”Itt fogunk lakni!” - 2. helyezett: Kállay Gábor
Bemutatjuk az ”Itt fogunk lakni!” pályázaton 2. helyezett Kállay Gábor tervét.
Környezetvédelmi koncepció
Ma az Európai Unióban a teljes energiafelhasználás 40%-a épületeink létesítésére és üzemeltetésére fordítódik, vagyis az energiafelhasználás, a fenntartható fejlődés és a klímavédelem szempontjából ez a legkritikusabb szektor. A pályamű egy olyan mértéktartó tervezési programot mutat be, amelynél nem a szabályozási keretek maximális kihasználása, sokkal inkább egy előremutató, napjainkban egyre inkább elterjedő klímatudatos gondolkodásmódot előtérbe helyező, a bentlakók számára egész évben egészséges és élhető életteret biztosító családi ház koncepciójának felvázolása volt a cél. Egy ilyen program középpontjában az épületet használók komfortja áll, amelyet napjaink egyre szigorúbb energetikai követelményei és környezetvédelmi szempontjai mellett kell teljesíteni.
Helyszín
Az óbudai Csúcshegy és Testvérhegy között található Harsánylejtő a Hármashatár-hegy északkeleti oldalán terül el. Az észak-északkeleti esésvonalú domboldal hűvösebb mikroklímájú egy sík vagy egy napos déli lejtőhöz képest, ezért kiemelten fontos egy ilyen területen a megfelelő telek és az épület tájolásának optimális kiválasztása. A téli hónapokban az alacsony napállás már a kora délutáni óráktól a terület egy részének leárnyékolását eredményezi, ami nem elhanyagolható kérdés az épület szoláris hozamának tekintetében. A területen az uralkodó szél északnyugati, azonban a domborzat bizonyos szabályszerűségű napi ciklusú változást is okozhat a széljárásban. Szélcsendes nyári napokon a késő délutáni órákban a lejtőn kialakulhat a hegy-völgyi szél, aminek az oka a hegyoldal különböző felmelegedése és lehűlése. Ez csak kis szélsebességet jelent, mégis fontos lehet ez a légmozgás a természetes szellőzés szempontjából.
A telek kiválasztásánál az épület délre tájolhatósága volt az elsődleges szempont. Az épület az építési hely utca felőli, északi oldalára került minél nagyobb helyet hagyva a déli kertnek. A kert növényzetének tervezésekor figyelembe kell venni, hogy magasabb fák ne kerüljenek a benapozás szempontjából fontos déli oldalra az épület elé.
Tömegalakítás
A ház tömege egyszerű, kompakt, energetikailag is kedvező felület-térfogat aránnyal rendelkezik. A ház 40 fokos hajlásszögű tetőfelületének tájolása a déli iránytól 20 fokkal tér el, ami még optimálisnak tekinthető aktív energiagyűjtő szerkezetek elhelyezésének szempontjából. A déli homlokzat nappali tartózkodó terei nagy üvegfelülettel és tetőablakokkal nyitottak, míg az északi oldal védett, zárt képet mutat. Az étkező-nappali épülettömegbe visszahúzott üvegfelület nyáron árnyékos, míg télen beengedi a helyiségekbe az alacsonyan érkező napsugarakat. Az üvegfelületek alapterülethez viszonyított aránya 32%. A megfelelően pozicionált tetőablakok az oldalvilágításnál kedvezőbb fényelosztást biztosítanak és bőséges természetes fényt juttatnak az állandó tartózkodási terekbe. Ezáltal nemcsak csökkenthető a mesterséges világítás fogyasztása, de a bent élőkre a természetes fény pozitív fiziológiai és pszichológiai hatással is van.
Gépészeti rendszerek
A környezetünket terhelő fosszilis energiaforrások kiváltására az épület energiafelhasználása megújuló energiaforrásokra épül. Az alacsony hőmérsékletű felületfűtéshez és a napkollektoros rendszerrel rásegített melegvíz-készítéshez szükséges hőt geotermikus hőszivattyú állítja elő. Egy fűtési rendszer ökológiai értékelésénél fontos kritérium a bevezetett primer energia és az azzal előállított hőenergia aránya. Ebből a szempontból a hőszivattyús fűtés sokkal előnyösebb, mint a gázfűtés, hiszen egységnyi villamos energia bevitelével 4 egységnyi hőt képes előállítani. Az esetlegesen fellépő csúcshőigény kielégítésére a nappali terébe meleg vizes kandalló kerül, így a hőszivattyú üzemidejének csökkenésével jelentős villamos energia megtakarítás érhető el.
Az építőanyagok megválasztásánál törekedni kell a minél alacsonyabb gyártási energiaigényű építőanyagok, valamint az újrahasznosítható anyagok alkalmazására. A ház bontott téglaburkolatot kap, ami felidézi a helyi kiscelli agyag egykori virágzó bányászatát, téglaipari hasznosítását. Az átszellőztetett légréteggel kialakított külső téglaburkolat védi és árnyékolja a mögötte lévő falszerkezetet és energetikailag is előnyös megoldást jelent. Az ivóvíz-felhasználás csökkentése érdekében felszín alatti csapadékvízgyűjtő tartály kerül elhelyezésre, amelyben a tetőről összegyűjtött esővizet szűrés és tisztítás után mosásra, WC-öblítésre és a kert öntözésére lehet használni.
Adatlap
Telek helyrajzi száma: 20655/70
Telek területe [m2]: 1100 m2
Beépített terület (bruttó) [m2]: 153 m2
Beépítettség [%]: 14 %
Összes beépített szintterület [m2]: 274 m2
Szintterületi mutató: 0,25
Hasznos alapterület [m2]: 177,6 m2
Zöldfelület [m2]: 831,5 m2
Zöldfelületi mutató [%]: 75 %
Építménymagasság számítás:
nyugati homlokzat: 43,29m2 / 8,5m = 5,09m
déli homlokzat: 81m2 / 18m = 4,5m
keleti homlokzat: 38,82 m2 / 8,5m = 4,57m
északi homlokzat: 86,91m2 / 18m = 4,83m
teljes homlokzat felülete: 250,02 m2
épület kerülete: 53 m
építménymagasság: 250,02m2 / 53m = 4,72 m < 5,0 m Megfelel
