Funkció
A kerékpáros turizmus az elmúlt évtizedben az egyik legsikeresebben fejlődő idegenforgalmi ágazat lett. Nyugat-Európában már nagy hagyománya van a kerékpáros sportnak, közlekedésnek és túrázásnak is. A kerékpárhasználat hazánkban is terjed, ennek következtében folyamatosan nő a kerékpárutak száma. Fontos, hogy a kerékpárutak mentén a kerékpáros turisták igényeit kielégítő létesítmények álljanak rendelkezésre. E célt szolgálja az általam tervezett kerékpáros pihenőhely. Az erre járó biciklisták itt megpihenhetnek, tájékozódhatnak a környék kerékpárútjairól, a térségben kerékpárral fellelhető élmények soráról térképek és információs füzetek segítségével, módjuk nyílik a kerékpár javítására, szerelésére, étkezésre és a ruházat mosására-szárítására is. Emellett a megfáradt turisták itt is éjszakázhatnak (erre a 2-4-8 ágyas szobákban vagy a sátrak felállítására kijelölt területen van mód). Az épület működése a kerékpáros turizmus szezonjához igazodik, márciustól október végéig üzemel, november és február között zárva tart. A gondnoki lakás egész évben használt.
Telepítés, helyszín
A választott telek a Csepel-szigeten, Budapest XXI. kerületében, a Ráckevei-Soroksári-Duna jobb partján található. Csepel-sziget Ráckevei-Soroksári-Duna melletti partszakasza igen kedvelt a természetbarátok körében. Sok horgász, biciklizni és sétálni szerető ember látogatja a partot. Az itt található bicikliút ráadásul összekapcsolódik az EuroVelo6 nemzetközi kerékpárúttal, amely a Ráckevei-Soroksári-Duna bal partján húzódik. A kerékpárosok számára ezen a környéken nincs lehetőség pihenésre, étkezésre, sőt, ha probléma adódik a „járművel”, kilométereket kell utazniuk a legközelebbi szerelőműhelyig. Ezen kívül vízvételi lehetőség sem adódik a környéken. A helyszínválasztásnál fontos szerepet játszott, hogy kerékpárszállításra alkalmas tömegközlekedéssel is megközelíthető legyen (jelen esetben ezt a telektől 2 km-re lévő HÉV biztosítja). A telek közművekkel ellátott. A terület szabadidő eltöltésére alkalmas lehetőségeket kínál (közelben lévő tanösvény, Csepeli-strand). Emellett gazdag a környék állat- és növényvilága, így az itt eltöltött idő mindenképpen kikapcsolódást nyújt. A telek sík, területe 9765 m2, helyrajzi száma: 206127.
Épített környezet
A telket a nyugati oldalról kétsávos közút határolja, melynek túloldalán családi házak helyezkednek el. Északról a kis-dunai öböl határolja, mely helyi természetvédelmi terület. Déli szomszédja egy napközis tábor, amely csak nyáron működik és iskolás csoportok számára nyújt szabadidős elfoglaltságokat (pl.: focipálya, röplabdapálya, kosárlabdapálya). A telek keleti oldalán pedig a Ráckevei-Soroksári-Duna húzódik, melynek parti sávja csak gyalogos és biciklis forgalomra használható.
Terv
Az épület négy épületegységre oszlik: a kétszintes szállásépületre, a büfére (melynek emeleti részén a Dunára néző terasz található), a szerelőműhelyt és a gépészeti karbantartó műhelyt magába foglaló földszintes épületrészre és a szintén földszintes, elsősorban a sátorozók számára kialakított mosdóblokkra. Az épületegységeket egy szögletes „csigavonalban” az egyszintes épületrészek felé lejtő tető fogja össze. Ez a tető adja az épület jellegzetességét. A tervezés során fontos szempont volt, hogy az épület illeszkedjen a környezetébe. Ennek is köszönhető, hogy a tető délről (magas fákkal határolt terület felől) lejt északi irányba, a helyi természetvédelmi terület felé. Ez a lejtés mintegy tükörképül is szolgál az öböl túloldalán történő terepemelkedésnek.
A létesítmény a Hollandi úttól távol helyezkedik el, így az út zaja szinte egyáltalán nem érzékelhető. Az úttal való kapcsolatot egy, a telek déli oldalán húzódó betonozott út képezi, mely biztosítja a büfé gépjárművel való megközelíthetőségét. Az épület északi irányba, az öböl felé zárt, ezzel is védi az öböl állat- és növényvilágát. Dél felé néző külső homlokzata szintén zárt, ugyanis itt találhatók a szobák, amelyek zárt egységeket alkotnak. Tájolásuk ideális, ugyanis a szomszéd napközis táborra néznek, melynek a telekkel határos telekrészét fák és bokrok uralják, ezáltal nyugodt, zajmentes környezet alakul ki a pihenni vágyó turisták számára. Kelet (a Duna) felé viszont a büfé mozgatható üvegfalainak és a folyóra néző terasznak köszönhetően nyitott, ezzel is megteremtve a környezettel és a természettel (elsősorban a folyóval) való kapcsolatot.
Az épületegyüttesek egy belső udvart fognak közre, mely társalgási, pihenési lehetőséget biztosít az itt megszálló biciklisták számára. Közepén fa padok és árnyékot adó fák találhatók. Nem törekedtem megtervezett kert létrehozására. Célom ezzel a belső udvarral is a természetesség volt, nincsenek benne kijelölt útvonalak. A látogatók szabadon járkálhatnak a pázsiton. Az udvar sátorozók számára kialakított mosdóblokkja felőli részén nád található, ami egyrészt lehatárolja a területét, ezáltal még bensőségesebbé téve, másrészt pedig a mosdóblokk udvarra néző ablakait eltakarja.
A környezethez való alkalmazkodást a felhasznált anyagok is biztosítják, ugyanis az épület könnyűszerkezetes, faszerkezetű, homlokzatburkolata szintén fából készül. Tetőfedése az alacsony hajlásszög miatt fémlemez. Az épületre a fedett-nyitottság jellemző. Ez a földszinten és az emeleten is érvényesül a lamellarendszernek köszönhetően. A lamellák zárttá teszik a közlekedő folyosót, de mivel nem képeznek tömör felületet, így egyben nyitottá is válik a közlekedő a belső udvar felé. Néhány helyen viszont teljesen elmaradnak, így megteremtik a közvetlen kapcsolat lehetőségét a környezettel, vagyis az ide látogatóknak lehetőségük nyílik kiszaladni a szabadba. A nyitott részeket leginkább ott alakítottam ki, ahol valamilyen konkrét kapcsolat van a belső tér és a külső környezet között (pl.: a lépcsőnél nyitott, ugyanis az emeletről lejövők így bármerre elindulhatnak, nincs kötelező „haladási” irány, vagy a büfé udvar felőli oldalánál, ahol a vendégek a büféből rögtön ki tudnak menni az udvarra kerülő nélkül).
Az épületet belső oldalán végig körbeveszi egy fedett-nyitott közlekedő, kivéve a sátorozók számára kialakított mosdóblokkot, ahol ez a közlekedő kilép az eddigi „rendszerből” és az épület külső oldalára kerül. Ennek az az oka, hogy azon a részen a közlekedőt leginkább a sátorozók használják, akik az épület külső oldala felől lépnek be az épületbe.
A technikai információkat a csatolt műleírás tartalmazza.
Lőrincz Melinda
Építéskivitelezési tanszék
2009. január
Konzulens: Wagner Péter DLA
A BME Építéskivitelezési Tanszékén július 2-án megrendezték a hagyományos, védés utáni tervbemutatót. Az egyes diplomatervek ismertetését követően baráti-szakmai beszélgetésen a terveket Bach Péter, Dévényi Tamás, Hegedűs Péter és Vargha Mihály értékelték. A diplomatervek építész konzulensei Kőnig Tamás DLA, Tőkés Balázs és Wagner Péter DLA voltak.
A "zsűri" döntése alapján az Építéskivitelezési Tanszék 2009. évi diplomadíját
Brauswetter Dóra (Lovasklub SE - díjugrató, díjlovagló és fogathajtó együttes, Dunaharaszti),
Hornung András (Szent István plébániatemplom - paplak és közösségi ház, Budatétény)
és Lőrincz Melinda (Kerékpáros pihenőhely, Csepel) kapták.