Kelet és nyugat találkozása - Görögkatolikus templom

 "A kortárs építészeti eszköztárat úgy kívánjuk használni, hogy a görögkatolikus jelleg az építészetben is megjelenjen." Batizi-Pócsi Gergő, Batizi-Pócsi Péter (batlab architects) és Varga Bianka a görögkatolikus Szentháromság templom tervezésére kiírt tervpályázatra benyújtott pályaműve. 

Feladat

Debrecen-Tócóskert lakótelepen jelenleg üresen álló építési telken új, 150 fő befogadóképességgel bíró görögkatolikus Szentháromság templom és közösségi ház, valamint az udvar tervezése.

Lehetőség

Célunk egy olyan kortárs templom tervezése, mely teljes mértékben alkalmas a görögkatolikus liturgia végzéséhez. A kortárs építészeti eszköztárat úgy kívánjuk használni, hogy a görögkatolikus jelleg az építészetben is megjelenjen. Olyan koncepció kialakítása a célunk, mely hűen tükrözi a tervezendő templom rendjét, egyszerűségét.

Telepítés

A parkolókat a tervezési terület keleti oldalán helyeztük el, a kertet körülvevő falon kívül. Megközelítése a Derék utca felől történik. Célunk volt a hosszúkás arányú telek „sűrítése”, koncentrálása, melynek középpontjában az új templom áll. A templomot térfal veszi körül, mely az északi telekhatáron egy tömör fal, a keleti oldalon a közösségi ház, a sétány felé áttört szakasszal fordul, a déli sarkon pedig a melléképület rendezi a telek sarki pozícióját. Nyugat felé, a Derék utca irányába teljesen áttört lehatárolással fordul a kert, melynek súlypontjában a templom kompakt tömege áll.

Koncepció, építészet

A liturgiájában keleti rítust követő, ám a nyugati egyházba betagozódó katolikus ág kettőssége jelenik meg a térszervezésben. A bizánci templomok centrális formáját ötvözi a nyugati egyházakra jellemző lineáris térsorolással. A hajót teljes kerületében lefedő kupola centralitás irányába mozdítja a hossztengelyre szervezett térrendszert. Az épület tömegét uraló kupolát a harangtorony ellenpontozza.

A kicsi, de kompakt tömeg nem a díszítéseivel, vagy részleteivel próbálja fölhívni magára a figyelmet, hanem nagyvonalú formájában hordozza a szakralitást. A fő esztétikai formáló erő a tömegalakítás maga.

A falak anyaga tégla, belül vakolat, a nyílászárók és berendezési tárgyak acél, illetve fa szerkezetűek, ezzel is tükrözve a törekvést a legmagasabb minőség minél kevesebb anyaggal való kifejezésére. A látszó, vakolatlan tégla homogén, de gazdag felületet ad, mely közvetíti a templom üzenetét.

Belső téralakítás

A belső terekben a sötétebb anyagok az uralkodóak, melyet a világos fa szerkezetű bútorok ellensúlyoznak, illetve a beszüremlő fény tesz sejtelmessé.

Az előcsarnokba lépve alacsonyabb belmagasságú térbe érkezünk. Közvetlen kapcsolata a keresztelő kápolnával belefűzi azt a liturgia terébe. Innen tudunk felmenni a karzatra is.

Belépve a hajóba a kupola alatt találjuk magunkat. A dupla belmagasságú hajó kör alaprajza és a félgömb kupola együttese kiegyensúlyozott teret alkotnak. A szögektől mentes téralakítást az ikonfal töri meg, mely a tekintetet a szentély felé vonzza. A magasan elhelyezett, lőrésszerű ablakok gondoskodnak a tér megfelelő megvilágításáról.

A henger formájú hajó kiegészítése a karzat, mely biztosítja a 150 fős befogadóképességet. A karzat ablakai és felülvilágítója a hajóra jellemző sejtelmes tér megvalósítását teszik lehetővé.

Olyan térrendszert kívántunk létrehozni, amelyben minden hívőnek lehetősége nyílik Isten megtalálására.

batlab architects