Ismét nagy bajban van a Farnsworth-ház
Ludwig Mies van der Rohe ismert műve megépülése óta a címlapok gyakori szereplője. Többek között azért is, mert az elmúlt évtizedekben többször veszélybe került földrajzi helyzetéből adódóan, de a mostani heves esőzések és áradások is az utolsó előtti percről árulkodnak.
A Chicagóhoz közeli Planoban található Amerika legféltettebb modern műemléke, amely sajnos egy árterületre épült 1949 és 1951 között. Földszintje többször került már víz alá a Fox folyó vízszint emelkedése miatt, amely azonban az elmúlt hónapok csapadékos időjárása okán most még nagyobb árral zúdult a Farnsworth-ház 24 hektáros parkjára.
A helyi műemlékvédelmi szervezet, azaz a National Trust of Historic Preservation még 2003-ban vásárolta meg az ingatlant, hogy bontás és bárminemű változtatás nélkül bemutathassák a ház eredeti állapotát az évenként ide zarándokló akár 11.000 érdeklődőnek. A lenyűgöző hétvégi ház története jól ismert: Mies van der Rohe nem másnak tervezte, mint a kor híres és elismert, chicagói orvosnőjének, Dr. Edith Farnsworthnek. Az építész szabad kezet kapott a tervezésben. A természet és épített környezet impulzív kapcsolatát akarta repzentálni ezzel a művel, de sajnos voltaképpen a lenyűgöző elképzelések és a kőkemény valóság közti szakadék egyik nagyon is emlegett példája lett végül.
Mies van der Rohe ugyan tanulmányozta a folyó vízszintjének váltakozását a ház tervezésének időszakában, e szerint építette az acél cölöpöket számítása szerint olyan magasságba, amelyet talán sosem fog meghaladni az áradás. Ez a kezdeti időszakban még be is igazolódott, de az épület nehéz fenntartása, az érzékeny anyagok karbantartása és az építkezés váratlan költségei miatt a ház, a megrendelő és alkotó hosszú ideig a címlapon szerepelhetett a kialakult pereskedések miatt. Később aztán a természet sem úgy reagált, ahogy az építész elképzelte, az elmúlt több mint fél évszázad alatt ugyanis többször került a padlószínt víz és iszap alá. 1996-ban már az üvegszerkezet sem állt ellen az áradatnak, a beltérbe beömlött mennyiség pedig több berendezési tárgyat sőt, műtárgyat is tönkretett, a terasz travertin borítása pedig évről évre tovább rongálódott a túl sok nedvességtől.
2013-4-ben felállítottak egy 8 neves szakemberből álló bizottságot, akik különféle alternatívákat dolgoztak ki az épület megmentésére. Volt olyan verzió, amely csak magasabbra emelte volna az épületet, de volt, aki áthelyezte volna a teljes struktúrát egy új helyszínre. A legkiforrottabb tanulmány szerint egy mozgatható állványszerkezetre emelhetnék fel az épületet. Erre az ötletre komoly tiltakozások indultak el, mivel az épület eredetiségét és a kompozíció egységét bontaná meg az a lépés, hogy a földfelszínen tartandó terasztól elválasztják az épület tömegét. Ezt követte az az átdolgozás, amely szerint egy különleges hidraulikus rendszert kellene a földfelszín alá láthatatlanul elrejteni, amely csupán árvíz idején emelné fel környezetéből a fő tömeget.
A tervek és riportok elérhetőek a Farnsworth-ház honlapján, itt jelentette be Scott Mehaffey is a hét elején, hogy május 15-én a folyó kiöntött a medréből és elérte a hajdani hétvégi ház padlószintjét ismét az ár. Bár a vízszint apadni kezdett, az időjárási előrejelzések szerint a régiót további viharok és zivatarok fogják sújtani. Az épület komoly veszélyben van, legközelebb jóval a padlószint felé is elérhet a víz, és az eredeti berendezések is komoly veszélybe kerülhetnek. A korrodálódott acélszerkezet, a fa és mészkőborítások rossz állapota miatt az igazgató felhívja a figyelmet a támogatások lehetőségére is, a rehabilitációhoz ugyanis már most nagy összegekre lesz szükség. Arról nem is beszélve, hogy a hidraulikus állványrendszer kivitelezése tekintetében is komolyabb lépéseket kell tenni a nem túl távoli jövőben.
