Kalauz a budapesti fákhoz

Mit lehet írni egy fáról? Hogyan tud egy Budapesten ismert vagy kevésbé ismert, de más okból különleges fáit ismertető könyv érdekfeszítő lenni? Viczián Zsófia Budapesti fák – Kéregbe zárt történelem című, gazdagon illusztrált könyve életrajz, bűntény nélküli krimi, turistakalauz és várostörténeti ismeretterjesztő egyszerre.

Lehet-e egy fának életrajza? De még mennyire! A Budapesti fák valóságos életrajzi kötet, amely – amennyiben az kideríthető – az ültetéstől napjainkig kíséri végig egy-egy fa sorsát, hogyan éltek azok túl két világháborút, a város növekedését, átépitését. Tudták péládul, hogy a margitszigeti narancseperfát talán maga József nádor ültette a saját kezével és megdőlt törzse az 1838-as, nagy pesti árvíz emlékét őrzi? Ilyen és más hasonló történetek derülnek ki 315 oldalon keresztül.

A kiadvány éppen ettől lesz érdekfeszítő és izgalmas, mint egy bűntény nélküli detektívtörténet, amelyben a kiszemelt fák múltja utáni nyomozás során titkok derülnek ki és mítoszok dőlnek meg. Gondolták volna, hogy a Gesztenyéskertnek nevet adó vadgesztenyefasor valójában a németvölgyi temető alaprajzát őrzi, mert eredetileg a parcellák között vezető sétányt határolta? A szerző a Budapest elgöregebb fája utáni nyomozása közben – hogy „ki a tettes” vagy, hogy rejtély marad-e mindörökre, az maradjon meglepetés az olvasók számára – detronizálja a közvélekedés szerint a címre jogosult öreg, már mankóira támaszkodó akácfát a Széchenyi téren. Ferenc József jól dokumentált koronázásakor még biztos nem állt jelenlegi helyén, az átültetés pedig korunk technikája – vagy önbecsapása.

Anya, és erről a fáról írtál már? – kérdezgetik gyermekei a szerzőt kirándulásaik alkalmával. Mint a könyv bemutatóján kiderült, az egyes fák kiszemelése, felkeresése nem csak szenvedélyévé vált a szerzőnek, de állandó családi programmá is. És miért ne követhetnénk ebben? A puhafedeles kiadvány borítóbelsőin térképek segítik, hogy magunk is felkereshessük a főszereplőket, a fejezetek elolvasása után úgy tekitve rájuk, mintha hírességek vagy régi ismerősök lennének. Ha városbéli lófrálásainknak szeretnénk célt adni, bátran vegyük kézbe a könyvet és úgy tervezzük meg az útvonalat.

Akár felkeressük az ismertetett fákat és helyszíneket, akár csak fotelben ülve olvassuk el a könyvet, abban biztosak lehetünk, hogy sokkal jobban megismerjük Budapestet, hiszen valójában egy szokatlan nézőpontból megírt várostörténeti ismeretterjesztő könyvet tartunk a kezünkben, amelyből megtudhatjuk, hogyan és miért hódítottak az eperfák Mária Terézia uralkodása alatt, de azt is, hogy mi történt Budapest legismertebb fantomfájával, amit mindenki keres, de senki nem talál, hiszen a Normafa a kötet egyetlen posztomusz hőse. Reméljük e könyv nem lesz forrása, egykor állt, már csak névről ismert fahírességek történetének megírásához.

TL