A kelenföldi városközpont épületállománya napjainkra szerkezetileg és esztétikailag is leromlott, funkcionálisan alulhasznosított. Az épített környezet problémáin felül a parkolás kérdése és a nagy felszíni parkolóban hétvégente megrendezésre kerülő termelői piac is rendezettebb megoldást kíván, Hardi-Kölcsey Emese diplomamunkájában ezért ennek új lehetőségeit vizsgálta.
A meglévő épületállomány
A tömb Ny-i részén részben kihasználatlan irodaházak állnak, bontásuk már el is kezdődött, helyet adva a VABA lakóparknak. A tömb K-i részén lévő szolgáltató épületegyüttes egy egységként kezelendő. Ahhoz, hogy az épületegyüttes a mai kor követelményeinek megfeleljen, a belmagasságot is szükséges lenne növelni, így csak a pillérváz maradna meg, aminek filigrán acél oszlopai a mai teherbírási, földrengési és tűzállósági követelményeknek nem felelnek meg, megerősítésük ár-érték arányban sem lenne megtérülő, és építészeti értékük is elveszne ezáltal. A terület jelenleg alulhasznosított, a beépítés mértéke, az épületmagasságok és a szintterületi mutató értéke egy új, átgondolt beépítéssel optimalizálható lenne, ezen felül a parkolási problémák megoldását és a tömbbelső közlekedési struktúrájának észszerűsítését is megoldaná. Alapos mérlegelés után ezért a meglévő épületállomány bontását javaslom.
Célok megfogalmazása
Az alközpont épületállományának megújításán túl célom a területet határoló parkok közötti fizikai és vizuális kapcsolat létesítése, az autóforgalom tömbből történő kiszorítása, a belső útvonalak racionális kialakítása, a tömegközlekedés jó megközelíthetősége. A városközpontot az itt lakók számára kell kialakítani, a plázával történő konkurálást el kell kerülni a funkciók kettőzésének megakadályozásával és a kisebb lépték szem előtt tartásával. Az új beépítés megfogalmazásakor a meglévő épületállománnyal és az aktuálisan zajló fejlesztésekkel is szükséges a funkcionális és karakterbeli összehangolás.
Az új alközpont funkciói és beépítése
A meglévő funkciók jelentős részének továbbra is van létjogosultsága (pl. művelődési központ, edzőtermek, szaküzletek, stb.), megtartásuk indokolt. Az orvosi rendelő és a termelői piac tömbbe integrálását javaslom, valamint a hiányzó funkciók létrehozását (szórakozóhelyek, szálloda, drogéria, kormányablak).
A telektömböt 4 zónára oszthatjuk: a meglévő VABA lakóparkhoz igazodik az új szállodaépület, ez a zóna a tömb legintenzívebben beépített része. Ezt követi a közepes intenzitású zóna, melyet az irodaépület, a könyvtár és az orvosi rendelők épületei alkotnak. A következő zóna az állandó piac épülete és az azt körülvevő ideiglenes piactér és városi tér, ez a tömb legalacsonyabb intenzitású része, végül a kereszteződéshez legközelebb került kijelölésre a szolgáltatóház épülete, melynél fontos volt a szoborszerű tömegalakítás, amivel jelképként képviseli a mögötte felsorakozó épülettömegeket.
Az ideiglenes piac és a városi tér működése
A Ny-i oldalon került kialakításra a mélygarázs lehajtója, a gyalogos forgalmat kiszolgáló lépcsőház és egy ideiglenes gépkocsi megállóhelyként funkcionáló zóna, ahol a termelői piac árusai tudnak a kirakodás idejére leparkolni. A gépkocsikkal is megközelíthető területek fix utcabútorokkal vannak lehatárolva a tértől. A fix utcabútorok és az állandó piac épülete által közrefogott két sávból álló területen hétvégente megrendezésre kerül az ideiglenes termelői piac, az árusítóasztalok elhelyezésére optimalizálva alakítottam ki az utcabútorok elrendezését. Mivel ez csak egy szűk idősávot jelent, olyan megoldást kerestem, amivel a térhasználatot időben kitolhatóvá lehet tenni. Variálható utcabútorokat alakítottam ki, melyek 3 állásban fixálhatóak. A legalsó állásban a bútorlapok a járófelület síkjában vannak, ilyenkor a tér egybefüggő gyalogos felület; a középső állásban a bútorlap ülőfelületként használható; a legfelső állásban asztalként működik. Az elemek a piaci árusításon kívüli időszakban számos elrendezési variációban kialakíthatók, különböző rendezvények esetén is hasznosíthatók, de az általános utcabútorként történő használatra is alkalmasak.
Az állandó piac működése
Terepszint felett egyszintes kialakítású az állandó piac épülete. A fő épületrész két hosszanti oldalán 3-3 üzlethelyiség kap helyet, utcafronti oldalán cukrászda kerül kialakításra, külső fedett vendégtérrel. Az átjáró felőli oldal a piacfelügyelet és a lépcsőház helye, a belső folyosóra szervezett helyiségek pedig a háttérfunkciók, a kiszolgáló mag elemei. A kisebb épületrészben kerültek kialakításra a nyilvános illemhelyek, valamint a park felé eső részen egy lángosüzlet, kis talponálló kültéri vendégtérrel.
Terepszint alatt egy nagy alapterületű, kétszintes mélygarázs van kialakítva, mely a szolgáltatóház és a piacépület közös használatát biztosítja. A -1. szinten történik mindkét épület árufeltöltése és hulladék elszállítása, a két szinten összesen 341 parkoló kapott helyet.
Fenntarthatósági szempontok
A piac funkciójából adódóan rengeteg lebomló szerves hulladékot termel, melyek kezelését érdemes komposztálással megoldani. A lehetséges módszerek közül az urbánus környezet miatt beltéri megoldás alkalmazható. A terület zöldfelületekben gazdag, így könnyen megoldható a keletkező komposzt és tápoldat lokális felhasználása.
Egy-egy piacnap végén az árusok feladata az utcabútorok és a terület visszarendezése, takarítása. A terület tisztítása nagy vízmennyiséget igényel, ezért az állandó piac használatából keletkező szürkevíz és a csapadékvíz hasznosításával oldom meg.
Hardi-Kölcsey Emese
Szerk.: Pleskovics Viola