Keltsük életre a Népligetet

A ReCity Magazin által szervezett 8 hetes műhelymunkán résztvevő egyetemi hallgatók a hányattatott sorsú Népliget revitalizációjára fogalmaztak meg fenntartható és költséghatékony megoldásokat. 

Budapest legnagyobb közparkja évtizedek óta rendkívül rossz, elhanyagolt állapotban van, ezért itt az idő, hogy mind a döntéshozók, mind a civil szervezetek, közösségek meglássák a benne rejlő potenciált és változtassanak a jelenlegi méltatlan állapoton!

Kiindulás: „ahova rendes ember nem jár”

A Népliget „mostohagyerek” a fővárosi nagyparkok között, dicső múltról esetében nehéz beszámolni, mivel alapítását követően igen hamar (már az 1900-as évek elején) elterjedt az a közvélekedés, hogy a „Nepcsi” az a hely, „ahova rendes ember nem jár.” Ebből a skatulyából sajnos azóta sem tudott kitörni.

A XX. század első felében élénk társasági élet folyt a parkban, köszönhetően az akkor már rendkívül népszerű és emiatt túlzsúfolt Városligetnek. Az onnan kiszorult mutatványosok a Népligetben telepedtek le, volt itt óriáskerék, céllövölde, hullámvasút, nyári bobpálya és Kemény Henrik Bábszínháznak is a park adott otthont.

A 400 fő befogadására alkalmas Pesti Sörcsarnok vagy Nagyvendéglő a kor legnagyobb vendéglátóipari egysége volt (romos épülete ma is áll). Az 1930-as években épült meg az autóversenypálya, ahol egészen 1972-ig zajlottak Grand Prix-k és motorversenyek is, alkalmanként több tízezer embert vonzva a Népligetbe. Miért volt mégis rossz híre? A Népligetet leginkább a környékén élő munkásosztály tagjai látogatták, ami távol tartotta a budai, vagy épp városligeti úri közönséget. A szocializmus évei sem kedveztek számára, az 1950-es évek elején betiltották a vurstlit (csak a bábszínház maradhatott) és a területre tájidegen egységek (pl. ELMŰ állomás, Ganz-Mávag próbapálya) kerültek.

A Népliget jól megközelíthető metróval, busszal, villamossal – sőt, távolsági busszal is. Növényállománya, értékes dendrológiai gyűjteményes kertje a legnagyobb fajtadiverzitású parkká teszi a fővárosban. Pozitívumai ellenére a Népliget sosem találta meg funkcióját a város szövetében, nem alakult ki sajátos, egyedi arculata, hangulata. Sőt, az évek során egyre elhanyagoltabb, lepusztultabb állapotának köszönhetően a bűnözés melegágya lett.

A műhelymunka

A műhelymunka-sorozatot létrehozó ReCity Magazin célkitűzése, hogy ne csak bemutasson példamutató kezdeményezéseket, melyek a város élhetőségét, fenntarthatóságát javítják, hanem maga is katalizátora legyen ezeknek! A „Társszakmák együttműködése a fenntartható városért” műhelymunkát felsőoktatási intézményekben tanulók számára hirdették meg, mivel a környezet védelme mellett fontosnak tartják a fiatal felnőttek társadalmi felelősségvállalásának ösztönzését is.

Mivel egy területfejlesztésre irányuló projekt nem lehet sikeres a társszakmák együttműködése nélkül, ezért a képzésen részt vevő hallgatók között építész, tájépítész, szociológus, természetvédelmi mérnök és környezeti kommunikáció szakos is volt. Ők a csoportmunkák során megismerték egymás – eltérő szakterületből adódó – különböző álláspontjait és konszenzusra jutva közösen dolgozták ki – egy-egy előre meghatározott fókuszpont figyelembevétele mellett – fejlesztési koncepcióikat.

A fókuszpontok az alábbiak voltak:

• Gyermek- és családbarát megoldások
• Zöldfelület megőrzése, ökologikus hasznosítása
• Sport és rekreáció lehetőségei
• Kulturált szórakozási, kikapcsolódási formák

A munkát meghívott előadók segítették, akik saját tapasztalataikon túl nemzetközi jó példákat is felsorakoztattak, így a résztvevők ezeket a – Népligetre vonatkoztatható – jó megoldásokat is beépíthették a koncepciókba. Az előadók: Zsargó Szilvia (Mindspace Nonprofit Kft., Smart City Budapest alapító tag), Koltai Tamás (biológus, zöldfal-építő, Grofie alapító tag), dr. Tihanyi Dominika (tájépítész, Újirány Csoport), Krizsán Barbara (okl. településmérnök), Doró Viktória (kommunikációs szakember, fenntarthatósággal foglalkozó újságíró).

Ahhoz, hogy a Népliget egy valóban szerethető, a városi térben kikapcsolódást, rekreációt elősegítő park legyen, elengedhetetlen a környéken élők, a területet használók véleményének kikérése, igényeik felmérése. Hiszen első lépésként azt kell elérni, hogy ők járjanak oda, tegyék élettelivé a parkot. Ennek érdekében egy lakossági fórumut is tartottak a szervezők, ahol számos hasznos ötlet hangzott el, amelyek a koncepciókba is bekerültek.

Fejlesztési javaslatok

A 4 csoport által kidolgozott tervek összevetésével, a közös pontok kiemelésével született meg a végső javaslat-csomag, amely a következő elemeket tartalmazza (a teljesség igénye nélkül):

• Közösségi kert
• Barkácsműhely, ami DIY workshopoknak is otthont adna
• Nagyvendéglő rekonstrukciója: benne étterem, kávézó, közösségi tér, könyvtár
• Kertmozi: a Nagyvendéglő kertjében
• Állatsimogató: háztáji állatok bemutatója
• Szánkódombon csúszdapark
• Görkorcsolya- és gördeszkapálya
• Tematikus játszóterek kialakítása: csillagászat, zene (természetes anyagokból készült eszközök)
• Meseösvény: több állomás, ahol ismeretterjesztő, természetvédelemhez kapcsolódó feladatokat kellene teljesíteni
• Szabadtéri színpad/agóra: oktatási célra, akár külső helyszínű tanórák (biológia, környezetismeret, földrajz) tartására
• Faiskola
• Tanösvény: mezítlábas résszel
• Botanikus kert
• Mutatványos téren a vurstli felelevenítése: céllövölde, körhinta (tisztelgés a Népliget múltja előtt)
• Futópálya: ennek mentén ivókutak, öltöző
• Bicikli, bringó hintó bérlési lehetőség
• Rekreáció: nyugágyak, függőágyak, természetes alapanyagú szabadtéri bútorok, „fűre lépni szabad!”
• Tó kialakítása: méretétől függően csónakázási lehetőség (csónakház)
• Programok szervezése: családi piknikektől kezdve a kutyás találkozókon át a városvédő futásokig

Egyrészt a Népliget védett történeti kert voltából fakadóan, másrészt a lakossági fórumon elhangzott igények (pl. vadregényesség megőrzése) miatt a parkban csak néhány kiszolgáló épületet (pl. illemhely, öltöző, értékmegőrző) alakítanának ki. A terület óriási mérete miatt különböző korosztályokat vonzó „gócpontokat” hoznának létre (ezzel érve el, hogy ne csak a Planetáriumig jussanak a látogatók).

A fejlesztések sikerének kulcsa, hogy a park mostani rossz megítélése pozitív irányba változzon. Ehhez marketingkommunikációs stratégia kialakítására lenne szükség és arra, hogy a Népliget saját, egyedi arculatot kapjon.

Végül, de nem utolsósorban célszerű lenne, ha a Népliget részben önfenntartó módon működne és saját büdzséből gazdálkodhatna. Hogyan? Külföldi példákból kiindulva egy nonprofit szervezet kezelhetné a park értékesíthető termékeit (pl. facsemeték, holtfa, komposzt, sporteszközbérlés, ajándéktárgyak) és ezek bevételét a park fenntartására fordítaná.

Hogyan tovább?

Habár a X. kerület Kőbánya Integrált Településfejlesztési Stratégia kiemelt akcióterületként kezeli a Népligetet, a tervezett fejlesztések fővárosi beruházásként valósulnának meg – a tervek szerint 2020-ig. Hogy ennek, a műhelymunka szempontjából érdekes „zöldterület komplex fejlesztése” eleme pontosan mit takar, az sajnos nem derül ki a dokumentumból.
Ami azonban ennél is nagyobb baj, hogy nincs olyan civil szervezet, környékbeli kezdeményezés sem, ami felvállalná a Népliget „ügyét”.
Senki sem érzi magáénak, ezért senki sem tesz érte.

A Népliget fejlesztése hosszú folyamat lesz és csak összefogással lehet sikeres. Itt az idő, hogy megtegyük az első lépést!

A műhelymunka részletes összefoglalója a linkre kattintva érhető el: http://recity.hu/ilyen-lenne-a-fenntarthato-nepliget/

A műhelymunka résztvevői: Horváth Krisztina, Murányi Krisztina, Lovász Dalma Judit, Gyulai Eszter, Békési Dorottya, Kenéz Dániel, Turi Boglárka, Miklós Dorottya, Fábián Zsófia, Damásdi Fruzsina, Pintér Alina Felícia, Csóka Gábor, Herbszt Csilla, Szánthó Benedek, Honti Viktória, Trinh Hai Dang, Weisz Szilvia, Madácsi Flóra, Szalai Katalin, Murányi Zita, Hári Virág, Szűz Attila, Tömöri Kamilla, Böőr Bernadett, Juhász Gergely. 

A műhelymunka a Nemzeti Tehetség Program keretében, az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával valósult meg.