Japán fürdő együttes – Juhász Anna Breuer Marcell-díjas diplomaterve
A koncepció a japánépítészetet és annak művészeti hátterét próbálja értelmezni, megfogni. Azt a hozzáállást hivatott megidézni, ahogy a japánok a természethez viszonyulnak és azt az érzékenységet, amivel kultúrájukban, művészeteikben, vallásukban a természettel együtt dolgoznak. Juhász Anna tervével ezt a harmóniát szeretné elérni, hogy a táj, a kertek az épülettel közösen alkossanak egészet. A diplomamunka kiérdemelte a Breuer Marcell diplomadíj Bachelor fokozatát.
Tervezési koncepció és helyszín
A telek kiválasztásánál az elsődleges szempont volt, hogy minél nyugodtabb, csendesebb övezetet találjak és viszonylag nagy telek mérettel tudjak számolni. Pécs belvárosában, a Ferencesek utcája, mint sétáló utca tökéletesnek bizonyult, hiszen nem csak csendes, de a város szívében található, így könnyen megközelíthető, illetve a telekkel szemben helyezkedik el Memi pasa fürdőjének emlékműve.
A tervezési helyszín, végül több telek összevonásával jött létre, hiszen a koncepcióm egyik elsődleges célja volt a zöldfelületek bővítése, átalakítása. Erre a megjelölt telkek közül itt volt a legnagyobb lehetőségem, hiszen a Ferencesek, Apáca utca és Szent István térrel határolt tömbben, kiemelkedően magas belső zöld mag található a belvárosban, amit fontosnak éreztem kiemelni, szerepet adni neki. A telekhez és funkciómhoz tartozó forma keresésem egy hosszú folyamat volt, amíg eljutottam a jelenlegi formához.
A helyszínrajzon láthatjuk, hogy a kialakult formát nagy részben a kertek szabták meg, hiszen az épület minden egyes része a kertre néz, azt öleli körbe, és az is választja őket szét. Tehát az utcával egybefolyt előkertem különíti el az étterem épületet az utcától, majd az átszellemülő kert az éttermet a fürdő épületétől, és végül maga a fürdő a kertet körbe öleli.
Tömegalakítás, térszervezés
A földszinti alaprajzomon látható leginkább az említett hármas tagolás. Az eredeti épület a telken, a K-i épülethez igazodott. Ezt az utca képet én szerettem volna részben megtartani, csak a kiugrásnak szerepet is adva, így egy előkerten át, innen lehet bejutni. Egy finomabb kiszögelléssel "megállásra" szeretném ösztönözni az embereket. A földszinten egy hagyományos teázó található, földre ültetett asztalokkal, és innen jutunk fel az emeletre, ahol az étterem kapott helyet. Az átjárón tovább haladva érjük el egy kapu után, az átszellemülő kertet.
Az étterem mellett található átjáró végén vagy egy kapum, aminek több fontos szerepe is van. Egyfelől a japánkertek fontos részét képezik, másfelől pedig mivel az elő-és átszellemülőkertem közkertként szolgál, így azt védeni szerettem volna a vandalizmustól is, tehát éjszakára lezárni. Mivel ennyire fontos szerepe van, így mind formájában, mind anyagában ki akartam emelni. Ezért választottam a kört, ami az egész, a tökéletesség és japán fontos szimbóluma, anyaga pedig réz, ami szépen kiegészíti a betont és a fát, illetve az idő múlásával együtt is öregszik az épülettel és kerttel, így képes több arcát is mutatni. Gondoltam a mozgáskorlátozottakra is, akik ezen a körön nem tudtak volna keresztülmenni, ezért ez egy dupla kapu is, aminek a külsejét is ki lehet nyitni.
Itt burkolatot váltottam, van egy elkerülő ösvény a mozgáskorlátozottak számára, és egy hagyományos lépőkövekkel kirakott út is, ami a japánkertek egyik legfontosabb eleme. Ezek a kövek arra sarkalnak, hogy lelassuljunk, figyeljük léptünket, elinduljunk az átszellemülés, lecsendesedés útján. A főépületet elérve először egy recepcióhoz érünk, majd innen vagy az emeletre mehet a vendég, ahol masszázs vagy pedikűrszolgáltatást vehet igénybe, vagy egy folyosón elhaladva, az öltöző felé indulhat. A folyosó végén található nagy ablak vezeti az ember tekintetét és már egy kis belátást ad a belső kertre. A váltófülkés öltözők, és a mosdók után található a tusoló. A japán fürdőkultúra miatt ezt túl kellett méreteznem, mivel itt nem csak testünket, de lelkünket is megtisztítjuk, ezzel felkészítjük. Mint már mondtam, az elrendezésnél fontos volt, hogy mindenhonnan rá láthassunk a kertre, mivel az épület azzal együtt létezik és alkot egy egységet, illetve a hagyományos Onsenek is természetben kaptak helyet. Így a tusoló azon részén, ahol erre nem volt lehetőség, kicsit visszahúztam és egy belső kertet hoztam létre. Ugyan ezt a megoldást alkalmaztam egyébként, itt a lépcső körül is, és a Kneipp-ösvénynél is. Ezt azért helyeztem előre, mert a hideg meleg váltakozását a lábtól indulva szerettem volna elérni. Ezt követően egymás után található 3 egyre forróbb ülő medence. Majd végül egy kicsit nagyobb, és hidegebb vizű kinti medence is, amivel lezárom ezt az utat. A medencék kisméretűek, ami a hőmérsékletükből fakadt, hiszen a leghűvösebb is 37 fokos, így hosszabb ideig egyikben sem lehet tartózkodni, egy folyamatra tovább haladásra sarkall. A medencék után található egy nagyobb pihenő részleg mosdókkal, majd innen a vendég dönthet, hogy végig megy a belső császárkori kerten és a kert közepén található tea pavilonban részt vesz egy tea szertartáson, vagy esetleg hátra megy a jóga terembe, és kipróbálja a Reikit.
A pinceszinten, az étterem alatt kapott helyet a konyha, illetve a személyzeti öltöző és mosdó, a gépészeti terem és a hulladék, illetve szeméttároló. A fürdő alatt pedig maga a gépészeti tér. A medencék lábakon állnak, így azok gépészete a kiegyenlítő tartályokon kívül el is fért, annak mérete és szerelhetősége végett viszont a medencék pillérein kívül esik. Itt találhatóak még a vegyszertároló és takarító szertárak is.
Az elő épület emeleti szintjén látványkonyhás japán bisztro kapott helyett, ahol az ételeket a vendégek előtt készítik el, a fürdő épületnél pedig egyfelől azon vendégek számára, akik a naturalista fürdőzést nem, de a japán kultúra más részleteit (a gasztronómián kívül) kipróbálnák, itt megtehetik. Tehát ide is helyeztem recepciót váróval, egy személyzeti öltözőt, étkezőt és mosdót. 4 belső, mobilis falakkal elválasztott masszázs fülke található itt és egy függönnyel elválasztott pedikűr részleg. Mivel a belső rész nagyobb intimitást igényelt, ezért nagyobb felnyitást csak az átszellemülő kert felé adtam és tejüveget használtam, hogy a funkció miatt igényelt természetes fény bejusson, de mégse lehessen belátni. Maga a funkció tömbök elhelyezése is azért így történt, mert ezen két épület felsőbb szintjeiből be lehetett volna látni, de ez a plusz szint ezt megakadályozta, illetve a később bemutatott tető lejtés is erre vezethető vissza.
A már sokszor emlegetett kertjeimnek több szerepük is van. Egyfelől tudtam növelni a város zöldfelületét, és az első két kert, mint közkert is szolgálja a várost. Másfelől ezzel tudom hűteni nyáron az épületemet, hiszen több helyen is az üvegek előtt növény található, ami árnyékol, és a kinti levegőt is hűti. Miután Budapesten elmentem a zuglói japánkertbe, és a vezetője körbevezetett, bemutatva a növényeket, a lépőköveket, a lámpásokat, meg tudtam tervezni honnan és milyen típusú köveket válasszak, hova helyezzem a lámpásokat és milyen növények és hova kerüljenek a kertembe, ami az év minden időszakában, tavasztól télig, bár más-más arcát mutatja, de mindig gyönyörű maradhat. A kert közepén áll a tea pavilonom, amit próbáltam minél inkább a szabályokhoz igazítani. A nyílást déli irányba pozícionáltam, megemeltem a földtől, és a kis tóra helyeztem, ahova gyönyörűen vissza tud tükröződni. A pavilon függönyfalait kívülről falécezés borítja be, ami árnyékot vet a pavilon belsejében. Bent a földön ülik körbe a középen található teakészítőt, a Ro-t.
Épületszerkezet
Tartószerkezet
Mivel már az elején elterveztem, hogy a medencéket mindenképp mon. vb-ból készítem, illetve lemezalapozás és lapostetők találhatóak a tervemben, így úgy gondoltam az a legjobb megoldás, ha minden mon.vb. és nem vegyes technikát alkalmazok, mivel így is nagyon sok betont kell a helyszínre szállítani, amit egy csapat el is tud készíteni. A már többször emlegetett lejtett lapos tetőm, részben a takarás miatt alakult ki, részben azért, mert az utolsó medencét így megemelhettem a többihez képest, amivel a hosszú folyosós érzést vizuálisan megtörtem. Emiatt fokozatosan szerettem volna a belmagasságot növelni, ezzel különböző érzéseket kelteni a fürdő és mondjuk a pihenő térben.
Homlokzatburkolat
Homlokzatburkolatként látványbetont alkalmaztam: olyan strukturált lapot, amibe a fa erezete található meg. Ezzel a választással szerettem volna a beton nyersségét kicsit puhítani. A betonra egyrészt a japán építészeti kutatásom után esett a döntés, hiszen a 20. század közepétől, a világháború után japán fő építőanyaga a beton lett, amivel ugyanolyan szépen tudtak bánni, mint előtte a hagyományos építkezéseik során a fával. Tökéletesen megtalálták a kapcsolatot a beton ridegsége és a természet között, végül ezzel egyfajta egységet elérve. Ez adott nekem is ihletett. Eleinte maghőszigetelést és monolit látványbetont alkalmaztak, de több szakmában jelenlévő szakemberrel is beszéltem, köztük Kapu Lászlóval is, és végül arra jutottam, hogy Magyarországon még nagyon kevés kivitelező van, aki szépen és jól el tudja ezt készíteni, a javítás pedig még annál is bonyolultabb. Másrészt a burkolással egy átszellőztetett falat tudtam létrehozni. A nagy, legtöbb helyen emeletmagas lapokat, rejtett kőlapszerű rögzítőkkel helyezik a homlokzatra. A rögzítés a függőleges fugákban történik rögzítő kapoccsal 60cm-ként, a lábazatnál pedig kettős támfejes lábazati rögzítőt alkalmaztam.
Üvegezés, függönyfalak
Nekem bordavázas, másnéven oszlop-gerendás bambusz függönyfalaim vannak. Magák a bordák az alapbordából, leszorítóból és takaróprofilból állnak. A bambuszt, mint anyagot azért választottam, mert egyfelől a fenntarthatóság kiemelkedő példája számomra, hiszen rendkívül gyorsan növekszik, és a hatalmas bambuszok életük során is nagy mennyiségű CO2-t kötnek meg. Ezen indokból, illetve mert a japánkertek részét képezi helyeztem el élő bambuszokat is a kertbe.
A bambusz 5 év után már betakarítható, és mivel gyökeres elég a föld feletti részét levágni, így az tovább tud nőni, anélkül, hogy elpusztítanánk az anyanövényt. Ezen kívül a gerendákat a legkülső bambuszrétegből készítik el, így annak nyomó-húzó és hajlítószilárdsága is hatalmas, igen merev anyag és attól se kell tartani, hogy az idő során zsugorodna vagy duzzadna, ami ilyen nagy pára esetén, ami a fürdőben vagy akár az étteremben érheti, igen fontos szempont. Emellett könnyen kezelhető, tartós és esztétikus végeredményt ad, ami tökéletesen bele illett a koncepciómba.
Szerkezetileg én a függönyfalat az épület tartószerkezeti síkja elé helyeztem, egy Z szelvény segítségével kilógatva, úgymond konzolosítva azt. Ez azért volt jó megoldás, mert a termikus burkot így körbe tudtam folyamatosan vinni, illetve a függönyfal elhelyezése is egyszerűbb így, hiszen 3 irányból lehet beállítani a rendszert.
Amit még a szerkezetemnél kiemelnék, hogy egy ilyen nagy üvegfelületnél számítani kell páralecsapódásra, főleg egy fürdő épületnél. Emiatt én az üvegek elé résbefúvókat helyeztem el, ami meleg levegő befúvásával megakadályozza a lecsapódást. Illetve mivel fát választottam bordaként, itt nem kell belső páralecsapódással foglalkozni, viszont azzal kellett, hogy a fürdő épületben nemcsak kisebb használati víz ellen kell védekezni, - mint mondjuk egy feltörlés- , hanem számottevőbb mennyiséggel is, ami könnyen szét tudja rohasztani a fát. Ezért a fürdő épületemnél én 17,5cm-el megemeltem az alsó bordát, felvezettem rá a vízszigetelést és a burkolatomat is.
Az üvegezéshez hőszigetelt üveget alkalmaztam, biztonsági üvegezéssel két rétegben, köztük 4mm-es légréssel, amit Argon gázzal töltenek ki, Low-e réteggel, aminek így a k értéke mindössze 1,1, viszont elég drága, nagyjából négyzetmétere körülbelül 30 ezer forint, az étteremnél pedig ezt biztonsági üveggel terveztem az emelet miatt, ami további többlet költség. Viszont így ezzel egy olyan hőszigetelést lehet biztosítani, mint egy 105mm vastagságú tömör téglafalnál.
Medencék szerkezete
A benti ülő medencék feszített víztükrűek, a kinti medence és Kneipp medence pedig süllyesztett. Olyan burkolati anyagot kerestem a medencékhez és a fürdő térhez, ami minél inkább természetes hatást kelt, hiszen a hagyományos japán fürdőt csak természetes anyagokból, kőből és fából készültek. A korszerű építkezés miatt ezt ma már nem alkalmazzák, de mai napig fontos a természetesség. Így végül olyan lapokat választottam a burkoláshoz, amihez ki vannak alakítva a különböző élek és sarkok, elfolyó fedő lapok, illetve mivel fontos szempont volt számomra a környezettudatosság, ezért arra is ügyeltem, hogy a választott burkolat előállítása minél jobban megfeleljen a célkitűzésemnek. A gyártó a kenhető vízszigetelését ajánlja, így a rétegrendjeimet is ezzel állítottam össze. Végül a belső falaimat is burkolattal láttam el, amik pedig szintén betonlapok, kő struktúrával.
Juhász Anna Fanni
Szerk.: Sulyok Georgina
