Iskola a csapatmunkának

Zentai Kinga diplomázó célja egy olyan oktatási intézmény — magániskola — tervezése volt, ahol az alternatív, Montessori - oktatási módszer ideálisan működhetne. 

E cél legfőbb elemei a következők: 

Indirekt, flexibilis, alakítható, többfunkciós terek, melyek önállóságra, kreativitásra, csapatmunkára, kommunikációra sarkallnak. Az iskola egy mini város, térszervezése, centrális kialakítása a szociális irányultságú és közösségelvű társadalom víziójának és eszméjének metaforájául szolgál. Ennek megfelelően a köztérszerű közös terek köré csoportosul. A téralakítás, bútorozás a spontán térhasználatot, az önálló- és csapatmunkát, a szabad mozgást segíti elő.

A tantermek differenciáltak, a közösségi terek „tanulási tájként” vannak jelen, közvetlen kapcsolatuk van a természettel. Az oktatás során a személyi kompetenciák fejlesztése kerül előtérbe, az oktatónak tanulás-szerevező szerepe van. Tehát az épület az oktatási módszerre és környezetpszichológiai tényezőkre adott válasz, azaz a belső térkapcsolatokból építkező organikus egészről van szó.

Helyszín

A tervezési terület az óbudai Aranyhegyen található, az egykori kemény villa telkéhez kapcsolódik.

A helyszín kiválasztását kutatás előzte meg. Az általános iskolák hiányterületei jelentősek a budai, hegyvidéki peremterületeken. Itt erősebb a természettel való kapcsolódási lehetőség, a városi nyüzsgéssel szemben nyugodt a környezet és a gyerekes családok száma is dinamikusan fejlődik, melyek az alternatív iskola elhelyezéséhez elemi szempontokat jelentenek. Zöld völgyben fekszik, hegyoldalba ágyazott családi házak ölelésében.

Az iskolaépületről

Az épület a környező családi házak léptékéhez igazodó additív tömegek összessége. A leprivátabb, legzártabb tömegek a tantermek, közöttük a szabadon áramló közösségi terek átláthatók és üvegfallal határoltak. A közösségi terek egy nagy közös „nappaliban”, aulában kapnak helyet. Ebben található a lesüllyesztett tornaterem az öltözőkkel és egy fél szinttel feljebb az étkező, könyvtár, pihenő és a közös tanulás terei.

Ezek egy térként „tanulási tájként” jelennek meg. A kiszolgáló funkciók bútor jelleggel, térbe állítva vannak jelen, illetve az öltözők, gépészet és raktárak a tornateremhez, annak szintjében kapcsolódnak. A privátabb tantermek a közös térhez additív tömegekkel kapcsolódnak. Ezek, mint kis házszerű tömegek a környező szabadon álló családi házak léptékéhez igazodnak.

A tömbök között átlátható üvegfelületek találhatóak. A földszintes épületben az 1-8. osztályos korosztály számára 1-1 tanterem kap helyet. Az osztályok alacsony létszámmal, egyenként 16 fővel működnek. A közös terek összekapcsolható, variálható, flexiblis, módon vannak kialakítva. Parkszerű környezetben való elhelyezése lehetővé teszi a természetbe való folytathatóságát, mind az átmeneti terek, mind a tájépítészeti elemek által.

Az épület legprivátabb tantermei és a kapcsolódó csoporttantermek, valamint közösségi terek nincsenek élesen lehatárolva, a különböző korcsoportok közötti változatos tevékenységek így szabadon, spontán végbe mehetnek. A terek bizonyos színtű határozatlansága megengedi a tanulás természetességét, amely az otthonos nappaliszerű térben az élet természetes részévé válik. A határoló eltolható és nyitható üvegfalak, valamint a belső udvar biztosítja a környezethez való közvetlen kapcsolódást, a kültér és beltér összefonódó, szabad használatát. Az átmeneti tereket túlnyúló, konzolos előtető fedi.

A bútorozás, belső téri elemek kialakításánál fontos az interakcióra hívó részletgazdag környezet, egységes megjelenéssel. A közös, belátható tereket térbe állított bútorok tagolják. A tömör falfelületeket egységesen beépített bútorsor fedi, mely mind biztosítja az önképzés szabad polcos rendszerét, mind az egyes osztályoknak kirakatul szolgál. A mindennapi használat során az étkező és a konyha is a többivel egy teret alkot, hiszen a pedagógia értelmében nem szükséges kötötten meghatározni az egyes terek állandó funkcióját.

A diákok ezekben a terekben is tanulhatnak, együtt dolgozhatnak, vagy éppen előkészíthetik uzsonnájukat. A tanári is a közös terekbe integráltan jelenik meg, hiszen a pedagógusnak a partneri szerepe érvényesül a tekintélye által fölérendelt megfigyelő helyett. Ugyanez az elv érvényes a könyvtárra és a pihenőre is. A tantermekben a frontálisabb jellegű ismeretátadó órák zajlanak. A kapcsolódó galéria a tanterem tartószerkezetétől független, bútorszerű kialakítású. Kisebb foglalkozások és elsősorban a pihenés teréül szolgál.

Az anyagválasztásnál elsődleges szempont volt a biztonság, otthonosság érzését keltő természetes anyagok használata, valamint a privátabb magok, tömegszerű megjelenése és a közös terek transzparens átláthatósága. A belső térben raszterre szerkesztett és kiosztott (és így a szövetszerűséget erősítő) fenyőfa burkolat jelenik meg a padlón, a mennyezeten, a falon és a bútorok által is. Ez a belső burkolat kint is folytatódik, az épületből kifordul. A tantermi tömegek anyaga a faburkolattal színazonos téglaburkolat.

Tájépítészet és telekrendezés

Az épület elhelyezkedéséből adódóan fontos szempont a lehatárolt terület parkként való értelmezése, annak esetleges folytathatósága a tágabb környezetbe. Az additív tömegekként jelen lévő és teraszaikkal részben lesüllyesztett tantermi tömegek folytatódnak a kertben megjelenő elemekkel. Ezek a terepből kiemelt, illetve lesüllyesztett tájépítészeti elemek, a lesüllyesztett kültéri sportpálya és a hozzá kapcsolódó kültéri öltözők. Ezen elemek szabadon használhatók iskolától független eseményekkor, sportrendezvényekkor. A lapostetőn megjelenő gépészeti berendezések és felülvilágítók ugyanilyen additív tömegek, melyek egységes megjelenésűek és rendszerbe szerkesztetten jelennek meg.

Zentai Kinga

Szerk.: Pleskovics Viola