K6 Irodaház

A pesti Belváros emblematikus helyén álló irodaház az 1980-as évek jellegzetes foghíjbeépítése volt. A K6 néven, Takács Viktor tervei szerint újjászületett épület korszerű acél-üveg homlokzatot kapott. A keskeny, beszorított épület vertikális hatású, anyaghasználatában vállaltan modern, ugyanakkor könnyed és időtálló.

Helyszín
Az épület a pesti Belváros emblematikus helyén, a Kossuth Lajos utca és a Károly körút kereszteződéséhez közel áll (Károly körút 6. - innen az új név). Az Astoria és környéke az 1990-es években még kedvelt sétáló és találkozóhely volt, márkás üzletek sorával – melyeket azóta beszippantottak a plázák. A középkori várfal mentén kialakult Kiskörút mai épületei között van 19. századi patinás szálloda, 20. század eleji lakóház, valamint modern irodaház is. A nagy forgalmú csomópontban található épület tervezésénél az illeszkedés és a friss megjelenés összehangolása volt a feladat.

Meglévő épület és változások
Az 1980-as években foghíj beépítésként emelt épület a Műcsarnok Vállalat belvárosi kiállítóterének és irodaházának készült. Az egyetlen használó számára emelt, rendkívül keskeny építmény hátsó traktusában alakították ki az épület méretéhez képest nagyvonalú közlekedő magot, a vizes blokkot, valamint a kiszolgáló helyiségeket. Az egy légterű földszinti és első emeleti kiállítóterek feletti öt emeleten közel azonos elrendezésű irodaszintek voltak. A Károly (akkor még Tanács) körút felőli egyetlen homlokzatot a geometrikus posztmodern jegyében három hasáb uralta. A kétszintes, utcavonaltól visszahúzott portál sokak szerint a környező épületek térfalához nem illett, de önmagában figyelemre méltóan jó színvonalú, jó kivitelezésű iparművészeti alkotás volt.

Az új tulajdonos, az A1 programja szerint a földszinten és az első emeleten külön-külön is bérbe adható kereskedelmi vagy szolgáltató funkciójú tereket kellett létre hozni. Az emeleteken ugyancsak több egységként kiadható irodákat terveztünk. A két fő csoport a földszinti portálon is külön bejáratot igényelt, a felsőbb emeleteken lévő irodák recepcióját a liftek előterébe húztuk vissza.

Az építtetővel folytatott egyeztetések során kialakított koncepció szerint egy elegáns, formai hivalkodást kerülő homlokzatot igyekeztünk létrehozni. Üdítő módon a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakemberei és az épületet közel három évtizeddel ezelőtt jegyző Gyertyános Zoltán építész is arra ösztönzött, hogy a homlokzaton erőteljes átalakítást kell végrehajtani, konstruktív javaslataikkal támogatták a tervezést.

A Kiskörút zárt épületsorába szorult homlokzaton a '80-as években kialakított erős függőleges plasztika (munkanéven ’Toblerone’ hasábok) - megformálása és technológiai minőségkülönbsége miatt - kellemetlenül elkülönült a környezetében lévő, alapvetően horizontális elrendezésű historikus homlokzatoktól. A fennálló formai feszültséget tompítani kívántuk, ugyanakkor az anyaghasználattal vállaltan egy könnyedebb, időtálló megoldást kerestünk.

Az épületünk felületére kivetül az acél tartószerkezet rasztere, ami izgalmas feszültséget eredményez a keskeny kompozícióban. Ennek oldására horizontálisan tagoltuk a homlokzatot. A vízszintes osztások a szomszédos téglaépületek párkányaival kívánnak kapcsolatot teremteni. Az alsó két szinten a homlokzatot kihoztuk a telekhatárra, mivel a korábbi visszaléptetett árkád az utóbbi két évtizedben előidézett szociális romlás áldozatainak takaríthatatlan búvóhelyévé vált.

Az engedélyezés folyamata
Nem kellene, hogy része legyen egy átalakított épület leírásának, de esetünkben az engedélyezés folyamata alapvetően meghatározta egy épület megjelenését. Mivel az építési telek hátsó határán húzódott a pesti várfal, a telek műemléki védelem alatt áll. Az 1980-as években történt kivitelezéskor ugyan teljesen elbontották a komplikációt okozó maradványt, de a szakszerűtlenül újjáépített mészkő-tégla falazatot az épület hátsó traktusában ma is meg lehet találni. Az átépítés előtt egy kiszolgáló helyiségben rejtőzött, jelenleg az egyik földszinti közlekedő/kiállítótérben található (a földszinti alaprajzon fel is van tüntetve), és előzetes időpont-egyeztetés után szabadon látogatható.

A tervezés folyamán az átalakítást tömegformálásként, nem pedig homlokzati variációként szándékoztunk kezelni. A ma is látható, '80-as években készült, esetlen alakú tető megváltoztatásával az épülettel egységet képező, izgalmasabb forma és kihasználhatóbb tér jött volna létre. Ezeket a variációkat azonban a tervtanács ’illeszkedési’ okokból végül nem támogatta, a közvetlenül szomszédos épületek magasságára hivatkozva. A teljes utcaképet vizsgálva e kerékkötés számunkra nem tűnik indokoltnak. A szomszédos két épület alacsonyabb tömegét magasabb épületek folytatják mind az Astoria, mind a Deák Ferenc tér irányában; az épületmagasságok kevésbé szigorú alkalmazásával dinamikusabb utcakép születhetett volna.

Építészeti megformálás
Az utcakép erőteljes vonalakból áll, párkányokkal és statikus, szimmetrikus ablakosztással. A keskeny, beszorított épület vertikális hatású, és más korban épül, így a környezetétől eltérő építészet alkalmazására ösztönöz. Modernséget és a megrendelő szellemiségét tükrözi az acél-üveg homlokzat, amivel műszaki problémákat is megoldunk.

A felújítás során változatlan maradt a ház szerkezete. A két szint magas bejárati portálnál a pilléreket átfordítottuk utcával párhuzamosra. A szomszéd épületek közbenső és zárópárkányai magasságában a portál felett és a homlokzat felső részén acél elemmel adjuk meg a folytatást, ami tagolja a vertikális homlokzatot, és a historikus épületektől eltérő emeletmagasságot is kompenzálja. A homlokzat kimunkált, önmagában is tagolt felületű függönyfal és portál-rendszer, differenciált anyaghasználattal.

Belső terek
A lehetőségekhez átalakításra került a belső tér is. A nagy felületen megnyitott homlokzat segíti a helyiségek természetes megvilágítását, jelentősen növelve a megvilágított területet a keskeny, mély épületben. A felső szinteken a nagy felületű üvegezés, a tetőterasz, valamint a belső kialakítás miatt látványos új terek jöttek létre. A közlekedők, a liftelőtér valamint a lépcsőház új burkolatot kapott.

a képeket készítette
Oravetz István fotográfus
Baranyi Viola és Petka Szilvia az Anterra Zrt.-től

az átépítés résztvevői
építtető: A1 DELTA PROJEKT Kft.                    

generál tervező: Anterra Építőipari Zrt.
építész: Takács Viktor     
építész munkatárs: Módi Miklós     
statikus: Dr. Strebek Tibor       
épületgépész: Szilágyi József
elektromos tervező: Mráz Mihály