Játékszín, Balatonfüred
Chvalla Diána diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak
Balatonfüred a Balaton-part műemlékekben és hagyományokban leggazdagabb városa. Történelme évszázadokra tekint vissza. Füred lakóinak és vendégeinek életformáját, magatartását mindenkor alapvetően meghatározta a történeti hagyomány. Idegenforgalma századokra nyúlik vissza és miután a füredi savanyúvizet gyógyvízzé, illetve gyógyforrássá nyilvánították 1971-ben gyógyüdülőváros lett, 1987-től a "Szőlő és a Bor Nemzetközi városa".
Balatonfüreden a színjátszás komoly múltra tekint vissza. A színház által lett a nemzeti művelődés egyik bölcsője, az ország szellemi életének egyik központja. 1831. július 2-án itt nyílt meg a Dunántúl első kőszínháza, a magyar színháztörténet harmadik kőépületeként. Évekkel azelőtt játszottak már itt magyar nyelven, mielőtt még a fővárosban lett volna a Magyar Nemzeti Játékszín.
A városra jellemző a kétpólusosság, vagyis két középpont köré szerveződés. Egyik az úgynevezett Óváros, a másik pedig a Balaton-part körül alakult ki. Utóbbihoz köthetőek az idegenforgalomhoz kapcsolódó létesítmények, szállodák, éttermek stb. többsége, valamint a város műemlékeinek zöme. A tervezett játékszín Balatonfüred alsó városrészének központjában, rendkívül frekventált helyen található, az egyetlen ekkora léptékű összefüggő ingatlan a várostestben. A várost átszelő és a Balaton-parton végighullámzó út egyik fontos csomópontja. Egyszerre van kellően védett szituációban, másfelől pedig geodéziailag domináns helyzete előtérbe helyezi, a város fölé emeli.
A 2004- ben a „Balatonpart Ékköve I.” pályázati projekt részeként a tervezési terület közvetlen környezetében lévő reformkori városrész teljes egészében megújult. Az idei évtől pedig a város szépítésére irányuló fejlesztések tovább folytatódnak. A „Balatonpart Ékköve” projekt III. részeként már sokszor felmerült a kérdés, a Huray piac területének hasznosításáról, és ezek között szerepelt az is, hogy a hagyományok ápolása, és újjáélesztése keretében egy színházépületet kéne építeni a területen, mely méltó emléke lehetne az egykori füredi kőszínháznak. Valamint a terület kulturális célú hasznosítása fontos lépés lenne az alsó városközpont rehabilitációja szempontjából.
A koncepció fontos része az elmúlt években felújított alsó városközponttal és a Balaton-parti korzóval való szerves kapcsolat kialakítása. Ezért is választottam elsődleges telepítési tényezőként a gyalogos forgalmat, vagyis a város meghatározó, nyári estéken élettel teli zónáját. Ennek a nyüzsgő közegnek egyik láncszemévé válhatna a Füredi Játékszín.
Maga a tervezési terület 10.000 m2. Piactérként működött 2000-ig, azóta pedig ideiglenesen parkolóként hasznosítják. A telek környezetét tekintve szabad formálást biztosít. Közel 5 méternyi szintkülönbség és egy zöld domboldal válassza el a Széchenyi István úttól. Mindez pufferzónaként funkcionál a kisvárosi lakóépületek és az új funkcióként megjelenő színházépület között. A telek déli oldalán egy közel 5 méteres támfal szintén választóvonalat képez, ezáltal mintegy kis domb emelkedik a telek a város fölé, ezzel is jelezve, hogy egy frekventált területről van szó. A telek mellett végigfutó Huray István utcában a kisvárosias beépítés dominál, néhol 3 szintes magastetős családi házakkal.
Az épület telepítésénél egyik elsődleges szempont volt, hogy mind az épület tömegalakításával, mind az új épület és a terület közti zöld terület kiszélesítésével egy határvonalat képezzek a két terület között. Így jött létre a Balaton-parttól a színházig, és onnan tovább az áruházig vezető korzó, amely az épület egyik fő szervező erejévé vált.
Tömegalakítás
Alapja az egy tömegből építkezés. Szoborszerűen megjelenő épülettömb, mely egyetlen domináns tömegként ékelődik a várostestbe. Egy spirális formára felfűzött tömeg, mely egyik végén felszakad és egy ölelő mozdulattal nyílik meg a nagyközönség felé. Mind az épület belső terében, mind a tömegében a parttól a területig átívelő mintegy 12 métert áthidaló szintkülönbség lépcsőzik tovább. Az épület tömege csigaszerűen fűződik fel erre a spirális vonalra, melynek legmélyébe ékelődik az épület lelke, a 300 fős nézőtér és a színpad együttese. Ehhez csatlakoznak egyik irányból a színpadot, másik irányból pedig a nézőteret kiszolgáló funkciók.
Az épület belsejébe vetített tereplépcső lekúszik egészen a Tátra lépcső vonaláig, ezzel képezve egy hívogató jelet az emberek számára. A Honvéd utca felé a zöld terület kiszélesítésével úgy tűnhet majd, mintha a területről a zöld lefolyna a támfal oldalán, mintha ezzel kívánna rávezetni a területre, jelezve, hogy itt valami történni fog. Az épület folytatásaként megjelenő, a terep vonalát követő támfal tovább fokozza ezt a gesztust. Egyszerre határol le, és vezet rá a főbejáratra.
Az épület legdominánsabb része, a spirál legmagasabb pontja a zsinórpadlás, mely a part és a főút felől egyaránt domináns szerephez jut. Az egy anyagból képzett tömeg csak egyetlen részén, a bejárat zónájában nyílik meg. Ide került elhelyezésre a színházi büfé-kávázó, amely ezáltal szabadon működhet a színházi előadásokon kívül is.
Az épület anyaghasználata homogén. Szálerősítésű zárt hézagképzéssel elhelyezett beton lapokból áll. A homogén felületet csak a dilatációs hézagok tagolják. Anyagválasztásnál cél volt, hogy a formához méltó, a tömbszerűséget tovább hangsúlyozó anyagot válasszak. Ehhez adnak méltó hátteret a csiszolt betonlap felületek. A burkolat egyszerű, mégis tekintélyt ad az épületnek. A második, kismértékben előforduló anyag az üveg, mely a bejáratnál és a főút felőli homlokzaton jelenik meg, át-átfordulva a fő és hátsó homlokzatokra, ezáltal is kifejezve a folytonosságot.
Funkcionális szervezés
Maga az épület mélygarázs + földszint + 3 szintes. A színház belső térképzését tekintve egy kettős rámparendszert valósít meg. Az épület főbejáratáig felkúszó tereplépcső folytatódik az épület előcsarnokában, és vezet fel a nézőtér szintjére, innen a nézőtér pedig visszalépcsőzik a terepszintig. A foyerből a mosdók egy ellenrámpán közelíthetőek meg, ahol a gépészet is található. Az épületet kiszolgáló gépészet teljes egészében a nézőtér alatt helyezkedik el.
A főbejárattal ellentétes oldalon található a színészbejáró, ami önálló egységként működik az épülten belül. A foyerrel csak a gépészeti tér kapcsolja össze. Az épületbe érve az alsó szinten található a színészbüfé. A következő szinten az öltözők, a 2. szinten az irodák, a harmadikon pedig a jelmezraktár, a varroda és a mosóhelyiség. Az öltözők férőhely-száma két szinten összesen 42 fő.
Maga a nézőtér összesen 309 fő befogadására alkalmas. A nézőtér lejtése lépcsősorral van megadva. A nézőtérhez közvetlen kapcsolódik a hangtechnikai helyiség. A főszínpad egyetlen összefüggő teret képez, egyik irányból előszínpaddal, másikból egy oldalszínpaddal bővül ki. Az oldalszínpad alatt található a díszletraktár. A két teret teherlift kapcsolja össze. A díszletek szállítása a terepszintről történik, közvetlenül az oldalszínpadra. A főszínpad alatt található a színpadtechnika tere.
Az épületben összesen 4 lift működik. Kettő a közönségforgalom számára kapcsolja össze a mélygarázst az előcsarnokkal. Ezek közül az egyik külső térbe érkezik. A további kettő: az oldalszínpadot kiszolgáló teherlift, valamint a színpadot kiszolgáló funkciók liftje.
Belsőépítészeti megoldások
Az épület két fő funkció köré csoportosul: egyik a színház funkció, másik pedig a büfé, harmadlagos a nézőteret kiszolgáló funkciók.
Az előcsarnokban a fa felületek dominálnak. A padló és az álmennyezet törtfehér színeket kap. A falon pedig a kőris és a világos dióval pácolt fa felületek váltakoznak. A nézőtérről kilépve a szemközti fal elé íves paravánfal kerül, melynek célja rávezetés. Maga a fal fa burkolat elé helyezett üvegsávokból áll.
A nézőtéren a világos színek dominálnak. A belső térben a székek fehér szövettel burkoltak, a falak és az akusztikai mennyezet egységesen világos, kőris színű fából készül. A padló valamivel sötétebb, kávé színű fa burkolatot kap. Az íves és tört felületek az akusztikai követelményeknek megfelelően vannak alakítva. Bár ez az épület legsötétebb része, a világos színek és meleg anyagok mégis otthonossá varázsolják
Jelenleg a terület 90%-ában lebetonozott. A színház megépítésével párhuzamosan a terület a városi közparkok területét növelné. A zöld, és fával burkolt felületek váltakozásával alakulna ki egy kellemes, hangulatos zöld környezet, melybe ékelődve jelenne meg a színház épülete. A területet a főúttól elválasztó közpark a jelenlegi növényzetével megmaradna. A tényleges területen pedig új fák telepítése valósulna meg, melyet tovább növelne a part felé lefutó zöld támfal is.
Az épület befogadó kisszínházként működne. Létrejöttének célja, hogy biztosítsa Balatonfüreden a színjátszás hagyományainak továbbélését, és újra méltó keretet adjon annak, valamint valamennyi korosztály, mind az itt és a környéken élők, valamint a városba látogatók igényes szórakozását és művelődését biztosítsa.
Chvalla Diána diplomamunkája, 2008
Széchenyi István Egyetem
Műszaki Tudományi kar
Baross Gábor Építési és Közlekedési Intézet
Építészmérnök egyetemi szak
Konzulensek:
Építész: Golda János
Opponens: Sándor János
Épületszerkezettan: dr. Fátrai György
Tartószerkezet: Szép János
Épületgépészet: Petrikó László
Épületvillamosság: Luksander Rezső
