, a ki tudná, hogy itt engem egykor megéljenezett a közönség. Ilyen a hír; jön és megy. Ilyen a világ; csak azért emeli az embert hírre, hogy legyen kit felednie. S a magyar különösen szeret felejteni ... azért nem fog az ő emléke sem fönnmaradni.

Koncepció

Az intermodalitás több, mint „varratmentes” utazás, mint a jó átszállás biztosítása. Gondolatisága kilép a mobilitás szűken vett értelmezéséből - a jó közlekedési kapcsolati lehetőségeken túl az utazást az utazó ember napi élettevékenységébe integráltan szervezi. Az intermodalitás megteremti az áramlási terek és a jó városi helyek szimbiózisát.

A Petőfi téren olyan városi köztér létrehozása a cél, amelynek funkcionális és építészeti keretei mögött, az eseményterek kiszolgálásaként jelenik meg a közlekedés technológiai eszközrendszere. A város szívét jelképező Nagytemplom, valamint a külső kapcsolatokért felelős Nagyállomás kijelöli Debrecen észak-déli tengelyét. A két városi térség szimbiózisának megteremtése, a Petőfi tér intermodalitásának és eseménytéri kialakításának perfekt városépítészeti megoldásában rejlik.

A Kossuth tér pandanjaként létrejövő, IKKK előtti városi eseménytér nem egyszerűen a közlekedés csomópontja, hanem a napi tevékenységek csomópontjává fejlődik. A közlekedés dominanciáját felváltó klasszikus városi köztér, piactér kialakítását tervezzük. A minden oldalról árkádsorral övezett térség az antik fórumok kialakítását követi. Ezzel lehetővé tesszük, hogy a Piac utca és Petőfi tér felértékelt, humanizált közterületeinek rendszere a városba érkezés és a dinamizált városi lét együttesének közhasznú helyszíne lesz.

Az intermodális csomópontok fejlesztési elve

A helyesen megvalósított intermodális szolgáltatást használó utas időt takarít meg azzal, hogy napi rutinja egy részét átszállás közben intézheti, és amennyiben ezt egyben jó minőségű, igényes környezetben teheti, akkor vonzó lesz számára ez az utazási forma, akár az ezen szolgáltatásokból kimaradó kizárólagos autóhasználattal szemben is. A helyesen megvalósított intermodális csomópontban találkozik a magán befektető, a közszolgáltató és egyéni használó érdeke, mert:
- a magánbefektető a kínált szolgáltatásához készen kapja a csomópontban nagy számban megforduló koncentrált vevőt
-a közszolgáltató jól jár azzal, hogy a befektető érdeke a jó minőségű helyszín megteremtése. Annak fenntartásáról gondoskodik, ezáltal elkerülhető a tisztán áramlási terek (közlekedési épületeket körülvevő funkciók) törvényszerű lepusztulása
-az egyéni használó a szolgáltatások könnyű elérésével időt és költséget takarít meg.

Tér – árkádsor – intermodalitás – szolgáltatások, kereskedelem

A közlekedési funkciókat kiegészítő városi szolgáltatások a használók igényei szerinti elrendezéssel egymásba fonódva, színes választékként jelennek meg - mint a jól működő repülőtereken, a közélet részévé téve az utazás élmény-érzetét. A funkciók és tevékenységek túlnyomórésze terepszinten horizontálisan szervezett, természetességével biztosítva az átláthatóságot és akadálymentességet. Az árkádsor az intermodalitást időjárástól védetten, gazdaságosan és fenntarthatóan teremti meg. Gasztronómia, kereskedelem és szolgáltatás előterei élettel telien keretezik a piacok, vásárok és sportrendezvények eseményterét.

A szolgáltatás és kereskedelem egyben az intermodalitás színtere is. Biztosítani kell, hogy az átszálló utasok alapfokú ellátáshoz (élelmiszer, háztartási cikkek, némi ruházat, bank, posta, kisiparosok) jussanak. A programban előírt kiskereskedelem, szolgáltatás közberuházásnak sok - az elvárt intermodalitás összetettségéhez képest viszont rendkívül kevés négyzetmétert rögzít. Javasoljuk a funkcióegyüttes önálló, az EU-s beruházásoktól független, magánfejlesztésben való magvalósulását - akár időbeni ütemezésben, akár egy későbbi ütemben ( I/A). A fejlesztést életre kelti, hogy az intermodalitás által közrefogva, a térre nézően telepítjük. Az intermodális együtteshez kapcsolódó 100-300 főt befogadó rendezvényhelyszín termei hozzájárulnak a Kölcsey-központ funkcionális, üzleti és kulturális kínálatához.

Petőfi tér

A régi Nagyállomás előtti térségen, melyet eddig elsősorban a közlekedés dominált egy klasszikus városi köztér, piactér kialakítását tervezzük. Az árkádsorral övezett kőburkolati tér az antik agorák hangulatát idézi. A különböző magasságú kolonnád-térfalak köztes , áramló tereikkel hangulatos városi eseményteret ígérnek. A lesüllyesztett forgalmas körút vonalában nagyívű kapumotívum adódik , mely keretbe foglalja a parkosított köztér és a mozgalmas eseménytér kapcsolatát. A toronyház és a tér viszonyát rendezi a két alsó szintet összefogó árkádsor.

A Petőfi tér körúton belüli két karakteres egységre osztjuk. Először is egy városi köztérre, mely első sorban a kulturális és társadalmi rendezvények színtere lesz. A nagyléptékű vízfelület klimatizál, a gyerekeknek élmény a nyári csónakázás és a téli korcsolyázás lehetőségével. A dús faállományú harmadik rész pedig igazi városi közparkká válhat.

Fel kell oldani a Nagyállomás tere és a Petőfi tér között húzódó Wesselényi utca - illetve az általa hordott forgalom - durva, városi szövet elválasztó hatását. Tovább kell csökkenteni a Piac utca még meglévő átmenő forgalmi szerepét, az utcát és tereit a városi közélet olyan helyszíneivé javasoljuk formálni, amelynek gyalogos elsőbbségű, vegyes használatú közterületei inkább az ott-tartózkodást ösztönző eseményhelyszínek lesznek. A Wesselényi utca hálózati jelentősége miatt tartósan a városi, illetve részlegesen városon átmenő forgalmat vezető útpálya marad, az első feltétel teljesüléséhez elengedhetetlen az utca Nagyállomás, illetve Petőfi tér előtti szakaszának térszint alá süllyesztése, a felszín, keresztező közúti forgalomtól való mentesítése. A Petőfi tér és csatlakozó épületegyüttesek metszeti kialakítását úgy oldottuk meg, hogy az átszállások, áramlások, utas- és városi szolgáltatás használatok minél nagyobb, operatív része terepszinten történjék. Ezzel teret engedve ezzel a városba érkezés, a szép környezet élményének átélése okán is.

Nagyállomás, mint az IKKK „szíve”

A 60-as évek modern magyar építészetének jelentős alkotása Kelemen László Nagyállomás épülete. Felülvilágítója és csarnoktere ideálisan szimbolizálja (kívülről-belülről) az IKKK építészeti és téregyüttesét, kijelöli a tér- és épületegyüttes tengelyét. A jelenleg kihasználatlan központi csarnok felújításakor törekedni kell arra, hogy az intermodalitás központi tere legyen.
A Nagyállomást körbeveszi a felülvilágítók ihlette íves kolonnád, melynek szálloda melletti szárnyában ideális villamosvégállomás alakul ki.

Autóbusz pályaudvar

Az autóbusz pályaudvar telepítésének fontos szempontja volt, hogy a legnagyobb utasforgalmi igény itt jelentkezik, tehát ez esetben indokolt leginkább minimalizálni az utasok szint váltásának kényszerét, illetve biztosítani a szolgáltatások könnyű elérését. Debrecen közlekedési szerkezete egyértelműen a keleti telepítést involválja. A közhasználatú irodák együttese akár 4 ütemre is bontható. Udvaraik lehetőséget teremtenek a buszpályaudvar természetes szellőztetésére. A Wesselényi utca térfalát a gyalogos dominancia szellemében kell kialakítani.