Design/Belsőépítészet

Irodában vagy irodán kívül dolgozzunk?

2023.07.26. 14:26

Ian Zapata, a Gensler munkatársa azt vizsgálja, hogy a „harmadik helyek", azaz az otthontól és irodától eltérő közösségi területek és az általuk kínált választási lehetőségek hogyan befolyásolják a munka és a munkahelyek jövőjét, illetve a belsőépítészeknek mire kell figyelniük annak érdekében, hogy megtartsák a dolgozók irodába járási hajlandóságát az alternatív munkavégzési helyszínekkel szemben. 

A „harmadik helyek" a munkahelyek kialakításában az egyik legbefolyásosabb környezetként jelentek meg – nem nehéz elképzelni, hogy miért. Ha a munkavállalók nagyobb arányban dönthetnek a munkavégzés helyét illetően, akkor közel 50%-ban az irodán kívüli helyeket fogják preferálni, hiszen az nagyobb önállóságot és kényelmet biztosít számukra. Az otthon nem minden esetben a legideálisabb választás a produktivitáshoz, néha szimplán csak környezetváltozásra vágynak az emberek, bizonyos esetekben pedig az elszigeteltségből való menekülés miatt voksolnak más helyszín mellett a munkavállalók.

Ezt az űrt töltik be az olyan „harmadik helyek", mint a coworking társalgók, kávéházak vagy akár az alkalmi nyaralóhelyek. Ezek a helyszínek szociális környezetek, amelyek fontos találkozóhelyként szolgálnak az emberek számára. Az összetartozás érzését, a társadalmi interakciókat és a nyugodt légkört biztosítják a munkavégzéshez szükséges feltételek megteremtée mellett. Azonban a választási lehetőségek bősége csökkenti az irodahasználati kedv mutatóját. A belsőépítészek legnagyobb kihívása az irodatervezés során, hogy a munkahelyet vonzóvá tegyék a foglalkoztatottak számára. 

A munkahelyek olyan beruházások, amelyek hatással vannak a vállalat termelékenységére, kultúrájára és hírnevére, és bár az embereknek tervezik, funkciójuk mindig az üzleti célok támogatását szolgálja. A vállalatok azért fektetnek be a munkahelyekbe, hogy növeljék a termelékenységet, csökkentsék a költségeket, elősegítsék az innovációt, bevonzzák a tehetségeketet és megtartsák a munkatársakat. A kollektív munkahelyek a kollégák közötti nem tervezett találkozásokat segítik, ezáltal hozzájárulnak az innovációhoz, a produktivitáshoz és a problémamegoldáshoz. 

A kollektív munkahelyeken és terekben az emberek személyesen, spontán módon találkozhatnak. A klasszikus értelemben vett iroda kifejezést nem kedvelik, mivel arra utal, hogy milyennek kellene lenniük a hagyományos munkahelyeknek, és a cél ennek a paradigmának az újragondolása. A vállalati székhelyek tervezésekor a „percenkénti ütközések" mérőszáma jelent meg mutatóként, amely a munkahelyi környezetben bekövetkező, nem tervezett találkozások arányát írja le. Ez meg tudja a munkahely azon képességét is mutatni, hogy mennyire segíti elő az információmegosztást és az együttműködések létrejöttét, ami fontos szempont egy munkahely hatékonyságának megítélésekor.

A több mint 2000 amerikai irodai dolgozó körében végzett felmérés azt mutatja, hogy a munkavállalók ugyan értékelik a közös munkaterületeket, de ennél változatosabb élményeket is keresnek, amely képes jobban támogatni a munkájukat, és olyan helyet teremtenek, ahol szívesen tartózkodnak. A kulcs a funkcionalitás a munkahelyi élményekkel kiegészülve, különösen a hibrid munkafolyamatok esetében. Az élményalapú munkahely egy olyan környezet, amely a munkavállalók elkötelezettségére, jólétére és növekedésére összpontosít azáltal, hogy lehetőséget teremt a munkavállalók számára új készségek elsajátítására, tehetségük fejlesztésére és a kollégákkal való együttműködésre.

Az ideális élményalapú munkahely iparáganként és generációnként változik. A fiatalabbak egyértelműen a vendéglátással átszőtt élményeket választanák, míg az idősebb munkavállalók az üzleti jellegű és a vendéglátóipari élmények keverékét részesítik előnyben. Bizonyos helyiségtípusok magas számban szerepelnek az esetek döntő többségében: a munkahelyi kávézó és az informális terek a kapcsolatteremtéshez és a közösségépítéshez járulnak hozzá. Egyéb élmények közé tartozik a „butikhotel", amely vendéglátással kiegészített, kényelmes tereket kínál, a konferenciaközpont, amely ideális a csoportos megbeszélésekhez, valamint egy könyvtárszerű tér, ahol az emberek nyugodtan dolgozhatnak. Nem véletlen, hogy ezeknek a tereknek nagy része a kedvelt „harmadik helyekre" reflektál.

A közelség kérdésköre megpecsételheti szintén egy munkahely sorsát. Egy kieső területen lévő, egyetlen irodával rendelkező irodaépület nem éri meg az ingázást. Az élénk, karakteres, jól átjárható, számos választási lehetőségeket kínáló és biztonságot nyújtó kerületek azok a helyek, ahová az emberek szívesen mennek szabadidejükben, és ahol szívesebben tartózkodnak a munkaidő után. Ez azt jelenti, hogy egyes irodaházakat más célokra kell átalakítani a pénzügyi életképesség biztosítása érdekében. A jól megtervezett „harmadik helyek" és az általuk kínált választási lehetőségek valószínűleg nemcsak a munkahelyek újragondolásában, hanem az üzleti negyedek társadalmi negyedekké történő átalakításában is kiemelt szerepet fognak játszani a jövőben.

Forrás: Workdesign