Jogsértő műemlékbontásokról vallott az Építési és Közlekedési Minisztérium műemléki referense – FRISSÍTVE
Hivatali visszaélés gyanújával tesz feljelentést Gulyás Gergely, a műemlékvédelemért 2022-ig felelős Miniszterelnökséget vezető miniszter, valamint Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) építészeti államtitkára ellen az ÉKM egykori kormányfőtanácsosa és műemléki referense, derül ki a Partizánon tegnap megjelent interjúból. A művészettörténész a 30 perces videóban három műemlékbontás részleteiről beszél, bizonyítékokkal támasztva alá, hogyan minősítenek át jogszerűtlenül műemlékeket, hogy a tulajdonosai azokat részben lebonthassák. Az építészeti államtitkár hazugságnak és rágalomnak nevezi a vádakat.
Az egykori Földművelésügyi Minisztérium Kossuth téri épülete, a Ferenc körút és az Üllői út kereszteződésében álló Kilián laktanya, a józsefvárosi Heinrich-udvar átépítése: a Partizán Bátonyi Péter segítségével részletesen mutatja be a három, kiemelt műemléki védelem alatt álló épület bontási engedélyének kiadásához vezető utat.
A műemléki szakember ismerteti, miként zajlik a minisztériumban a beruházók érdekeit szolgáló törvénysértések adminisztratív "legalizálása", abból a célból, hogy a jogszabályok betartására hivatkozhassanak. Kifejti, hogyan zajlanak a kiemelten védett műemlékek bontásához vezető hatósági eljárások, beszámol a hatósági szakemberekre gyakorolt nyomásról, a beruházók által tanúsított visszaélésekről, valamint a szakmai döntéshozatali folyamatokat felülíró minisztériumi vezetői beavatkozásokról.
Az interjú vasárnap megjelent előzetesében Bátonyi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Szabadság téri székházának felújításáról, a műemléki épületre épített üvegtetőről beszélt – ez a részlet a végleges anyagba azonban nem került bele. Az előzetes megjelenése után Lázár János építési és közlekedési miniszter menesztette a tisztviselőt állásából.
Lánszki Regő még november 25-én, a teljes videó megjelenése előtt reagált a személyét ért támadásokra, "hazug vádaknak" nevezve az állításokat. Szerinte a Magyar Nemzeti Bank székházának felújítása kapcsán minden jogszerűen történt, egyéni ízlésre hivatkozni a műemlékvédelemben szakmailag elfogadhatatlan. Az államtitkár cáfolta azt az állítást is, hogy segített testvérének, hogy a Kilián-laktanya ügyében számára kedvező döntés szülessen. Arra hivatkozott, hogy az Országos Építészeti Tervtanács 2023 novemberében elutasította Lánszki Csenge koncepcióját.
FRISSÍTÉS:
Lánszki Regő építészeti államtitkár a videó és a hír megjelenése után, november 29-én az alábbi közleményt juttatta el szerkesztőségünkhöz:
Határozottan visszautasítom a korábbi műemléki referens részéről több médiumban tett, a műemlékvédelmet, kollégáimat és személyemet érintő hamis vádakat, a szükséges jogi lépéseket megteszem.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium Építészeti Államtitkársága minden kérdésben törvényes, szakmai döntést hoz.
Hazugság, hogy az egykori Kilián-laktanya műemléki védelme sérült. Az épület műemléki védelme megmaradt és megerősödött.
A korábbi Kilián-laktanya továbbra is műemlék. A 27/2024.(VIII.15.) ÉKM rendelet pontosan meghatározza, hogy mely Hild Józsefhez köthető értékei élveznek védelmet.
Védett:
- az 1845–1848 között egy periódusban épült monumentális klasszicista középület épületszárnyakból és belső udvarokból álló összetett tömegformálása, tetőzete, tagolása és aránya,
- klasszicista, szimmetrikus homlokzatai, nyílásrendje, architektúrája, építéskori szerkezetei, falai és boltozatai, klasszicista lépcsőházai, vörösmészkő burkolatai, 19. századi és 20. század eleji ablakszerkezetei, bejárati kapui és kovácsoltvas lunettái, valamint
- eszmei értékként Hild József életművének legnagyobb világi rendeltetésű épülete, valamint az országban megépült laktanyák korai példájaként a hazai laktanya-építészet kimagasló jelentőségű épülete.
Ezeket most már nem lehet megváltoztatni.
Éppen a korábbi, állítólagos "teljes védelem" alatt került sor jelentős, az eredeti értéket valóban romboló átalakításra:
- a belső végigfutó nyitott közlekedőket beépítették,
- száznál is több szükséglakás került kialakításra, strukturális változásokat végrehajtva ezáltal
- melegbárt és diszkót alakítottak ki
- a metróépítéskor sarki árkádot építettek ki, ami mára "hajléktalan WC" lett.
Több koncepció is született, egyiket sem engedélyezték.
Hazugság, hogy bárki az épület bontását akárcsak kezdeményezte volna. A tény ezzel szemben az, hogy nincs semmilyen engedély vagy elfogadott terv az épülettel kapcsolatban, így sem átépíteni, se semmilyen munkálatot elindítani nem lehet.
Az elmúlt években öt különböző terv készült az épületre. Egyik sem került engedélyezésre.
Nem igaz, hogy testvérem tervét segítettem. A valóság ezzel szemben az, hogy azt nem segítettem, nem is tárgyaltam, nem is tárgyalhattam. Informálisan sem segítettem. Az Országos Tervtanács – mint független testület – kétszer is kritikailag elutasította azt. Így az általa tervezett ötlet nem valósult és nem valósulhat meg.
A testület tagjai – Kós-, Kossuth-, Ybl-, Pro Architectura-díjas, világnézetileg és szakmailag is sokszínű független szakemberek – kollektív munkáját megkérdőjelezni nem egyéb, mint rágalmazás.
A széles körű védelemmel együtt a volt Kilián-laktanya hasznosítását meg kell oldani, hiszen évtizedek óta lepusztult állapotban, a tömbrehabilitációban megújult környék és a Nagykörút látványos szégyenfoltja. Kár, hogy valaki azért küzd, hogy ez az állapot így maradjon és nem azért, hogy megváltozzon.
Magyarországon 15.000 műemlék áll védelem alatt, de ezek több mint 60%-a romos állapotban van. Az elmúlt évtizedekben a műemléki értékek akár 20%-a megsemmisülhetett.
Lehet valaki büszke erre és erre a szemléletre, ami ide vezetett.
A műemlékvédelemnek passzív hatósági szemlélete helyett aktívan kell segíteni a műemlékek megújulását. Természetesen ez több munkával jár, amit nem mindenki vállal szívesen.
A magyar építészetről szóló, 2023. decemberében elfogadott törvény értelmében egyértelművé és átláthatóvá vált a helyzet. Egy kategória létezik, amiben minden műemlék benne van. Amely előírja, hogy a műemléki értékek részletes leírását a közhiteles nyilvántartás részévé kell tenni. Így látható, hogy egy műemlék kapcsán mit lehet megtenni és mit nem.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium célja egy olyan ösztönző rendszer kialakítása, amely elősegíti a műemlékek megőrzését és hasznosítását, védve a történeti értékeket oly módon, hogy közben könnyítse a beruházók munkáját.
Lánszki Regő
